A Feldherrnhalle hadosztály harccsoportja azonban túl korán érkezve a kijelölt gyülekezőhelyre, az első hullámban tört ki, így helyébe a 271. német népi hadosztály harccsoportja lépett. A két parancsnokságot magába foglaló csoport az Ördög-árokból való feljövetelkor fogságba esett. Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-Obergruppenführer, a Budapest Erőd (Festung Budapest), illetve Hindy Iván vezérezredes, az I. magyar hadtest parancsnoka a Budakeszi úton, illetve a Horváth-kertben adta meg magát. Kíséretükből néhány katona a csatornákon át visszament, s a belső utcákban esett fogságba. A kitörés utóélete Szerkesztés Irodalom Szerkesztés Ungváry Krisztián: Budapest ostroma, Corvina Kiadó, 2005, ISBN 963135377X Ungváry Krisztián: Hősök? A budapesti csata német katonai elitje, Jaffa Kiadó, Budapest, 2019, ISBN 9789634752110 Magyarország a XX. században ( Magyar Elektronikus Könyvtár) Mihályi Balázs, Tóth Gábor, Tulok Péter: A Várnegyed ostroma. Buda 1944-45. - Budavári Önkormányzat, Litea Könyvesbolt, Budapest, 2018, ISBN 9786150010755 Mihályi Balázs: Honvédek és hungaristák a Budapest erődben 1944-1945.
Rövidesen meg is született a már említett gótikus zsinagóga, illetve a mikve, melyet szintén zsidók által lakott házak vettek körbe. Alig egy évszázaddal később, 1354-ben I. Lajos Visegrádról Budára helyezte át a királyi központot, melyet utódai, Zsigmond és Mátyás tettek Európa egyik legszebbjévé. Ez természetesen változásokkal járt az zsidók életében is: a XV. század hajnalán, Zsigmond uralkodása (1387-1437) a zsidónegyedet megszüntették, hiszen épp útjában voltak a palota szabad terjeszkedésé új negyed a mai Várnegyed túlsó végén, a Táncsics Mihály utca nyugati, Bécsi kapu felőli végén, több szakaszán is fallal elkülönülő tömbként született meg, hogy aztán évszázadokon át a magyar zsidóság központjaként szolgálhasson. Iratok tömegei említették az itt működött zsinagógákat, ezek holléte azonban a Várnegyed hatvanas évekbeli helyreállításáig ismeretlen volt. A II. világháborúban elszenvedett épületkárok javítása során a régészek óriási mennyiségű feltárást végeztek, hihetetlen mennyiségű épületmaradványt, illetve tárgyat feltárva.
A könyvben a három szerkesztő mellett Buzinkay Géza, Deáky Zita, Kalakán László, Kulich Julianna, Martí Tibor, Punka György, Rohánszky Mihály és Szabó Balázs tanulmányai olvashatók. Fotó: Lambert Attila Bodnár Dániel/Magyar Kurír
Az 1945-ös budai kitörési kísérlet a budapesti csatában a Budai várnegyedben körülzárt német – magyar csapatok összehangolt nyugati irányú támadása az összefüggő német arcvonal elérésére. Előkészületek Szerkesztés Német részről három időpontra is tervet készítettek ( 1944. december 24 - 26., 1945. január 1. és január 3. ). Hitler, mint a német véderő főparancsnoka ezeket nem engedélyezte, s végül február 11-ére dolgoztak ki egy megkésett, a korábbi lehetőségekhez képest kétes értékű tervet. A terv kidolgozásakor a korábbi terveken kívül figyelembe vették azokat az útvonalakat is, amelyeken keresztül a német sorok mögé szivárgó szovjet katonák saját vonalaikhoz tértek vissza. Február 10-én átküldött magyaroktól, illetve az Ördög-árkon kiküldött német felderítőktől próbáltak a lehetőségekről tájékozódni. Február 11-én 15 órakor ismertette a tervet a IX. SS hegyi hadtestparancsnokság a német csapatok parancsnokaival, amely szerint csak azok a katonák vegyenek részt a kitörési kísérletben, akik egy éjszakai, 24 km-es, folyamatos harc közbeni gyalogmenetet meg tudnak tenni.