(Hozzáférés ideje: 2017. április 24. ) Források [ szerkesztés] Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6 Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7 Szerzői adatlapja a Molyon További információk [ szerkesztés] A magyar irodalom története 1945–1975 Kortárs magyar írók Makkai Ádám: Ignácz Rózsa helye a magyar irodalomban Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003 Kántor Lajos: Ignácz Rózsa helyzetrajzai és az irodalomtörténet-írás Legeza Ilona könyvismertetői Ignácz Rózsa centenáriumi kiállítás a Székely Nemzeti Múzeumban (2009. június) Kocsordi Nagy Béla: Ignácz Rózsa, a két hazájú hontalan, Történelmi forgácsok, 2018. április 25.
Első regénye az 1937-ben megjelent Anyanyelve magyar. Sikerült egy olyan művet írnia, mely nem jajgat, nem átkozódik, hanem a nyugodt realizmus eszközeivel mutatja be a román uralom megerősödését Erdély szellemi fővárosában, Kolozsváron. Az írónő elkerüli az irredentizmus, revizionizmus csapdáját, de a nemzeti-nacionalista vonal jellemző rá. És ez finomodik, árnyalódik tovább későbbi regényeiben. Csak az említés szintjén: Rézpénz, Született Moldvában, Róza leányasszony, Két élet, Hivatalnok Berta, Urak, úrfiak. A Született Moldvában az írónő utazási élményeiből született szubjektív írás (akárcsak a Keleti magyarok nyomában). A Róza leányasszony Jókainé Laborfalvi Róza életét, ezzel együtt a magyar színház születését, az 1848-as forradalom egy másik vetületét mutatja be. (Ugyancsak életrajzi regény a posztumusz megjelent Hazájából kirekesztve című, Mikes Kelemenről. ) Külön fejezet Ignácz Rózsa életművében az útinaplók, útirajzok: Keleti magyarok nyomában, Tűzistennő Hawaiiban, Zebradob-híradó, Utazások emlékkönyve.
A Habsburgok bekebelező tervei a másik oldalról tették bizonytalanná az ország helyzetét. A fiatalság egy része új életformával igyekezett életben tartani magát ebben a nemzeti nyomorúságban. Parasztlegény is literátus emberré vált, több nyelven levelező, titkárkodó, tolmácskodó íródeákok kora ez. Koruk meggyúrta, kemény próbára tette jellemüket, ritka világos és erős fölismerését világosított meg nemzeti hovatartozásuknak. A regénybeli történet a tizenhat esztendős Petheő Orsika alakja köré fonódik. Elszegényedett nemesi kisasszonyka ő, fiú módra él bácsikájánál, a komáromi várparancsnoknál. Ignácz Rózsa: Orsika (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1963) - Grafikus Kiadó: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1963 Kötés típusa: Oldalszám: 463 oldal Fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz. Fülszöveg Ignácz Rózsáról, bár ünnepelt színésznő, ismert író és műfordító volt, nagyon kevés információt lehet találni. Az internetes forrásokon kívül több életrajzi és irodalmi lexikont, ismertetőt, összefoglalót átnéztem, de alig néhány sornyi említést találtam róla.
Illusztrátorok: Hegedüs István Kiadó: Móra Ferenc Könyvkiadó Kiadás éve: 1963 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Zrínyi Nyomda Kötés típusa: félvászon Terjedelem: 463 oldal Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 14. 00cm, Magasság: 20. 00cm Súly: 0. 50kg Kategória: Ignácz Rózsa (Kovászna, 1909. január 25. – Budapest, 1979. szeptember 25. ) magyar színésznő, író, műfordító. Férje Makkai János újságíró, politikus volt. Fia Makkai Ádám Kossuth-díjas költő. 30% 50% akár 60% akár 50% Ignácz Rózsa Született 1909. Kovászna Elhunyt 1979. (70 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa Makkai János Gyermekei Makkai Ádám Foglalkozása író, műfordító, színész Kitüntetései Ferenc József-díj (1942) Halál oka közúti baleset Sírhely Új köztemető IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Ignácz Rózsa témájú médiaállományokat. Ignácz Rózsa ( Kovászna, 1909. Életpályája [ szerkesztés] 1931-ben végezte el a Színiakadémiát Budapesten. 1931–1939 között a budapesti Nemzeti Színház tagja volt. 1939–1940 között a budapesti Színházi Magazin párizsi tudósítójaként dolgozott.
Fia Makkai Ádám Kossuth-díjas költő. Életpályája [ szerkesztés] 1931-ben végezte el a Színiakadémiát Budapesten. 1931–1939 között a budapesti Nemzeti Színház tagja volt. 1939–1940 között a budapesti Színházi Magazin párizsi tudósítójaként dolgozott. Első írását Benedek Elek közölte a Cimborában (1925). 1943-ban a Petőfi Társaság tagjai közé választották. 1945–1947 között lektorként a Fővárosi Kiadónál dolgozott, majd a Református Élet című lap szerkesztője volt. 10 évi kényszerű hallgatás után jelenhetett csak meg, 1957-ben elbeszéléseinek gyűjteménye (Tegnapelőtt). Első regénye az 1937-ben megjelent Anyanyelve magyar. Sikerült egy olyan művet írnia, mely nem jajgat, nem átkozódik, hanem a nyugodt realizmus eszközeivel mutatja be a román uralom megerősödését Erdély szellemi fővárosában, Kolozsváron. Az írónő elkerüli az irredentizmus, revizionizmus csapdáját, de a nemzeti-nacionalista vonal jellemző rá. És ez finomodik, árnyalódik tovább későbbi regényeiben. Csak az említés szintjén: Rézpénz, Született Moldvában, Róza leányasszony, Két élet, Hivatalnok Berta, Urak, úrfiak.