Tehát 1 millió Ft alatt nincs lényeges hiba. • Megszűnt a beszámolók ismételt letétbe helyezési és közzétételi kötelezettsége lényeges hiba esetén. • 2012. 12. 01-től megszűntek a házipénztár napi készpénz záró állományára vonatkozó korlátozó szabályok. • Az átalakulást megelőző időszakról elkészített számviteli beszámolóra is vonatkozik a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség. • Halasztott bevétel feloldási szabályának pontosítása a támogatásból beszerzett, illetve térítésmentesen kapott eszközök esetében. – a feloldást az eredeti bekerülési érték figyelembe vételével lehet elvégezni, az időközi értékmódosítások azt nem befolyásolják – az eredeti hasznos élettartamot kell figyelembe venni • Ha a tárgyévi eredmény negatív, akkor az lesz a mérleg szerinti eredmény is, azt nem befolyásolja a szabad eredménytartalékból történő osztalékfizetés összege. • Megszűnt a sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítésének lehetősége. • Új elem, hogy választható a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló.
A beszámolási kötelezettséget helyezi előtérbe, végtermék szabályozásra épül. A piaci szereplők és az egyéb érdekhordozók prioritásának a meghatározása is alapvető feladata. A törvény hatálya Szerkesztés A törvény hatálya alá tartoznak a következő gazdálkodók: vállalkozó, [1] az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet, [2] a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény. A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra, [3] a polgári jogi társaságra, az építőközösségre, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére, valamint arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra ( közkereseti társaság, betéti társaság) és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról ( KATA) és a kisvállalati adóról ( KIVA) szóló törvény előírásai szerint vezeti.
(2) A számlával, az egyszerűsített számlával, a számlát helyettesítő okmánnyal kapcsolatos további követelményeket más jogszabály is meghatározhat. (3) A számla, az egyszerűsített számla, a számlát helyettesítő okmány alaki és tartalmi hitelességét, megbízhatóságát - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - á gazdálkodó képviseletére jogosult személy vagy az általa a bizonylat aláírására feljogosított személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerint vélelmezett képviseletet is) a gazdálkodó azonosító adatainak feltüntetésével és aláírásával igazolja. (4) Mentesül az általa kiállított számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány aláírási kötelezettsége alól az a gazdálkodó, amelyik a termékértékesítésről, a szolgáltatásnyújtásról - a számlázáshoz szükséges, a számlázási rendszer által mért, illetve számított vagy a számlázási rendszerbe bevitt ellenőrzött alapadatok alapján - számítógépes úton, emberi beavatkozás nélkül, folyamatosan és nagy tömegben állítja ki a számlát, az egyszerűsített számlát, a számlát helyettesítő okmányt.