Munkabér előleg nyújtásáról a felek szabadon, időbeli korlát nélkül, bármikor megállapodhatnak. A munkabér előleget, sok cégnél például évenként egy esetben jogosult a munkavállaló igénybe venni, illetve a próbaidő tartama alatt nem lehet munkabér-előleget igényelni. Az egyenlő bánásmód követelményét, illetve a diszkrimináció tilalmát azonban mindig szem előtt kell tartani. A munkáltatótól függ, hogy a munkaviszony megszűnése esetén a még hátralévő tartozást a munkavállaló egy összegben, vagy más előre meghatározott módon köteles-e megtéríteni, illetve a levonást tűrni. A gyakorlatban a folyósítást megelőzően a munkavállaló először benyújtja írásos kérvényét a munkáltató felé a munkabérelőleg igényléséről, majd ezt követően a felek a megfelelő formában írásba foglalják a feltételeket a kifizetés módjától, idejétől a visszafizetés ütemezéséig. Lakásvásárlás esetén a munkáltatói kölcsön önerőnek számít? - Hitelnet. A munkavállaló és a munkáltató közötti kölcsönszerződés – eltérően az előzőektől - alapvetően a Ptk. szabályai szerint megkötött polgári jogi szerződés, függetlenül attól, hogy a munkavállaló a munkáltatói kölcsönt a fennálló munkaviszonya miatt kapja a munkáltatótól.
Mi a munkavállalói kölcsön? A munkáltatói kölcsönt szokták így is hívni.
Ez az összeg 2021-ben 837. 000 Ft (minimálbér összege 167. 400 Ft). Kamatmentes munkáltatói kölcsön: így kell adózni utána - Adózóna.hu. Egyéb kölcsön nyújtása De mi a helyzet akkor, ha a munkáltató nem lakáscélból akar kölcsönt adni a munkavállalónak és nem is munkabérlelőleget? Ebben az esetben bizony kamatot kell kikötni. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján akkor nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelem, ha a kamat mértéke eléri a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékét (a jegybanki alapkamat a jelen cikk írásának időpontjában 0, 60%, így a kamatmérték 5, 60%) vagy ha a kifizető – jelen esetben a munkáltató – bizonyítani tudja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamatnak megfelelő mértékű kamatot kötnek ki a felek. De mi a helyzet, ha ennél alacsonyabb mértékű kamat kikötésére kerül sor? Ebben az esteben kamatkedvezményből származó jövedelmet kell megállapítani, bevallani és befizetni. Az adó alapja a kamatkedvezmény 1, 18 szorosa lesz, az adó mértéke pedig 15% (szja) + 15, 5% (szocho).
A kamatkedvezményből származó jövedelem az előbbi mértékkel kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az adott követelés után a kifizetőt ténylegesen megillető kamatot. Ezt a kamatkedvezményt a fennálló követelés összegére vetítve kell kiszámítani [szja-törvény 72. §]. A kamatkedvezményből származó jövedelem után a magánszemélynek nincs adókötelezettsége, viszont a kifizetőnek a kamatkedvezmény 1, 18-szorosa után 15 százalék szja-t és 15, 5 százalék szochót kell fizetnie. Az adót és a szochót adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – kell megállapítani, és a kötelezettség hónapját követő hónap 12-éig kell megfizetni, illetve eddig kell a 08-as nyomtatványon bevallani. Ezt a szabályt nem kell alkalmazni többek között akkor, ha a munkáltató munkavállalójának a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt a 10 millió forint összeget meg nem haladó összegű, ugyanazon magánszemélynek saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott kölcsön esetében [szja-törvény 72.
§ (4) bekezdés f) pont]. Mivel a felsorolt kivételek között a felújításra adott kölcsön nem szerepel, a munkáltatónak a kamatkedvezmény miatt az előbbiek szerint adókötelezettsége keletkezik, viszont nem szükséges a hitelintézeti vagy a államkincstári közreműködés, valamint a felhasználás igazolása. Más a helyzet, ha valójában a felújítás keretében korszerűsítés történik.