Az 1960-as évek végén már vásárcsarnok és pavilonsorok várták a piacozókat. 1965. november 13-án adták át az utazóközönségnek az új, modern megjelenésű és korszerű vezérlőberendezéssel ellátott autóbusz-pályaudvart. Az 1960-as évek elején még egészen más képet mutatott a Mars téri piac. Lovas kocsik bakjáról zajlott az üzletelés, a nénik fonott fotelben ülve árulták a nagyméretű szitákat, földről pedig a cserepeket (fotók: Móra Ferenc Múzeum) Két fővárosi és öt vidéki – köztük a szegedi – pályaudvar történetét ismerhetik meg az érdeklődők a Lechner Tudásközpont Utasváró – autóbusz-pályaudvarok építészete a '40-es évek végétől a '70-es évek végéig című kiállítás virtuális tárlatvezetésén. Amikor még semmi nem volt. A nagykörút feleakkora, mint manapság. Mars tér szeged. Lámpák, trolidrótok sehol. Ahol a fotós állt, körülbelül ott van ma az útpadka, de lehet, hogy rádudálna egy, a megállóba tartó troli, hogy lépjen már fel a járdára Amikor még semmi nem volt, 2. rész. Nagykörút, háttérben a Kossuth Lajos sugárút.
A Mars tér, a világmindenség központja volt – és az is marad Szeged egyik legforgalmasabb és legfontosabb tere a Mars tér, amely – ahogy egy ismerősöm fogalmazott – mindig is a világmindenség központja volt és marad. Több mint húsz éve írta azt az egyik országos lap a Mars térről, hogy "a háromhektáros zöldség-gyümölcs- és napi élelmiszerpiacon a legforgalmasabb napokon, szerdán és szombaton akár ötven-hatvanezer ember is megfordul". Egy falat a mamának, egy falat a babának. Mars téri anziksz 1974-ből (fotó: Fortepan/Szalay Zoltán) A Lechner Tudásközpont nemrég foglalkozott a Mars tér történetével, amihez egy 1992-ben készült légi felvételt is mellékelt. Tejeskávé delikát - megnyitott Szeged legújabb mentes üzlete a Mars téren - etcetera.hu. A Mars teret a XVIII. században katonai gyakorlótérként használták, az 1800-as évektől pedig jószágvásárokat rendeztek a területén. 1842-ben kapta nevét a római hadistenről, majd 1945-től a rendszerváltásig a Marx tér nevet viselte. Légi felvétel a Mars térről, 1992-ből (fotó: Digitális Légifelvétel Archívum/ /Lechner Tudásközpont) A kezdetben meglehetősen kicsi és szerény piac az 1950-es évekre a város piaci forgalmának csomópontjává nőtte ki magát.
mars faloda Tájékoztatjuk Kedves Vendégeinket, hogy 04. 02. - 04. 03. -án (Péntek, szombat) zárva vagyunk. Nyitás: 04. 06. Hétfő, 9. 30. Megértésüket köszönjük. visszavonásig
És itt van az a tény is, ami egyértelmű és nem mehetünk el mellette, bármennyire is szeretnénk. Sajnos a válogatott alapanyagokból készülő, szinte patikatisztaságú ilyen-olyan mentes termékek ára láthatóan drágább, mint a sima fehérlisztből készített, cukorral, tojással felturbózott bolti zsemle vagy cukrászsütemény. De ezzel nem mondtam újat, ugye? Az érintettek nyögik, mindenki más pontosan tudja a tényeket. Viszont a mérleg másik oldalán ott áll még egy állítás: az intoleranciában szenvedők sem laknak jól egy almával. Mentes üzletben vásárolni egyébként a fogyókúrázók számára is izgalmas lehet. Utcakereso.hu Szeged - Mars tér térkép. Azt már zengi a fél világ, mennyire ellenség a cukor, de olyan nehéz lemondani a süteményekről vagy a csokoládéról. Mi történik, ha majszolni kezdesz egy csokit? Mégmégmég kérsz belőle. Ismerős lehet az alábbi szituáció is. Készül otthon egy almáspite, lekváros piskóta, csokitorta, képviselő fánk, nagy tálon ott díszeleg a konyhában. És mi térülünk meg fordulunk, le-lecsippentünk a sütiből egy darabot és jól eltelik a nap, meg elfogy a sütemény.
