Ezen időközök határozták meg munkájukat, öltözködésüket, pihenésüket, ünnepeiket, szokásaikat – azaz egész életüket. Az élet ritmusa és időszemlélete gyakorlatilag az ipari forradalom idejéig nem változott jelentős mértékben az ókor óta: alapvetően a ló és az ökör vontatta szekerek, és a gyaloglás határozta meg a szárazföldi utazást és az életvitel sebességét. A középkori és kora újkori hadseregek gyakran rosszabb menetidőket tudtak felmutatni, mint a köztársaságkori római hadsereg. A tengeri szállítás jelentős mértékben fejlődött a közel 2000 év alatt, de a kezdeti hajógőzgépekig szintén az evezőktől és a vitorláktól függött a hajók sebessége. Igazán jelentős változást az életvitelbe és az időszemléletbe a 19. századi vasút és közlekedési forradalom, illetve a második világháború utáni rohamos technikai fejlődés hozott. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert csak ezen újabb generációk életvitele, ritmusa, és időszemlélete különbözik a korábbi korokétól. Leegyszerűsítve, a neolit letelepedett emberének időszemlélete és fogalma közelebb áll a 17-18. század európai parasztjáéhoz, mint ugyanezen földművelő életvitele, időfogalma a ma élő európai átlagemberéhez. Új divat: az online naptár készítés - Sooters. "
Almásy László (1895. Borostyánkő/Bernstein, Ausztria –1951. Salzburg, Ausztria), akit a világ a kilencszeres Oscar-díjjal kitüntetett "Az Angol beteg" című filmben ismert meg egyike a század legeredményesebb, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő felfedezőinek. A XX. század egyik legjelentősebb Szahara kutatójának kalandokban és fordulatokban rendkívül gazdag élete azonban legalább olyan érdekes, mint a film. Almásy László kalandos élete - Cultura.hu. A másodszülött fiúként született Almásy nem örökölt címet és vagyont, éppen ezért grófi címét is csak külföldön használta. Londonban folytatott műszaki tanulmányokat, majd az I. világháborúban harci repülősként vett részt, ezután az osztrák Steyr autógyár alkalmazta. A technika, különösen az autók és a repülők iránti rendkívüli érdeklődése és hozzáértése is nagy szerepet játszott abban, hogy később sivatagkutatóvá váljék. 1926-ban utazott Afrikába, hogy egy új személyautót próbáljon ki rendkívül szélsőséges körülmények között. Ezután Kairóban maradt, ahol sorra szervezte autós expedícióit a Nílus menti országokba, s később már repülősiskolát létesített, megteremtve az egyiptomi sportrepülés alapjait.
A kiváló pilóta Almásy a Magyar Királyi Honvéd Légierőnél teljesített szolgálatot, majd miután a német hadsereg Erwin Rommel vezetésével 1941 februárjában megjelent Észak-Afrikában, a kiváló helyismeretekkel rendelkező kutatót és pilótát a németek kérésére Észak-Afrikába vezényelték. A "Szahara-specialista" beváltotta a személyéhez fűzött reményeket. A Salaam-hadművelet keretében 1942-ben az Almásy László vezette különleges egységnek a Szahara lakatlan területein átjutva az angol vonalak mögött sikerült két német kémet eljuttatnia a Nílus partján fekvő Aszjut városába. A kommandónak, amely több mint 5 ezer kilométert tett meg az 50 fokos hőségben, végül annak ellenére sikerült visszajutnia Líbiába, hogy az angolok, miután sikerült megfejteniük rádióüzeneteiket, megpróbálták megállítani őket. A nem mindennapi vállalkozás sikeres teljesítéséért Rommel a Vaskereszt első osztályával tüntette ki Almásyt. Almásy lászló gróf. Rommel és a németek afrikai jelenlétének 1943-ban vége szakadt, így Almásy is visszatérhetett Budapestre, ahol 1944 őszén az üldözöttek védelmére kelt.
