A beszélgetésen az is felmerült, hogy az oszmánok csatái során megtanulták az uralkodó védelmének fontosságát, miután az első rigómezei csatában (1389) I. Murád elesett. Vajon hogyan látták azt a harcoló felek, hogy II. Lajos magyar király a csata során a Csele-patakba fulladt, s miért nem tanultak a magyarok 1444-ből vagy a törökök sorsából? Fodor Pál felidézte, igen sötéten látta a magyar elit a mohácsi csatát követő eseményeket a király meg nem védése miatt. A törökök azzal piszkálták a magyarokat, hogy ilyen rútul nem hagyták volna uralkodójukat védtelenül egy csata kellős közepén. – Ráadásul a magyar vezetők döntő többsége egyébként sem volt hajlandó a király nélkül harcolni, és ugyan meg is szervezték II. Lajos védelmét testőrökkel, de elég laza volt a védelem. A mohacsi csata. Bizonytalan az is, hogy mi történt a Jagelló uralkodóval, mielőtt megfulladt volna, mivel a magyar és a török források is mást mondanak – mutatta be a kutató, aki megjegyezte: a királyt később a XIX. századi romantikus stílusú festményeken mártírként ábrázolták.
A Magyar Falu Programmal így elsősorban Dél-Baranya megyei településeken tartunk előadásokat. A 2020-ban alakult egyesület fő célja a mohácsi csatatér tudományos történeti és régészeti kutatása, valamint a csata 500 éves évfordulójáról (2026) való méltó megemlékezés. A szervezet kiemelten törekszik a csata eseményeinek és körülményeinek minél pontosabb rekonstruálására, a hozzá kapcsolódó régészeti leletek felgyűjtésére és értelmezésére, illetve az eredmények hiteles és közérthető átadására. Ezek mellett bekapcsolódik a JPM és a Szegedi Tudományegyetem közös projektjeként zajló tömegsírfeltárás tágabb értelmezésébe is. A mohácsi csatatér helyszínének és körülményeinek kutatása hosszú időre nyúlik vissza. Mohácsi csata – Magyar Nemzeti Galéria. Haramza Márk a Téma Baranya kérdésére kifejtette: gyakorlatilag intézményesedése óta foglalkoztatja a történelemtudományt. A csatatér felkutatása és régészeti nyomainak feltárása leginkább a 20. század elejéhez és a 400 éves évfordulóhoz köthető. Már ekkor komoly régészeti megfigyeléseket foglaltak össze.
Ezt igazolja a kutatás során elemzett, 1700-ra datálható térkép is. Oszmán harcosok. A Brodarics által leírt "völgyben" a török lovasság próbált észrevétlenül a királyi tábor hátába kerülni Forrás: Origo A most beazonosított területen - a patak mindkét partján - 1967-ben folyt már részleges régészeti feltárás, amelynek során egy középkori település nyomait találták meg – hangsúlyozta Pap Norbert. A mohácsi csata előzményei. – Az elmúlt évben műszeres vizsgálatokkal sikerült a település kiterjedéséről további információkat szerezni, ezért indokolt ezeknek a munkálatoknak a folytatása. A tudós utalt rá: a vizsgálatoknak a település épületeinek, különösen templomának feltárására kell összpontosítaniuk. Brodarics egy templomról is megemlékezett Földvár kapcsán, amely más történeti forrásokban is fel-felbukkan. A PTE kutatója szerint a templom szimbolikus jelentőséggel is bír a csata emlékezetében, helyének esetleges meghatározása újabb emlékpontot eredményezhet. Az 1960-as illetve 70-es években feltárt kisebb tömegsírok is Sátorhely térségében fekszenek Fotó: Polyák Attila - Origo A szakemberek úgy vélik, hogy az egykori falu feltárása mellett, az attól északra fekvő tágas térséget is érdemes lesz összetett terepi vizsgálatok alá vonni, fegyverek maradványait, tömegsírokat, sáncok és árkok helyeit keresni.
