A film költségvetése 47 millió dollár volt, de a kasszáknál hatalmasat bukott. ( citizenfour99) Ridley Scott mellett felmerültek olyan rendezők is a film elkészítésére, mint Francis Ford Coppola, Roland Joffé vagy épp Oliver Stone. ( citizenfour99) A film felvétele mindössze 16 hetet vett igénybe. ( citizenfour99) Témába vágó sorozatok Oszd meg az értékelést! Elhunyt Vangelis, A Paradicsom meghódítása című szám zeneszerzője – Szegedi hírek | Szeged365. A számokban Tények, érdekességek: 77 220 Színész adatlapok: 741 520 További hírességek adatlapjai: 316 958 Nincs még értékelve, légy te az első! 1 kép Vangelis - 1492 Conquest Of Paradise (CD) tulajdonságai Előadó: Vangelis Cím: 1492 Conquest Of Paradise Műfaj: Filmzene Kiadó: Warner Music Adattároló: CD Adattárolók száma: 1 Súly: 0. 2 kg EAN Épp nincs olyan üzlet, vagy webáruház a globalplazán, ahol ez a termék kapható. Lent mutatjuk a nagyon hasonló termékeket, nézd meg: Vangelis 1492: Conquest of... ár és hasonló termékek 1492: Conquest of Paradise (1492: A paradicsom meghódítása) CD jellemzők Ha van olyan információ, amely pillanatnyilag hibás, vagy pontatlan a képernyő, akkor nyugodtan lépjen kapcsolatba velünk: email.
1982-ben Ridley Scott -nak megkomponálta a legendás Szárnyas fejvadász nem kevésbé legendás zenéjét. Következő közös filmjük az 1492 – A Paradicsom meghódítása volt. Vangelis Roman Polanski, Luis Puenzo, Jacques Cousteau és Yannis Smaragdis rendezők filmjeihez is hozzájárul filmzeneszerzéssel. Vangelis utolsó zenei albuma 2021 szeptemberében jelent meg Juno to Jupiter címmel.
Skip to content MAGaZin Menu Elsődleges menü Címlap Film Könyv Irodalom Elhunyt Vangelis, a filmtörténet egyik legfontosabb zeneszerzője Közzétette 2022-05-19 szerző 79 éves korában elhunyt Vangelis (Vangélisz Papathanaszíu) Oscar-díjas görög zeneszerző, akinek többek között a Tűzszekerek, a Szárnyas fejvadász, az 1492 – A Paradicsom meghódítása című filmek zenéjét köszönhetjük. Vangelis egy franciaországi kórházban hunyt el ma reggel, ahova COVID-19 fertőzés miatt Tovább Elhunyt Vangelis, a filmtörténet egyik legfontosabb zeneszerzője →
Az 1850-es évek közepén osztrák szakemberek által készített II. katonai felmérés térképe alapján pedig teljes mértékben beazonosítható a verset ihlető természeti környezet, a költeményben bemutatott nagyari táj, a Tisza túlpartján működő malom, a torkolattól látható tarpai templom tornya. Mindez azt igazolja, hogy Petőfi A Tisza című költeményében nem egy elképzelt tájat festett le, hanem a valóban Nagyarban látottakat örökítette meg epikus módon. Petőfi Nagyarban jártának a Lubyak által őrzött leveleken túl és a népi emlékezet mellett hamarosan "természeti szemtanúja" is akadt, hiszen a visszaemlékezések szerint a községben már az 1880-as évektől kialakult a Petőfi-fa kultusza. A falu egykori lakói ugyanis tudni vélték, hogy Petőfi Sándor a község (Szatmár)Cseke felőli végén álló, hatalmas lombkoronájú kocsányos tölgye alatt írta A Tisza című versét. Ebből mindössze annyi lehet a valóság, hogy Petőfi Csekébe menet vagy onnan jövet megpihenhetett a Túr mentén akkoriban még számos hasonló fa társaságában álló öreg tölgy alatt.
A falakon elhelyezett ismertető szövegek, valamint korabeli illusztrációk, képek, magánlevelek és emlékkönyv-oldalak másolatai Petőfi Sándor és Luby Zsigmond barátságának történetét, valamint Nagyar községet és környezetét mutatják be A Tisza című költemény keletkezésének időszakában, illetve a Petőfi-fa legendáját, a tölgy történetét ismertetik. A kiállításon Szepessy Béla nyíregyházi festőművész a Tisza és a Kis-Túr találkozását megörökítő félköríves panorámafestménye is látható. Forrás:
A nagy költő emlékéhez való ragaszkodásnak ugyanakkor szép példája az, hogy a község ezt a fát Petőfi-fának nevezte el, évtizedekkel ezelőtt körbekerítette, tövéhez virágokat ültetett és emléktáblával látta el. Sajnos, a többszáz éves tölgy hosszas betegség és tüzet okozó felelőtlen kezek miatt 1996-ban elpusztult. Az egykori, Nagyar-Kisar Közös Községi Tanács már az 1980-as évek végén gondoskodott a Petőfi-fa utódjáról, amikor a terméséből hajtatott kis tölgyet a beteg "szülő" mögé ültette. Hamarosan egy másik utód is született, ugyanis a kisújszállási Városvédő Egyesület nemes cselekedetének köszönhetően az eredeti tölgy utolsó makkterméséből sarjadt csemete 1999-ben visszakerült a fa környezetébe, így napjainkban két utód, két csaknem egyidős testvér őrzi a költő Nagyarban jártának emlékét és élteti tovább az egykori faóriáshoz kapcsolt Petőfi-legendát. 2011-ben tárta ki kapuját a Petőfi-fától 250 m-re, a falu utolsó előtti lakóépületében berendezett Nagyari Galéria, amelynek "felső házában", azaz utcafronti szobájában a Petőfi Nagyarban Emlékkiállítás látható.