Apja nemzetközi hírű Belső-Ázsia-kutató volt, őt azonban ekkor még inkább a sebesség vonzotta, az autók és a repülőgépek világa. Grazi gimnáziumi éveinek például az vetett véget, hogy kerékpárjával a reggeli sietségben elütötte az iskola igazgatóját. Egy másik veszélyes vállalkozása során a kőfejtő pereméről ugrott a mélybe, hogy saját készítésű repülőgépét kipróbálja. Csodával határos módon néhány kisebb zúzódással megúszta. Itt született Almásy László, akinek alakja Az angol beteg című filmet ihlette Forrás: MTI/Éber András Miután Grazból kicsapták, Angliában tanult tovább, ott szerezte meg első pilótaengedélyét. Az első világháború idején önkéntes pilótaként szolgált az osztrák-magyar légierőben, és több kitüntetést kapott. Filmhíradók Online. A háború után mindkét királypuccsnál ő volt a trónra sikertelenül visszatérni akaró IV. Károly sofőrje. A grófi cím ekkor ragadt rá, mert az exuralkodó következetesen így szólította. Almásy így magyarázta a helyzetet egy barátjának szóló levelében: "Őfelsége, IV.
1934-35-ben háromszögeléssel feltérképezte a Szahara közép-nyugati részén lévő Nagy Homoktenger nevű hatalmas homoksivatagot, melynek következtében tekintélyes fehér folt tűnt el Afrika térképéről. 1939-ben, a háború küszöbén Almásy gyanús személlyé vált. Sajátos dolog, hogy német és osztrák kapcsolatai miatt az angolok, angol kapcsolatai miatt pedig az olaszok kezelték bizalmatlanul. Magyarországra való hazatértét főleg térképhelyesbítéssel és felderítéssel foglalkozott, majd német ügynököket csempészett az angol vonalak mögé. Gróf Almásy László Ede (1895 - 1951) | A magyar múlt nyomában, csata és hadszíntér kutatás. A német hadseregben szolgált, de sohasem volt náci. 1947-ben utazott vissza Egyiptomba, ahol folytatta régi, elsősorban a repüléssel kapcsolatos munkáját, de foglalkozott Kanbuses perzsa király elveszett hadseregének titkával is. Jelentős erőfeszítéseket tett a sivatagkutatással foglalkozó nemzetközi intézet felállításáért. Ekkorra egészsége megromlott és Salzburgban, szanatóriumban kezelték. Ekkor kapta meg a Kairói Sivatagkutatói Intézet igazgatói címét, de ezt 1951-ben bekövetkezett halála miatt már nem tudta elfoglalni.
Ráadásul a járművezetők közül ketten is megbetegedtek, úgyhogy elhatározták, hogy visszafordulnak. különítmény végül az egyiptomi Aszjút városához érkezett, onnan a két német kém, Hans Eppler és Peter Stanstede már egyedül jutott el Kairóba, ahol a vöröslámpás negyedben húzódtak meg. Rádióadójukat egy nílusi hajó koktélbárjában rejtették el. © Der Spiegel A második nekifutást pár nappal későbbre időzítették. Líbia irányában indultak, és csak az ország délkeleti részén fekvő Kufra mellett fordultak a Nílus felé. "Rettenetes a terep" - jegyezte fel Almásy. Egy alkalommal veszélyesen közel kerültek a britekhez. "Látom az ellenséget a távcsövömön keresztül. Imádkoznak" - írta a gróf. A helyzetet egy merész húzással a maga javára fordította: szemérmetlenül kiürítette a britek üzemanyagkészletét. A Hogyan volt képes Almásy sikerre vinni a küldetést? Számos kutatót foglalkoztatott ez a kérdés, amelyet csak a közelmúltban tudott megválaszolni egy osztrák expedíció. Az köztudomású volt, hogy a gróf ivóvizet, élelmet és üzemanyagot tartalékolt a visszaútra.