rendelkezései alapján fejeződnek majd be. Az új Pp. bizonyítással kapcsolatos egyik leglényegesebb újítása a bizonyítási indítványok megtételéhez kapcsolódik. A jogvita elbírálásához szükséges jelentős tények felsorakoztatása és az állítások alátámasztására szolgáló bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – továbbra is a peres feleket terheli [új Pp. 4. § (2) bek. ]. Munkaügyi per 2010 relatif. A felek ezek alapján nem csupán jogosultak, de kötelesek is arra, hogy a per eldöntéséhez szükséges valamennyi bizonyítékot a bíróság elé terjesszék. A korábbi Pp. szerint bizonyítási indítványt a felek – a szándékos késedelmet leszámítva – a másik fél beleegyezésével a per során bármikor jogosultak voltak előterjeszteni [korábbi Pp. 389. § (5) bekezdés]. Ezzel szemben az új törvény jóval szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz a bizonyítási indítványok megtételére vonatkozóan. Ha a felek perfelvételi nyilatkozata nem terjed ki bizonyos lényeges tények bizonyítására, illetve a felek közt vita támad annak kérdésében, hogy az adott tényt kinek kell bizonyítania, a bíróság közrehat abban, hogy a fél hiányos nyilatkozatát kiegészítse, ellenmondó nyilatkozatát kijavítsa, valamint tájékoztatja a feleket a nem elégséges bizonyítás perjogi jogkövetkezményeiről [új Pp 237.
Szűk körben ugyan, de a Munka törvénykönyve lehetővé teszi, hogy a bíróság mentesítse a munkavállalót az általa okozott kár megtérítése alól. Az alábbiakban ennek legújabb bírói gyakorlatát ismertetjük. Continue reading → Ha a munkáltató a munkavállalót a munkaidőn túl rendelkezésre állásra kötelezi, úgy megalapozott a készenléti díjra vonatkozó igény. Egy, a napokban született bírósági eset azonban arra mutat rá, hogy ha a munkáltató nem várja el a rendelkezésre állást és nem ad utasítást a munkaidőn túli munkavégzésre, úgy a munkavállaló nem követelhet díjazást. Continue reading → A munkavállaló egyik alapvető kötelezettsége a Munka törvénykönyve szerint, hogy munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezze. Új szabályok vonatkoznak nemsokára a munkaügyi perekre - Adózóna.hu. Nem vitás, hogy a munkahelyen számos utasítás érvényesül, akár a munkaidő beosztása, akár a technológiai, a munkafolyamatokra vonatkozó előírások formájában. De vajon megtagadhatja-e az utasítás teljesítését a munkavállaló?
Teljes cikk...
ellenkérelemre legfeljebb 45 nap), illetve, hogy milyen időközönként kell tárgyalást tűzni (pl. 4 hónapon belül megtartható legyen). Az általános határidőkhöz képest sokkal rövidebb határidők vonatkoznak a soron kívüli eljárásokra (pl. ellenkérelemre 15 nap van, tárgyalást havonta kell tűzni). Soron kívüli az eljárás a megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló perben, valamint a felszámolás alatt álló munkáltatóval szembeni igény elbírálása esetén. A soron kívüli eljárás nem feltétlenül jelent gyorsabb befejezést, mert ezek általában bonyolultabb megítélésű ügyek szoktak lenni. Évente két alkalommal van ítélkezési szünet, amely alatt tárgyalás nem tartható és az alatt a határidők sem telnek (kivéve a soron kívüli eljárást). A nyári ítélkezési szünet július 15. és augusztus 20 között, a téli pedig december 24-től január 1-jéig tart. Munkaügyi per 2014 edition. A per során hivatalból vagy a felek kérelmére, illetve egyéb kivételes esetben szükség lehet halasztásra, esetleg felfüggesztésre vagy szünetelésre, amelyek a per érdemi elintézését időben kitolhatják.
