Ebben a törvénykönyvben szerepel első ízben a szabadokon belüli megkülönböztetésül, a nemes (nobilis) kifejezés. Szent László ábrázolás a Képes Krónikában Másodszor kiadott törvénykönyve (II. számú) 1077 után született. Ebben is a magántulajdon védelme kapta a legfőbb szerepet: tyúkon felüli érték, illetve tíz dénárnál nagyobb értékű lopás miatt ezen törvénykönyv alapján már a tolvajt halálra kellett ítélni. Enyhébben ítélik meg a gyilkost, mert csak vagyonelkobzás lett a része. Ebből látszik, hogy tulajdonképpen nagyobb volt a tulajdon értéke, mint az emberi életé - ez utóbbi esetben a vérdíj érvényes. Fr. Kamill: Szent László törvényei - Jézus Szíve Ferences PlébániaJézus Szíve Ferences Plébánia. Kétharmadot adnak a megölt ember rokonainak, egyharmadot a gyilkos feleségének és gyermekeinek. Ha a bíró a bűnöst futni hagyta, mindenét elvesztette, és őt magát is eladták. Ellenben ártatlan ember felakasztása esetén csak az áldozat vérdíját kellett kifizetnie. Az egyházi rendű tolvaj büntetése kisebb, mint a világiaké. A harmadszor kiadott törvénykönyve (tévesen I. számú) a bevezető szerint 1092. május 20-án kelt a szabolcsi zsinaton, melyen a király elnökölt.
Jellemző módon ekkor a szolgák jobban jártak: őket csak másodszorra végezték ki (mert feltetehetőn a rabszolgákhoz hasonló vagyontárgynak számítottak). Egy korábbi szent királyunk, az államalapító I. István alatt viszont még a "három csapás" elve érvényesült (nevezhetnénk így is Szent István rendelkezéseit, a tavaly ismét a köztudatba került alapelv nyomán), hiszen akit harmadszor kaptak el lopás miatt, az számíthatott a halálra. Szent László királyunk uralkodása - egy magyar lovagkirály élete - Történetíró. Szent László korában nem mindenkire vonatkozott a halálbüntetés: ha a lopás értéke nem érte el egy baromfi árát, akkor csonkítás várt a tettesre: kéz- vagy orrlevágás, nyelvkitépés esetleg vakítás. Mai szemmel nézve még megrázóbb, hogy a tolvaj gyerekét is büntették, Szent László idején 10 éves, Könyves Kálmán ("felvilágosodottabb") uralma idején 15 éves kortól. Szolgák esetében előfordult a fül vagy az orr levágása. Szent István még lehetővé tette, hogy a szolga megválthassa magát a büntetés alól. Változó értékhatárok A borzalmas középkori büntetések sokáig érvényben voltak Magyarországon.
A pogány szokások (főképp a temetkezések) még mindig sok gondot okoztak a királynak, emiatt Kálmán elrendelte, hogy a temetőket a templomok közvetlen közelében alakítsák ki. Egy kis érdekesség: a nomád vallások szerint az ember csak akkor "üdvözülhet", ha használati tárgyakkal együtt temetik el, aminek hasznát veheti a túlvilágon. Ékszereket, különböző fegyverekkel, páncélokkal temették el szeretteiket. A keresztény szokás szerint viszont az ember lelkén kívül semmit sem vihet a túlvilágra, így a katolikus temetkezésben semminemű tárgyat nem helyeztek az elhunyt mellé. Többek között ezért is volt nagyon nehéz átszokni a magyarságnak a keresztény hitre. A királyi birtokok A trónharcok következtében megcsappantak a királyi birtokok, amit pótolni kellett. Kálmán törvénybe iktatta, hogy azok a birtokok amiket nem Szent István adományozott, illetve a nemesi család férfi ágon kihalt, szálljon vissza a királyra. Magyar évszázadok / Szent László törvényei. Ezt hívjuk háramlási jog nak, idegen szóval fiscalitas-nak. A belviszályok Ebbe már nagyon nem szeretnék belemenni, csupán említés szintjén.
Az j uralkod lltlag nem vgyott a trnra, hanem – a krnika szavai szerint – az "gi dicssgre" plyzott, de hosszas rbeszlsre vgl elfogadta a koront. Magyar Katolikus Lexikon > L > László törvényei László törvényei: I. (Szent) László király (ur. 1077-95) törvényei. - Eredeti formában nem maradtak ránk. A másolatokban eredetileg összetartozó részek szétváltak, különböző időben hozott törv-ek összekeveredtek. Utólag történt számozásuk (I-III. ) föltétlenül téves. - A szabolcsi zsinat on 1092: hozott I. törvény nem tartozik a világi törv-hozás körébe. 40 cikke kizárólag egyh. tárgyú, a 41-42. cikk a kir. egyik büntetőtörv-éből került a törv. végére. A II. és III. sorszámmal jelölt büntető törv-eket vsz. 1092 e. alkották, de lehetséges, hogy e két törv. különböző időben keletkezett részekből áll, de az sincs kizárva, hogy 4 egymást módosító törv. eredménye. Ezt a →menedékjog négyféle szabályozása valószínűsíti. A III. törv. első 15 cikke István kir. sztté avatása (1083) előtt keletkezett, a 16-29. cikkek 1083 u.
Kálmán idejében indult meg az első keresztesháború. A vándorokat először nem engedte át az országon, hivatkozva arra, hogy útközben fosztogatnak, később azonban a megérkező német lovagoknak -magyar kísérettel ugyan- engedélyezte az áthaladást. Összefoglalás …amit immáron joggal kihagynék, ugyanis a mellékelt PDF-ben található esszé tökéletesen összefoglalja az anyagrészt: Jó tanulást és sikeres érettségire való felkészülést kívánok mindenkinek! Ezúton szeretném megköszönni a mémeket a TörMÉMelem Felsőfokon nak, illetve a szakmai közreműködést a Tökéletlen Történelem nek, akik szórakoztató formában készítenek történelemmel kapcsolatos tartalmakat. Felhasznált irodalom: Száray Miklós: Történelem 10. Farkas Judit: 2020. évi érettségi tételek történelemből Herber-Martos-Moss-Tisza: Történelem 3. ;;;;;;;; Post Views: 4 946
A bírói tévedést hasonló módon, komolyan bűntette, ezért viszont sok bíró inkább a kétes bizonyítékok ellenére is halálra ítélte az akár ténylegesen ártatlan embereket. (A bíróra nézve ugyanis sokkal súlyosabb következményekkel járt, ha kiderült a vádlottról, hogy bűnös, ő pedig szabadon engedte, mintha kivégeztetett volna egy ártatlant) III. Korai külpolitikáját lekötötte a Salamonnal vívott csatája. Salamon először németek segítségével, később pedig a besenyőkkel próbálta meg átvenni a hatalmat, azonban László sikeresen győzte le a besenyő-kun betörő csapatokat is, így közel 100 évre biztosította a keleti határokat. László a pápát támogatta az invesztitúraharc ban, ezért ő Lászlót ismerte el királynak. Többek között ezért is tudta szentté avattatni I. Istvánt, Imre herceget, illetve Gellért püspököt. Ezzel Magyarországnak is lettek szentjei, ami megerősítette a keresztény államot, ráadásul növelte a királyi család népszerűségét. A horvát helyzet és a trónutódlás kérdése A horvát király halála miatt, rokoni úton és hadserege támogatásával, kihasználva horvát a trónharcokat, 1091-ben sikeresen meghódította Horvátországot (és Szlavóniát), de a horvát trónt nem foglalta el.