"Az Európai Parlament után ma az Európai Unió Tanácsa is elfogadta az azt új rendeletet, melynek célja az adatok elérhetőségének előmozdítása és megbízható környezet kialakítása, hogy megkönnyítse azok kutatási célú felhasználását, valamint innovatív új szolgáltatások és termékek létrehozását. Az Adatkormányzási rendelet (Data Governance Act, DGA) szilárd mechanizmusokat hoz létre a közszféra bizonyos védett adatai újrafelhasználásának megkönnyítésére, az adatközvetítő szolgáltatásokba vetett bizalom növelésére és az adataltruizmus előmozdítására EU-szerte. Ez az új rendelet az adatgazdaság megerősítését célzó európai adatstratégia fontos eleme. Az új szabályok a rendelet hatálybalépését követő 15 hónap elteltével lépnek életbe. A közszféra védett adatainak szélesebb körű újrafelhasználása Az Adatkormányzási rendelet olyan mechanizmust hoz létre, amely lehetővé teszi a közszféra azon adatainak biztonságos újrafelhasználását, amelyekre mások jogai vonatkoznak. Az EU Tanácsa hozzájárult az uniós védettségi igazolványok érvényességének meghosszabbításához - ProfitLine.hu. Ide tartoznak például az üzleti titkok, a személyes adatok és a szellemi tulajdonjogok által védett adatok.
Ha az értesítési időpontokat megelőző időszakban nem szerepelt a feltételeknek megfelelő hír a Hírstarton, akkor nem küldünk feleslegesen üres levelet.
A szolgáltatók egyszerű azonosítása A logó formájában megvalósuló önkéntes tanúsítás megkönnyíti a megfelelő adatközvetítő szolgáltatók és adataltruizmussal foglalkozó szervezetek azonosítását. Európai Adatinnovációs Testület (European Data Innovation Board) Létrejön egy új struktúra, az Európai Adatinnovációs Testület, amely tanácsokkal látja el és segíti a Bizottságot az adatközvetítő szolgáltatások interoperabilitásának fokozásában, és egyéb feladatai mellett, iránymutatásokat ad az adatterek fejlesztésének elősegítésére. Európai unió tanácsa székhelye. Nem személyes adatokhoz való nemzetközi hozzáférés és azok továbbítása Az Adatkormányzási rendelet biztosítékokat hoz létre a közszféra adatai, az adatközvetítő szolgáltatások és az adataltruizmussal foglalkozó szervezetek számára a nem személyes adatok jogellenes nemzetközi továbbítása vagy az azokhoz való kormányzati hozzáférés ellen. A személyes adatok tekintetében az EU már rendelkezik hasonló biztosítékokkal a GDPR esetében. A Bizottság különösen – a másodlagos jogalkotás révén – megfelelőségi határozatokat fogadhat el, amelyekben kijelenti, hogy egyes nem uniós országok megfelelő biztosítékokat nyújtanak az EU-ból továbbított nem személyes adatok felhasználására vonatkozóan.
Az ellenőrzés lehetővé tétele és a bizalom megteremtése révén hozzá fog járulni a vállalkozások és az egyének által előállított hatalmas mennyiségű adatban rejlő potenciál felszabadításához, ami elengedhetetlen a mesterségesintelligencia-alkalmazások fejlesztéséhez, és döntő fontosságú az EU e területtel kapcsolatos globális versenyképességéhez. Az adatalapú innovációk segíteni fognak bennünket egy sor társadalmi kihívás kezelésében és a gazdasági növekedés ösztönzésében, ami nagyon fontos a Covid19-járvány utáni helyreállítás szempontjából. Európai unió tanácsa soros elnöksége. – Boštjan Koritnik, Szlovénia közigazgatási minisztere, a Tanács elnöke A védett közadatok szélesebb körű további felhasználása Az adatkormányzási rendelettel létrejön egy olyan mechanizmus, amely lehetővé teszi a közadatok bizonyos kategóriáinak biztonságos további felhasználását olyan esetekben, amikor az adatokra mások jogai vonatkoznak. Ide tartoznak például az üzleti titkok, a személyes adatok és a szellemitulajdon-jogokkal védett adatok. Az ilyen további felhasználást lehetővé tevő közszférabeli szervezeteknek rendelkezniük kell az ahhoz szükséges megfelelő technikai felszereléssel, hogy maradéktalanul biztosítani tudják a magánélet védelmét és az adatok bizalmas jellegét.
A parlament a szerdai ülésén elfogadta a személyi igazolványokat érintő törvénymódosítást, amely szerint a dokumentum az arcképünk mellett az ujjlenyomatunkat és a biometrikus adatainkat is tartalmazni fogja. Az ujjlenyomat 12 év felett lesz kötelező. Fotó: TASR "Az új személyi igazolvány egy kettős kapcsolódási felülettel rendelkező elektronikus chipet és egy kódot tartalmaz majd a személyes biztonsági kód feloldásához. A személyi igazolvány tartalmazza majd továbbá a kártya hozzáférési számát (CAN - Card Access Number)" – magyarázza a belügyminisztérium. Illetékekről szóló 1990. évi xciii. törvény. Mivel az új személyi igazolvány kérvényezésekor kötelesek leszünk ujjlenyomatot adni, ezért nem lehet majd azt a belügyminisztérium elektronikus rendszerén keresztül igényelni, szükséges lesz a személyes megjelenés. A tárca egyúttal módosítja az adminisztratív illetékekről szóló törvényt is, amelyben meghatározzák majd, hogy ki mentesül a személyi igazolvány kiállításáért fizetendő illeték alól. Az új törvény szerint az útlevéligénylést illetően a dokumentum kiadására írt kérvényben már nem kell feltüntetni a tartózkodási helyet.
