• A tag, nem tag tulajdonos alapvető kötelezettsége lett, hogy tűrje a lakását is érintő ellenőrzéseket, a káresemények elhárításával kapcsolatosan szükséges beavatkozásokat igénylő munkák elvégzését. • A módosítás után az Alapszabály az igazgatóságot hatalmazhatja fel a fenntartási költség befizetésével legalább három hónapnak megfelelő hátralékba került tag, nem tag tulajdonos lakástulajdonának jelzáloggal való megterhelésével. Hamarosan a saját vagyonával felel a közös képviselő, ha hibázik. • Szigorodott és egyértelművé vált a lakásszövetkezetből műszakilag elkülönült önálló épületegyüttes kiválásának szabálya: – a kiválni szándékozó önálló egység tagjainak és nem tag tulajdonosainak legalább kétharmados részközgyűlési szótöbbségi határozatban kell kimondania a kiválási szándékot (ennek dokumentumai tételesen felsorolásra kerülnek és azt legkésőbb a kiválást kimondó részközgyűlést követő 90 napon belül kell az igazgatóságnak benyújtani). – a kiválás feltétele lakásszövetkezet alapítása esetén az önálló egység tag, nem tag tulajdonosainak kétharmados szótöbbséggel elfogadott alapszabály-tervezete és a benyújtott hatósági engedély iránti kérelem.
Hogy ezek a nagy horderejű változások miként valósulnak meg a gyakorlatban, s az érintettek hogyan tudnak megfelelni a szigorodó követelményeknek, arról két előadás is szól a Közös Képviselők Napja és Társasházi Expón, ahol a részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött. (További részleteket és regisztrációs lehetőséget itt talál. Vagy eléri a linken. )
Saját vagyonával felel a jövőben a közös képviselő a hibáiért, a mulasztások miatt akár 5 millió forint pénzbírságra is büntethetik. A januártól életbe lépő szigorú törvényi változások miatt nem érdemes a szükséges szakmai tudás nélkül társasházkezelőnek állni, a közös képviselők többsége jelenleg mégis mindenfajta szakmai előképzettség nélkül végzi munkáját. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) hiánypótló, új képzésével nekik segítene. 4, 4 millió magyar lakásból 1, 5 millió olyan társasházban van, amelynek feladatait, többek között a sokmilliós költségvetésről való gondoskodást is, közös képviselő látja el. A közös képviselők jelentős része eddig szakirányú végzettség nélkül, egyéb munkája mellett dolgozott, a hiányos tudás pedig sok esetben okozott vitás, akár botrányos helyzeteket a lakóközösségekben. Változtatnak a társasházi ügyintézésen - Infostart.hu. Mostantól azonban a 2003-as társasházi törvény (THT) jövőre életbe lépő módosítása szerint: a közös képviselő saját vagyonával felel majd a hibáiért, a mulasztások miatt a törvényességi felügyelet akár 5 millió forintos pénzbírsággal is büntetheti.
A társasházi közös képviselők személyes adatait szerepeltetni kell a tulajdoni lapon január 1-jétől, és ez csak egy az új előírások közül. Hogy ezek a változások miként valósulnak meg a gyakorlatban, arról két előadás is szól a Közös Képviselők Napja és Társasházi Expón. Az épület tulajdoni lapján szerepeltetni kell a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnökének adatait 2019. január elsejétől – rendelkezik a társasházi törvény. Ettől az időponttól a számviteli szabályok szerint készült, és a közgyűlés által jóváhagyott beszámolót is be kell nyújtani az ingatlanügyi hatósághoz. Új társasházi törvény 2019 ford. A törvény módosításának az volt az egyik célja, hogy a közösség ügyintézését ellátó tisztségviselők adatainak nyilvános közzétételével megvalósuljon a társasházak működésének transzparenciája, továbbá biztosított legyen a jegyző társasházak feletti törvényességi felügyeletének hatékonysága. Szempont volt az is, hogy a társasházak, a közösségek jogait és kötelezettségeit érintő hatósági eljárások alkalmával a megfelelő kapcsolattartásra is garanciát teremtsenek.
A sikeresen vizsgázó résztvevők a BKIK által nyilvántartott tanúsítványt kapnak.
2022. július 11. 2022-ben a kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis kata a legnépszerűbb adózási forma az egyéni vállalkozók és nagyon sok társasházkezelő körében is. Ugyanígy a legtöbb társasházban az alvállalkozók zöme is katás, mégis a jelenleg napvilágra került törvénytervezetben a társasházak hasonló kategóriába kerülnek, mint a cégek, ez pedig már rövidtávon komoly rezsinövekedést jelenthet a társasházi lakástulajdonosok számára. Társasházi lakásként értékesíthetők, de még nem azok - alapító okiratra várnak a védett ingatlanok 2022. július 12. Tavaly novemberben szavazta meg az Országgyűlés a bérlakástörvény módosítását, ami lehetővé teszi, hogy a világörökségi helyszínen lévő - korábban elidegenítési tilalom alatt álló - önkormányzati lakásokat is megvehessék a benne élők. Új társasházi törvény 2019 honda. Többségi tulajdonos által "kierőszakolt" határozatok 2022. július 5. Jogesetek című rovatunkban ezúttal egy olyan témát mutatunk be, amely egyaránt érdekes lehet mind a társasházi közös képviselőként tevékenykedők, mind a társasházban élők, ott tulajdonjoggal rendelkezők számára.