Egy utazót megtámadnak, kirabolnak, majd sebesülten otthagyják az út szélén. Később arra megy egy pap és egy lévita (egy zsidó törzs tagja), de egyik sem áll meg segíteni neki. Végül egy szamaritánus (vagyis nem egy zsidó, hanem egy, az akkoriban ellenséges területnek számító Szamáriából érkező idegen) látja el az illető sebeit, beszállítja a legközelebbi településre, és saját költségén további sorsáról is gondoskodik. Ki tesz manapság ilyet? Az irgalmas szamaritánusról szóló történet az Újtestamentum egyik leghíresebb példázata, amellyel Jézus megvilágítja a felebaráti szeretet mibenlétét. A szamaritánus kifejezést a köznyelvben azóta is a nagylelkűség egyik szinonimájaként használjuk. Ezzel együtt tartja magát az a nézet is, hogy a jó emberek azok, akik segítenek másoknak, a rossz emberek pedig nem. Ám a szociálpszichológia szerint ennél jóval összetettebb kérdésről van szó. Kik állnak meg segíteni? 1973-ban a Princeton Egyetemen úttörő kísérletet végzett John M. Darley és Daniel Batson, amelyben 40 teológia szakos hallgató vett részt.
Jézus megkérdezi, hogy a három ember közül ki volt az utazó felebarátja, a törvénytudó kénytelen elismerni, hogy a rajta segítő embert kell annak tekinteni. Jézus válasza a példabeszéd koronája: "Akkor te is hasonlóképpen cselekedj. " A példázat a leghíresebb bibliai történetek egyike, olyannyira, hogy a "szamaritánus" szó a nyugati köznyelvben is "nagylelkű és irgalmas szívű ember"-t jelent. (Mentőszolgálatot is neveztek el róla. ) Fontos megjegyezni, hogy a történet idején a szamaritánusok a zsidók szemében megvetett idegeneknek számítottak. A példázat eredeti szándéka szerint tehát valójában a diszkrimináció és hátrányos megkülönböztetés elleni példabeszéd, de ez (ahogy a szamaritánus populáció csökkent) csaknem feledésbe merült. Isaac Asimov egyik előadásában (megjelent: "Lefordítatlanul" címen) azt javasolja, hogy a szamaritánusra valamely népszerűtlen csoport tagjaként gondoljunk (mint a cigány, néger, homoszexuális stb. ), hogy jobban megérthessük az analógiát. Egy lehetséges, másik értelmezésről Lénárd Sándor ír Egy nap a láthatatlan házban című könyvében: "Robert Graves egyszer összeült egy régi héber kéziratok közt kiszáradt lengyellel, s kihámozták, mi az igaz az irgalmas szamaritánus meséjéből.
28 "Helyesen feleltél. Tégy így, és élni fogsz! " – válaszolta neki. 29 De az igazolni akarta magát, ezért megkérdezte Jézustól: "Kit tekintsek felebarátomnak? " 30 Erre Jézus átvette a szót: "Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba ment. Rablók kezébe került. Ezek kifosztották, véresre verték, és félholtan otthagyták. 31 Történetesen egy pap tartott lefelé az úton. Észrevette, de elment mellette. 32 Ugyanígy közeledett egy levita is. Látta, de továbbment. 33 Végül egy szamariainak is arra vitt az útja. Amikor meglátta, megesett rajta a szíve. 34 Odament hozzá, olajat és bort öntött a sebeire és bekötözte, magát az embert pedig felültette teherhordó állatára, elvitte egy fogadóba és ápolta. 35 Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak ezzel a kéréssel: Viseld gondját, és ha többet költenél, visszatérve megadom neked. 36 Mit gondolsz, e három közül ki volt az igazi felebarátja annak, aki a rablók kezébe került? " 37 "Aki irgalmas szívű volt iránta" – felelte. Jézus így folytatta: "Menj és tégy te is hasonlóképpen. "