000, -Ft-ot, 2006. januárban 57. 000, -Ft-ot, 2007. januárban 62. 500, -Ft-ot 2008. januárban 65 500, -Ft-ot, 2009. januárban 69 000. -Ft-ot, 2010. januárban 71 500. -Ft-ot kellett alapul venni. Társas és egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége megállapításához A minimálbér összege 30-ad része 1999. 02. 31. 750, -Ft 2000. 31. 850, -Ft 2001. 01-2002. 31. 1. 333, 33 Ft 2002. 666, 67 Ft 2004. 766, 67 Ft 2005. 900, 00 Ft 2006. 31. 2. 083, 33 Ft 2007. Minimálbér, garantált bérminimum. 31 2. 183, 33 Ft 2008. 300, -Ft 2009. 383, 33 Ft 2010. 450, -Ft 2. 600, -Ft 3. 100, -Ft 3. 266, 66-Ft 2001. február 1-jétől a havi járulékalap kiszámításánál naptári napi kerekítést használni nem lehet, csak a tárgyhónap járulékalapjának összegét szabad kerekíteni (pl. járulékfizetési kötelezettség 2013. 03. 17-2013. 31-ig: 15 x 3266, 66 = 48999, 9 kerekítve 49 000, -Ft). A garantált bérminimum összege* 94. 000, -Ft 3. 133, 33 Ft 108. 600, -Ft 114. 800, -Ft *a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén Minimum-járulékalap összege*** 2006.
kormányrendelet 2. paragrafusának (2) bekezdése szerint ekkor havi 114 000 forint volt, 2014. január 1-jétől a felperes garantált illetményének a 483/2013. paragrafusának (2) bekezdése szerint el kellett érnie a havi 118 000 forintot. Az előbbiekkel szemben tény, hogy az alperes a 2015. január 16-ai átsorolást megelőzően utoljára 2011. Közalkalmazott garantált illetménye. december 28-án kelt írásbeli intézkedésével közölt a felperessel illetmény-megállapítást. Az alperes ebben az intézkedésében a felperes garantált illetményét havi 96 800 forintban, a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt havi 43 400 forintban, a címpótlékot havi 15 000 forintban, ennek megfelelően a felperes havi összilletményét 155 200 forintban állapította meg. A 2015. január 16-ai átsorolás időpontjáig az alperes – általa sem vitatottan – a garantált illetmény változásáról, a garantált illetmény garantált bérminimumnak megfelelő összegben történő megállapításáról, a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész összegének változásáról, csökkentéséről, a garantált illetmény emelkedése miatt annak összegére történő átcsoportosításáról írásban nem intézkedett, nem tájékoztatta a felperest.
A kinevezés szerinti összilletményben a feleknek meg állapodniuk. A jogszabály kötelező rendelkezésén alapuló rész a garantált illetmény és a pótlékok, míg a garantált illetményt növelő részre, azaz a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészre nézve, és annak módosítását illetően a munkáltatót írásbeli intézkedési, erről pedig tájékoztatási kötelezettség terheli. A közalkalmazotti jogviszonyokban is irányadó, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt. ) 46. paragrafus (1) bekezdésének b) pontja szerint a munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, az Mt. 46. paragrafusának (4) bekezdése pedig arról rendelkezik, hogy az (1) bekezdésben meghatározottak változásáról a munkavállalót a változást követő 15 napon belül írásban tájékoztatni kell. Az adott ügyben megállapított tényállás szerint az alperes 2011. december 28-a és 2015. Garantált bréminimum fogalma. január 16-a között ezt a kötelezettségét elmulasztotta, mivel úgy ítélte meg – tévesen – hogy az összilletményen belül a munkáltatói többletilletmény a garantált illetmény növekedését automatikusan fedezte.
(forrás:)
Szólt a német kormánykoalíciót vezető SPD berlini konferenciájáról, amelyen meghívott volt, s amelyen az MSZP testvérpártja – mely a német szövetségi kancellárt és a védelmi minisztert is adja – ismertette saját "Korszakváltás" programját. Mint mondta, a német baloldali és zöld koalíció lépett a német haderőfejlesztés érdekében, és "világossá tették, hogy Németországnak a meglévő, nem európai, hanem világszintű gazdasági nagyhatalmi státusa mellé a biztonsági szférában is lépni fognak". Rámutatott: ez "óriási változás", hiszen "a II. Hírklikk - Egy huncut fillér nincs a költségvetésben rendvédelmi béremelésre. világháború óta Németország és a fegyverkezés egy mondatban nem nagyon szerepelt". Mint mondta, örül, hogy az MSZP testvérpártjai e szempontból is képesek lépni, "és nem várják meg, amíg egy jobb- vagy egy szélsőjobboldali kormány, vagy kormányra törő erő áll ezzel elő".