Az athéni demokrácia kialakulásának folyamata I. 1 A város kialakulása 2. Az arisztokratikus köztársaság 3. A démosz megerősödése II. A démosz polgárjogi küzdelmének állomásai 1. Drakón arkhón 2. Szolón reformtevékenysége 3. A türannisz kora 4. Kleiszthenész reformjai 5. Periklészi virágkor III. 1 Válság és hanyatlás Athén az Attikai-félszigeten jött létre, 5 km-re a tengertől (kikötője a Pireusz). A város magja az Akropolisz (fellegvár), amely már a mükénéi korban is létezett. A Kre XIV-XIII században Athén élén királyok álltak. Az egyik ilyen király Thészeusz volt, aki miután egyesítette Attika településeit, a lakosságot 3 foglakozási csoportba osztotta: arisztokraták (eupatridák), földművesek (georgoszok), mesteremberek (demiurgoszok). A Kr. e VIII században megszűnt a királyság, megkezdődött az arisztokratikus köztársaság, mivel ezután a várost az arisztokraták irányították. Közülük kerültek ki az arkhónok Kezdetben 1, m ajd 3, v égül 9 arkhón volt. Kezdetben egész életük végéig, majd 10 évig, végül 1 évig voltak hivatalban.
A klasszikus athéni demokrácia mindössze 58 évig állt fenn (Kr. e 462-404) Államszervezete hosszú utat járt be, míg eljutott a végkifejletthez. Még a perzsa háborúk idején, Kre 462-ben Ephialtész reformja jelentősen csökkentette az Areioszpagosz bíráskodásának hatáskörét. Kre 458-457-ben az arkhóni hivatalt megnyitották a 200 mérősök előtt is. A kor névadója Periklész (Kre 495-429), aki Kleiszthenész unokaöccse volt és Kr. e 444-429 között 15 é vig sztratégosz volt A politikai jogok gyakorlásának feltételeit a másodlagos elosztással teremtette meg. Az 500-ak tanácsának és az esküdtszéknek tagjai és a színházi előadásokon megjelenő polgárok is napidíjat kaptak (2 obdosz volt). A gazdagokra különféle kötelezettségeket (leiturgia) rótt, mint például színházi előadások, tornaversenyek rendezése, hadihajók felszerelése. A Kre 478-ban létrehozott déloszi szövetséget Athén saját céljaira használta fel: gazdaságilag megsarcolta szövetségeseit, továbbá át kellett venniük az athéni politikai rendszert (demokrácia).
Bevezették a napi díjat, ami 2 abolosz volt. Színház látogatási jutatást kaptak. Periklész volt az athéni állam tényleges vezetője. A délosz szövetség tagállamaival elfogadtatta Athén hegemóniáját. A déloszi szövetség nem egyenrangú felek szövetssége volt, hanem Athén birodalma. Gazdasági eredményei Athén javát szolgálták. Athén felemelkedett, ennek ára a Déloszi Szövetség tagjainak, államainak szolgaságba süllyesztése volt. → Ez már előre vetette a bukás árnyékát. Államszervezet: Törvényhozói hatalom: A népgyűlés kezében volt. Hatásköre: – dönteni háború és béke kérdésekben – szövetségkötés – adók kivetése Végrehajtó hatalom: 500ak tanácsa gyakorolta. A folyó ügyek intézésére 50 főből álló bizottságot hoztak létre. Hatáskörre: – a népgyűlés elé kerülő ügyek elődöntése – ellenőrizte a tisztség viselőket – irányította az állam pénzügyeit – gondoskodott a véderő készenlétéről Bírói hatalom: Népbíroság kezében volt. Legfőbb tisztség viselők: – arkhón: sorsolták – sztratégosz: választották A nyugat történetében első ízben létezett egy államban demokratikus állam forma.
Szolón visszavonulása után az arisztokraták úgy érezték, elvesztették kedvező helyzetüket, míg a démosz vezetői kevesellték jogaikat. A türannisz (zsarnokság) kora Kre 560- 510-ig tartott. Az első türannosz, aki bevezette az egyeduralmat Peiszisztratosz volt (Kre 560-527) A szegényebb rétegekre támaszkodott. Az ellenálló arisztokraták földjeit elvette és kiosztotta a földnélkülieknek. Évi adót vezetett be, amiből zsoldossereget tartott fenn és fizette az építkezéseket. A türannoszok nagy építők voltak Peiszisztratosz Akropoliszon az Athéné templomot és Olümpiában a Zeusz templomot építette. Vidékre "kiszálló" bíróságokat hozott létre, hogy a parasztnak ne keljen bemennie peres ügyeivel. Előnyös kereskedelmi szerződéseket kötött más poliszokkal, megteremtette az athéni hajók szabad mozgását a tengereken. A türannoszok hatalmuk biztosítása érdekében a démoszt támogatták Peiszisztratosz halála után fiai, Hippiasz és Hipparkhosz követték, nekik már a növekvő elégedetlenséggel kellett számolniuk.