Fontosnak tartom, hogy tagtársaim a tulajdonukra vonatkozó törvényi szabályozásokat egyszerűsített, könnyebben érthető formában kapják meg. (TKB) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamit egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel és kulturális tárgyú törvények módosításáról címet viseli az 54 oldal szövegből és 28 oldalas indokolásból álló törvénytervezet, mely összesen 50 /ötven! / törvény módosítását tartalmazza! Az új ingatlan-nyilvántartási törvény. Van, amelyiket két sorban, van, amelyiket több oldalon keresztül pontosít, módosít elfogadás esetén. Nem könnyű olvasmányról van szó, tehát nem elalvás előttre ajánlom ennek áttanulmányozását, inkább reggel, pihenten javaslom a tanulmányozást. Természetesen a részletes ismertetésre nincs módom, így kiragadott példákkal próbálom érzékeltetni a jelentős változásokat. Hármas célt kíván megvalósítani Az új törvény az ingatlan-nyilvántartás elektronizálásával összefüggő feladatok megoldása a közokiratok védelmének erősítése a területrendezéssel, településrendezéssel, a kulturális örökség védelmével összefüggő törvények korszerűsítése.
A törvény egyik legfontosabb változtatása éppen ezért az ún. térbeli nyilvántartás lesz, mely lehetővé teszi a föld alatti, illetve az egymáson elhelyezkedő épületek ábrázolását és tulajdonrészük elhatárolását (pl. hidak, pincék). Ingatlan nyilvantartasi toerveny. Adatvédelem Bár eddig minden magánszemélynek lehetősége nyílt nem hiteles tulajdoni lap másolatának lekérésére, ez a lehetőség azonban adatvédelmi és okirat-megfelelősségi okokra hivatkozással kivezetésre kerül. A jövőben ügyleti tulajdoni lap másolatának lekérésére lesz lehetőség, ami bővített tartalommal fog bírni a korábbi tulajdoni laphoz képest, valamint lehetőség lesz földhasználati és műszaki adatlap lekérésére is. A módosítások következtében ugyanis a személyes adatok kizárólag személyazonosítás és az adott cél megjelölése mellett ismerhetőek meg. A fentieken kívül új értelmet nyer a közhitelesség vélelme is, hiszen az ingatlanra vonatkozó adatokról (művelési ág, terület stb. ) automatikusan vélelmezni kell azok valódiságát. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az a személy, aki a közhiteles nyilvántartásban rögzített adatokat alapul véve szerez magának jogokat az ingatlanra vonatkozóan, automatikusan megilleti a jóhiszemű jogszerzés védelme.
Ennek eredményeként felgyorsulhat az ügyletkötés, hiszen elvárható, hogy az ingatlannal kapcsolatos per tényét a nyilvántartás már tartalmazza. Az ingatlan-nyilvántartási informatikai rendszer további többletszolgáltatásokat nyújt majd az ügyfeleknek: ilyen a tulajdonilap-másolati szolgáltatás, mellette elérhető lesz földhasználati lap, melyből az érintett ingatlanra vonatkozóan bejelentett földhasználók ismerhetők meg, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásban megtalálható adatokból összeállított műszaki adatlap, amely a földrészletről található építményekről ad tájékoztatást. Ingatlan nyilvántartási törvény vhr. Véleményem szerint azonban a többletszolgáltatások közül a földkönyvi adatszolgáltatás a legjelentősebb, ezzel az ingatlanügyi hatóság az ügyfél igényei szerint egyes adatokat nem formalizált változatban, egyszerre akár több ingatlanra vonatkozóan leválogat. Megjegyzendő, hogy a környező országokban már régóta fennáll az elektronikus eljárás lehetősége az ingatlan-nyilvántartásban: Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában és Románia egyes megyéiben 2009 óta, míg Lengyelországban 2003 óta a földhivatalok elektronikusan is fogadnak beadványt, ugyanakkor mindegyik országban lehetséges a papíralapú ügyintézés is.
Ráadásul az adott természetes személy nyilvántartásból törlését követően 10 év elteltével már semmilyen adata nem lesz megismerhető. A nem nyilvános adatokat, ideértve az érintett lakcímét is, az adott szervezet tagjai és a szervezet nyilvántartási jegyzékébe bejegyzett személyek (pl. felügyelőbizottsági tagok, vezető tisztségviselő), külön jogszabályban felsorolt kiemelt adatigénylők, valamint azon személyek férhetnek hozzá, akik magukat azonosítják és megjelölik az adatigénylés célját.