A romániai Szaploncán (Săpânţa) a halál nem jár együtt a komor hangulattal, vidám versikék és színes fejfák fogadják a temetőbe látogatókat. A sírok itt rövid rigmusokban és kézzel festett képekben idézik fel az elhunytak életét vagy halálának körülményeit, gyakran irónikusan üzennek az evilágiaknak. Van, akit a kedvenc lovával, traktorával vagy épp az italosüvegével örökítettek meg. A nőket leggyakrabban f?? zés, mosás vagy szövés közben láthatjuk. A különleges temető története a XX. század 30-as éveire nyúlik vissza, amikor egy helybéli, Stan Ioan Patras kezdett el színes festményekkel és versekkel díszített fejfákat készíteni. Vidám Temető Románia. 1977-ben bekövetkezett halála óta egyik tanítványa, Dumitru Pop folytatja a hagyományt. Jelenleg több, mint 800 fejfa őrzi a városka lakosainak emlékét. Ilyen egy életvidám temető fotó: Gabi Mariann Aki életében nem vetette meg az alkoholt, ilyen fejfát érdemel fotó: Janrito Karmazov Egy szeretett szülő emlékére fotó: Adam Jones A II. világháború itt is kiegyetlen volt fotó: Budapest Dundee A Dacia és a kislány végeztes találkozása fotó: POPOVICI Dan Cristian Angyalok között fotó: Adam Jones Egy dolgos élet emlékére fotó: Adam Jones Fotó forrása: POPOVICI Dan Cristian, Janrito Karmazov, Budapest Dundee, Adam Jones, Adam Jones Tovább olvasom A szerkesztőjeként igyekszem hétről-hétre, napról-napra bemutatni a világ és hazánk legérdekesebb úticéljait, utazási és programajánlatait.
Néhány kép a temetőből. A templom felújítása jelen pillanatban is folyik. Stan Ioan Patras volt az a személy, akinek a létrejöttét köszönheti a temető, amely kihagyhatatlan és Európában egyedülálló látványosságnak számít. 1935-ben kezdtek megjelenni a fából faragott és olajfestékkel díszített verses fejfák. Patras népművész 1997-ben hunyt el, de munkáját egy tanítványa folytatta. Mára már több, mint 800 fejfa van, amiről leolvasható az elhunyt egyénisége, mestersége, életének és halálának a körülményei tréfásan megfogalmazva. A fejfák nagyon látványosak, tölgyfából készültek Patras mester vésővel faragta ki az egyedi életképeket, majd a helyesírási szabályokat figyelmen kívűl hagyva vicces versikéket írt az elhunytakról. Ezt követően olajfestékkel, élénk színekkel emelte ki a naív művészi látás jegyeivel készült domborműveket. A szaploncai kék szín a legjellegzetesebb az emlékműveken. A Vidám Temető fejfáiról leolvasható a falu egész története, rétegződése, foglalkoztatottsága. Néhány jellegzetes sírfelirat: "Itt nyugszom én idelenn Braic Ileana a nevem Volt öt legénygyermekem Isten tartsa valahányat Neked Griga megbocsátok Bár a késed belémvágtad Mikor leszúrtál részegen, De eltemettél tisztesen Itt a nagy templom tövében Te is megtérsz majd mellém. Erdélyi látnivalók: Szaplonca, Vidám temető - Travel around. "
Itt is találunk pár kékre fesett fejfát, de jóval kevesebbet, nem ez a jellemző erre a temetőre. Ha már itt jártok semmiképp se hagyjátok ki a szaploncai Peri kolostort sem. Erről az előző bejegyzésemben olvashattok, ITT.
A temetőben a görög-katolikusok temploma látható. Alighanem egyedüálló ez a szaploncai kis temető, román nyelven íródott, eredeti, román nyelven humoros fejfáival. Vidám temető románia madárfajainak. Lefordítva már sajnos nem jön át az eredeti nyelven pikáns humorral fűszerezett nyelvezet. Mára sajnos egyetlen magyar feliratot sem találunk a temetőben. A temető fejfáin humoros, rövid leírásban jellemzik az elhunytat. Az eredeti ötletgazda fafaragó mester sajnos már elhunyt, ám a munkát tanítványa tovább folytatja. A belépő 5 lei.