A cím – Az a fekete folt – a történet végpontjára utal. Mikszáth a jelenben indítja a történetet. Az átmenet a múltba fokozatosan történik meg, az elbeszélő múlt közbeiktatásával történik meg. A történetíró eltávolítja magától alakjait: Anikáról, a hercegről és Matyiról alig tudunk meg többet, mint a birkákról. Szereplésüknek egyetlen jelentősége van: részt vesznek Olej Tamás belső összeomlásában. A történet röviden: A brezinai bacsa, Olej Tamás, nem hajlandó eladni a lányát urának, a hercegnek. Bár meginog egy kicsit, amikor a herceg az egész nyájat kínálja fel neki, ez a kis kilengés elég ahhoz, hogy beleőrüljön. Elveszti lányát (megszökteti a herceg) és ezt a terhet már nem bírja elviselni: felgyújtja az aklot, mely egy "fekete folttá" ég el. Az összes szereplő a bacsa szemszögéből van értékelve; ő az egyetlen akit az író belülről láttat. Ez a belső megközelítés mindazonáltal közvetett: mindig 3. számú elbeszélésből értesülünk a bacsa gondolatairól. Kidolgozott Tételek: Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma. Mikszáth szubjektív elbeszélő. A történet számára másodlagos az elmondás beszédművészetéhez képest.
Helyszín: zárt világ: egy völgy, a brezinai birtok. A megjelenítés az idillt erősíti: mesebeli ház, harmónia, az elzártság fizikai értelemben is kézzel fogható, a falu távol van, a nagyvilág kiszorul innen, csak a legendák szintjén él. A szereplők világlátása; a faluhoz, a természethez, az egymáshoz való viszony: a szereplők (Olej Tamás, Anika, Matyi) ebben a világban harmonikusan élnek, egymáshoz fűződő kapcsolatuk a kívülálló szemével idilli, mint ahogy egész világuk is az. A természet megértő közelsége hatja át mindennapjaikat, a világ többi része mesése távolinak tűnik. Ezért fontosak a természeti jelenségek. Mikszáth érettségi tétel bizonyítása. A főszereplő Olej Tamás: magányos, zord hegyek között élő számadó juhász. Jellemző rá a lelki mélység, a természeti bensőség. Békés személyiség: Istennel, a vármegyével és a herceggel békességben él. Ő az egyetlen szereplő, akinek összetett belső világát: ellentmondásoktól sem mentes személyiségét, lelki mélységeit, gondolatait, vívódásait feltárja az elbeszélő. A többi szereplő alakja jelzésszerű, szerepük Olej Tamás erkölcsi-lelkiismereti drámájának, belső összeomlásának megformálására korlátozódik.
Cselekménye rövid idő alatt pereg le. Általában egy konfliktusra épül. A konfliktus a hősök nézetellentéte, összeütköztetése. A novellának kevés szereplője van. A szereplők egyéniségét, gondolkodását, érzéseit az események világítják meg, amelyek hatására maradandó változás következik be a hősök életében vagy gondolkodásában. Tér és idő lényeges, továbbá a fordulat, amely a változást, a gyors befejezést hozza. Mikszáth Kálmán: A jó palócok - Érettségi tételek. Novelláiban, regényeiben élete végéig nyomon követhető a szülőföldjéhez való ragaszkodás. Számos műve szól a helyi palócokról és távolabbi tót népcsoportról. A kor egy másik nagy írójával, Jókaival ellentétben, az ő történeteinek szereplői már nem jómódú, nemesi származású emberek, hanem a világtól távol élő egyszerű, élő falusi parasztok. Ezek az emberek még őrzik hagyományaikat, nem bonyolódtak bele a társadalmi ranglétrán vívott harcba. Uraikat feltétel nélkül elfogadják, és nem érlelődnek bennük forradalmi gondolatok velük szemben. Ezek az emberek válnak történeteinek főhőseivé, és a művek cselekménye ezeknek az embereknek az ügyes-bajos dolgaiból, problémáiból keletkezik.