Hipparkhoszt egy felvonuláson megölték, Hippiaszt pedig elüldözték Kr. e 510-ben A gazdaság fejlődése oly mértékben erősítette meg a démoszt, hogy szükségtelen, akadályozó tényezővé váltak a türannoszok. A türannisz megszűnése után a d émosz hangadói Kleiszthenész kezébe adták a v áltoztatás jogát (Kr. e 508) Az új berendezkedés alapja a területi felosztás volt Attikát 3 részre osztotta: egy városira (Athén és környéke), egy vidékire (Attika sík vidéke) és egy tengerparti részre. Létrehozott 10 phülét, kerületet, amiből egy phülé állt egy tengerparti, egy városi és egy vidéki részből. Ez a politikai egység biztosította a démosz fölényét az arisztokratákkal szemben. A phülé-rendszerre épült a katonai szervezet és a politikai élet A bulé létszámát 500 főre emelte. A legfőbb hatalom a népgyűlés kezébe került, amelynek munkájában minden athéni polgár részt vehetett. Kleiszthenész bevezette a cserépszavazást (osztrakizmosz), hogy lehetetlenné tegye a zsarnokok újjáéledését. A demokrácia kiteljesedését a periklészi virágkorban érte el.
A politikai jogokat kiterjesztette a legszegényebb polgárokra is, szót adva nekik a népgyűlésen (ekklészia). Évi jövedelem alapján osztotta be a társadalmat 4 vagyoni osztályba. Az első az 500 mérősök (pentakosziomedimnosz), ők a leggazdagabb arisztokraták. A második a 300 mérősök, a lovasok (hippeisz). A harmadikba tartoznak a 200 mérősök, vagy ökörfogatosok (zeugitész) A többi polgárt napszámosnak (thész) nevezték a negyedik vagyoni osztályban. Szolón létrehozta a 400-ak tanácsát, a bulét, amely a népgyűlés napirendjét készítette elő és az első 3 vagyoni osztályból lehettek tagjai. Megszervezte az esküdtbíróságot (heliaia), amelynek mindenki tagja. Gazdasági jellegű törvényei: a földbirtokok maximalizálása; a gabonakivitel tiltása; kertművelés és növényi olaj kivitelének támogatása. Családjogi intézkedéseiben engedélyezte a szabad végrendelkezést, igyekezett megakadályozni az érdekházasságot és a családok felbomlását. Szolón törvényhozói munkája alapján megteremtette a demokrácia (népuralom) alapjait.
Görög-perzsa háborúk Perzsia a Kr. századra birodalommá növekedett: meghódította az Új Babiloni Birodalmat, Egyiptomot, és Kis Ázsiát. Kis Ázsiában kerültek összetűzésbe a görög gyarmatvárosokkal. Kr. e 500. – ion felkelés: perzsa győzelem → Az Égei tenger környkén megerősődött a perzsa hatalom. Kre. 492. – első perzsa támadás a Balkánon: görög győzelem → Athosz hegyfoknál megsemmisült a perzsa hajóhad, a szárazföldi hadsereg visszafordult. Kre. 490. – I. Dareiosz újabb hadjárata → Célja Athén elfoglalása. Marathon csata: Miltiádész vezetésével Athén győzött. Kre. 486. – újabb perzsa támadás, Xerxész vezetésével. A spártaiak vezére Leonidasz vol. A Thermopülai szorosnál perzsa győzelem. Kr. e 480. – Döntő ütközet, Szalamisznál: görög győzelem. Kr. e 479. – Mind szárazföldön, mind a tengeren újabb perzsa veresség. A háború hatása: A görög városok sikerrel verték vissza a perzsák támadását. A háború átalakította a poliszok közötti erőviszonyokat. Egyértelművé vált, hogy a külső támadásokkal szemben a kisállamok életképtelenek.