Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2018. 08. 31., 11:16 Frissítve: 2018. 31., 09:32 1543 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felkészült a bevándorlási különadóval kapcsolatos összes feladatra – közölte az adóhatóság. Tekintettel arra, hogy a törvény augusztus 25-én lépett hatályba, és az első bevallást csak szeptember 15-én kell benyújtani, a hivatal fő feladata jelenleg az adózók tájékoztatása annak érdekében, hogy az érintettek maradéktalanul eleget tudjanak tenni az adókötelezettségeiknek. A bevándorlási különadó is – hasonlatosan a legtöbb adóhoz, így például az általános forgalmi adóhoz vagy a személyi jövedelemadóhoz – az önadózáson alapul. Ez azt jelenti, hogy elsőként az érintett adóalanyoknak, illetve a potenciális adóalanyoknak kell eldönteni, hogy vajon ők az újonnan bevezetett adófajta hatálya alá tartoznak-e, és ha igen, akkor ez milyen kötelezettségekkel jár.
Mivel a magyar államnak is van olyan alapítványa, nevezetesen a Tempus Közalapítvány, amely kifejezetten külföldi diákok magyarországi tanulását szervezik, megkérdeztük a szervezetet: ők fognak-e bevándorlási különadót fizetni, és ha igen, akkor mi alapján? Győrpál Zsuzsanna, a Tempus Közalapítvány sajtóreferense válaszából kiderült, hogy nem, szerintük ugyanis rájuk nem vonatkozik a bevándorlási különadó. "A Tempus Közalapítvány által koordinált nemzetközi oktatási programoknak nincs köze az illegális migráció támogatásához" – írta megkeresésünkre a sajtóreferens, ami már csak azért is érdekes, mert sem mi a kérdésünkben, sem a bevándorlási különadóról szóló törvényben nem került szóba migráció vagy illegális bevándorlás, mint ahogy erre már cikkünk elején is utaltunk. "A Stipendium Hungaricum program a magyar állam által létrehozott ösztöndíjprogram, amelynek keretében Magyarország és a partnerországok oktatásért felelős minisztériumai közötti nemzetközi megállapodások alapján tanulhatnak külföldi hallgatók hazai felsőoktatási intézményekben" – írta még a Tempus sajtóreferense az Azonnalinak.
A parlament pénteken elfogadta az adótörvények módosításáról és a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot. A javaslatot 131 igen szavazattal, 33 nem ellenében, 23 tartózkodás mellett hagyták jóvá: a Fidesz-KDNP szavazott igennel, az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd elutasította a tervezetet, a Jobbik pedig tartózkodott. Az új adótörvény legfontosabb részletei: A jogszabály a 15 százalékos személyi jövedelemadót nem módosítja, és marad a 9 százalékos társasági adó is. A családi adókedvezmény ugyanakkor bővül, a kétgyermekes családok adókedvezménye havi ötezer forinttal, 40 ezer forintra emelkedik, és 5 százalékra csökken az UHT és az ESL tej áfája. Az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) már csak 2018. december 20-ig lehet választani, az eddig is evázók azonban továbbra is maradhatnak ebben az adózási formában. További változás, hogy jövőre már az egyéni vállalkozóknak is szja-bevallási tervezetet készít az adóhivatal. Az egyéni vállalkozók szja-bevallási és befizetési határideje egységesen május 20. lesz, ami már a 2018-as adóévre is irányadó.
Annak ellenére viszont, hogy számos szervezet jelezte ( Társaság a Szabadságjogokért, Amnesty International, Helsinki Bizottság, Eötvös Károly Intézet, Transparency International) alkotmányossági aggályait a különadóval kapcsolatban, egyelőre nem tudunk arról, hogy bárki az Alkotmánybíróság elé vitte volna az ügyet. Demeter Áron, az Amnesty International emberi jogi szakértője a kérdésünkre elmondta, a különadót augusztus 25-től számítva 180 napig lehet az Alkotmánybíróságon megtámadni, ugyanakkor új adójogi rendelkezések alkotmányosságát – abban az esetben, ha az államadósság a GDP 50 százalékát meghaladja – csak bizonyos alapjogok sérelme esetén lehet vizsgálni (gondolat, a lelkiismeret- és a vallásszabadság joga, személyes adatok védelme, magyar állampolgársághoz fűződő jogok). Mindez pedig nehezített pályát jelent annak, aki a törvény alkotmányosságát vitatni szeretné, bár ehhez először arra lesz szükség, hogy valaki konkrét beadvánnyal is forduljon az Alkotmánybírósághoz.
Használt, antik Katonai, hadi termékek, eszközök, ruházati cikkek portálja. Minden termék tökéletesen megfelel a megadott tájékoztató leírásnak. Minden ami Militária, nálunk előfordulhat. Robbanóanyag, lőfegyver NINCS, és nem is lesz. V. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ALATT FOLYÓ TÉRKÉPEZÉS (1914–1918) | Jankó Annamária: Magyarország katonai felmérései | Kézikönyvtár. Gyűjtemények, dokumentumok, fotók, egyenruhák kiegészítők, eredetiek, vagy reprodukciók. Amennyiben kéri küldünk videót, fotót a termékről. Személyes Budapesti átvételt, vagy csomagküldő szolgálatot választhat.
A szerb hadszíntér bemutatása után a fejezet az Oroszország elleni hadműveletek ismertetésével folytatódik. A bevezető sorokban részletesen olvashatunk arról, hogy e hadszíntér milyen jelentőséggel bírt a Monarchia szempontjából, és a szerző részletesen bemutatja a szembenálló felek erőviszonyait is. Az itt lezajlott fegyveres konfliktusok leírásában nagy hangsúlyt kap a "magyar államteret" éríntő harcok bemutatása. Itt a pontos hadtudományi terminológiával megfogalmazott szöveg mellett az orosz betöréseket térkép is ábrázolja, amelyen jól láthatóak az ideiglenesen megszállt területek és az esetleges ellenséges előrenyomulás további céljai és veszélyei is. A magyar területeket ért támadások mellett részletesen olvashatunk a hadszíntér nagy hadműveleteiről, amelyeket más hadszíntereken zajló eseményekkel párhuzamba állítva a szerző szemléletesen elhelyezi a háború menetében. A könyv ezen részében olvashatunk a román fronton lezajlott harcokról. Az eddigiekhez hasonlóan Nagy Miklós Mihály ez esteben is bemutatja a szemben álló feleket és a hadszíntér jelentőségét, majd ír az itt lezajlott főbb harci cselekményekről és a Monarchia csapatainak előnyomulásáról, bemutatva az eseményeket egészen a bukaresti békéig.