Fontos megjegyezni, hogy a bizonyítványokról/tanúsítványokról másodlatot engedélyezett, sorszámozott bizonyítványnyomtatványon/tanúsítványnyomtatványon nem lehet kiállítani. A fentiek szerint tehát ahhoz az intézményhez kell fordulni, amely intézmény az érettségi bizonyítványt kiállította. Forrás:
Az elveszett érettségi bizonyítványt, tanúsítványt milyen módon lehet pótolni? Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13. ) Korm. rendelet 51. § (1) bekezdése szerint: "Az elveszett, megsemmisült érettségi bizonyítványról, tanúsítványról másodlatot lehet kiállítani, a törzslap alapján. A másodlatban mindazokat az adatokat fel kell tüntetni, amelyek az érettségi bizonyítványban szerepeltek. A másodlatot a kiállításra jogosult intézmény vezetője írja alá, és látja el az intézmény körbélyegzőjének lenyomatával. Ha törzslap hiányában másodlat nem állítható ki, a középiskolai bizonyítványban szereplő záradék alapján a vizsgabizottságot működtető intézmény – kérelemre – igazolást állít ki arról, hogy az érettségi vizsgát sikeresen letették, és az érettségi bizonyítványt kiállították. " A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31. ) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) 96. § (6) bekezdése szerint: "Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap alapján bizonyítványmásodlat állítható ki.
bírósági eljárásokkal kapcsolatos rendelkezéseit, a 61. §-ának (6) bekezdésében kimondva, hogy a módosító rendelkezéseket a hatálybalépés után indult eljárásokban kell alkalmazni. A Módtv. (helyesbített, 2012. január 1-jei hatálybalépési időponttal) ugyancsak módosította a bírósági eljárásokkal kapcsolatos illetékösszegeket, ezúttal azonban külön nem rendelkezett arról, hogy a módosító rendelkezéseket csak a hatálybalépés után indult eljárásokban kell alkalmazni. A bíróságok túlnyomó többsége az Itv. -t az adott eljárási szakaszt megindító kérelem (keresetlevél, fellebbezés, felülvizsgálati kérelem) benyújtásának időpontjában hatályos előírásai szerint alkalmazza. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, mint felülvizsgálati bíróság a 2011. december 13. napján kelt, illetve számú ítéleteiben a Fővárosi Ítélőtábla tanácsa ítéleteinek az illetékekre vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezve kifejtette, hogy a polgári eljárás egységes szabályrendszer, az ügy fogalmát - bármilyen szakaszban - azonosan kell értelmezni, az ügy indulásának pedig azt az időpontot kell tekinteni, amikor a keresetlevelet benyújtják.
§ (2) bekezdés c) pontja alkotmányellenességének vizsgálatáról 607 791/B/2005. AB határozat Salgótarján Város Önkormányzatának az építményadóról szóló 37/1993. 20. ) Ör. sz. rendelete 10. §-a alkotmányellenességének vizsgálatáról 609 939/B/2005. AB határozat Gödöllő Város Önkormányzatának a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 30/2001. (X. ) számú rendelete 15. § (5) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról 611 1132/B/2005. AB határozat A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 41/2004. 7. ) GKM rendelet 2. § (2) bekezdése és I. számú melléklete II/11. pontja alkotmányellenességének vizsgálatáról 614 1187/B/2005. AB határozat Herceghalom Község Önkormányzatának a Herceghalom község helyi építési szabályzatáról alkotott 16/2004. 27. ) számú önkormányzati rendelettel jóváhagyott szabályozási terv övezetbe sorolást meghatározó egyes előírása alkotmányellenességének vizsgálatáról 616 33/D/2002. AB végzés Az alkotmánybírósági eljárás megszüntetéséről 619 101/B/2002.
A kormányváltáskor távozó embereknek már nem kell adóznia a kétmilliót is meghaladó végkielégítésük után. Az adótörvények módosításában elrejtve a parlament elfogadott egy javaslatot, amely megsemmisítette a 2010-ben bevezetett, végkielégítésekre vonatkozó különadót - írja a Népszava. Emlékezetes, hogy 2010-ben a második Orbán-kabinet kormányzása kezdetén nagy port kavart a végkielégítések megadóztatásának javaslata, amely szerint a kétmillió forint feletti végkielégítéseket 98 százalékos különadóval sújtották. A kormány emiatt még az Alkotmánybírósággal is szembekerült, és végül emiatt korlátozták úgy az Ab hatáskörét, hogy a testület költségvetésről, adókról, illetékekről és járulékokról szóló törvények esetén csak bizonyos esetben mondhat véleményt. A végkielégítéseket sújtó különadó mértékét a későbbiekben csökkentették 98-ról 75 százalékra, most pedig teljesen megszüntették: a Népszava azt írja, a rendelkezés visszamenőlegesen, idén január elsejétől hatályos, vagyis azoknak a vezetőknek sem kell adóznia a végkielégítésük után, akik a kormányváltáskor távoztak a pozíciójukból.