Ez a korrekt egység az f -részére. A láncszabály állítása [ szerkesztés] A láncszabály legegyszerűbb formája egy valós változót tartalmazó valós függvény esete. Összetett fuggvenyek deriválása . Ekkor, ha g egy függvény, mely differenciálható c pontnál (vagyis a g ′( c) létezik), és f egy függvény, mely differenciálható g ′( c)-nél, akkor az f ∘ g összetett függvény differenciálható c -nél, és a deriváltja: [2] a szabályt sokszor így rövidítik: Ha y = f ( u), és u = g ( x), akkor ez a szabály rövidített formája Leibniz-féle jelöléssel: Azok a pontok, ahol a derivált képződik, explicit módon: Több mint két függvény esete [ szerkesztés] A láncszabály alkalmazható kettőnél több függvény esetében is. Több függvény deriválása esetén, az f, g, és h összetett függvények esetén, ez megfelel a f g ∘ h -vel. A láncszabály azt mondja, hogy a f ∘ g ∘ h deriváltjának kiszámításához elegendő az f, és a g ∘ h deriváltjainak kiszámítása. Az f deriválása közvetlenül történhet, és a g ∘ h deriválása a láncszabály szerint végezhető el. Egy gyakorlati esetben: Ez lebontható három részre: Ezek deriváltjai: A láncszabály azt mondja, hogy x = a ponton az összetett függvény deriváltja: Leibniz-féle jelöléssel: vagy m röviden: A derivált függvény ezért: Egy másik útja a számításnak, tekintsük a f ∘ g ∘ h összetett függvényt, mint a f ∘ g és h összetevőit.
lokális minimum esetén a függvényérték csökkenést követően növekedik, lokális maximum esetén a függvényérték növekedést követően csökken, - függvény konvexitása (konvex fv. Analízis: Nehezebb függvények deriválása. görbe alulról nézve gömbölyű, a konkáv felülről): - függvény inflexiós pontja: elégséges feltételt is nézni kell (a második derivált váltson előjelet a vizsgált helyen)! Pontbeli érintő és normális Az f(x) függvény x=a pontbeli első deriváltjának értéke a függvénygörbe érintőjének meredekségét adja meg, így az érintő egyenlete: Az f(x) függvény x=a pontbeli érintőjére merőleges az ugyanezen a ponton átmenő normális, melynek egyenlete: Vegyük észre, hogy a két meredekség szorzata -1: Pontelaszticitás A függvény x=a pontjában a pontelaszticitás számértéke százalékosan megadja, hogy a független változó 1%-os fajlagos megváltozásához a függvényérték hány százalékos fajlagos megváltozása tartozik. A pontelaszticitás számítási képlete határértékszámítással adódik: Példa 1: Ha x=3 helyen E(3)= -2, akkor az x=3 helyen x 1%-os növelésével a függvényérték várhatóan 2%-kal csökken!
Példa 2: Ha x=3 helyen E(3)= +1, 2, akkor az x=3 helyen x 1%-os növelésével a függvényérték várhatóan 1, 2%-kal nő! Általánosíthatunk is, azaz képezhetjük az úgynevezett elaszticitás függvényt is, mely tetszőleges x pontban megadja az elaszticitás százalékos értékét: Szöveges szélsőérték feladat Szöveges feladatok esetében előfordulhat, hogy valamely vizsgált jellemző szélsőértékét, azaz maximumát, minimumát keressük. Ekkor fel kell írnunk a vizsgált jellemzőt leíró függvényt, s annak (általában) lokális maximumát vagy minimumát keresni. Ezt a függvény szélsőérték vizsgálatával tehetjük meg, miután a szöveges feladat alapján saját magunk írtuk fel a vizsgálandó függvényt.
Cookie beállítások Ez a webhely sütiket használ a felhasználói élmény növelése érdekében. Kérjük, engedélyezze a látogatáselemzést, hogy hatékonyabban tudjuk fejleszteni szolgáltatásunk, illetve engedélyezze az érdeklődésének megfelelő reklámok megjelenítését támogató ("marketing") sütiket is. Csizma és hótaposó: Dunlop Wellie cipő zöld. Amennyiben a későbbiekben mégsem szeretne a weboldalunkról sütiket fogadni, akkor használhatja ezt az eszközt arra, hogy kikapcsolja a választott kategóriákat. Adatkezelési tájékoztató
Meggyőztük? Tegye kosarába a Dunlop First One cipőt és válogasson tovább kínálatunkból! Fáma-Nett Kft. 5700 Gyula, Zrínyi Miklós tér 3. Adatok Orrmerevítő + talplemez Cipő, Magasszárú cipő Csúszás elleni védelem SRC (acél és kerámia felületen) 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46 Típus Férfi és uniszex Vélemények Legyen Ön az első, aki véleményt ír!