Ez a hatás kollagénpótlásra ösztönzi a szervezetet, javul a vérellátás, vastagszik a kötőszövet, így azonnal elkezdődhet a sejtek regenerációja, kicserélődése, vastagabbá válik a hüvelyfal. Az erős kollagénrostok megfelelő alátámasztást biztosítanak a hólyagnak, így annak működése újra egészségessé válik. Fontos megjegyezni, hogy a kezeléssorozat után másfél évente javasolt a fenntartó kezelés, hogy ne romoljon az ideális állapot, hiszen a kiváltó ok, a hormonhiány továbbra is fennáll. Menopauza - Hüvelyszárazság - Lézeres kezelés. Ha valaki megfogadja ezeket a tanácsokat hosszú évekre panaszmentessé válhat.
Nézzük az élettani hátteret A hüvely nedvesen tartásáért a méhnyaknál elhelyezkedő mirigyek felelősek. A váladék lassan lecsorog a hüvely falán, tisztítja, és eltávolítja az elhalt sejteket. Ez a váladék enyhén savas kémhatású, és ez az, amit a nők nagy része enyhe fehéres folyásként észlel, ami teljesen normális. Szexuális izgalom hatására egy másik mirigy, a hüvelybejáratnál található Bartholini mirigypár kezd el váladékot termelni, ami segíti a hüvely lubrikációját. A hüvelyszárazság egyéb okai Ha a petefészkeket és a méhet még a menopauza előtt eltávolítják, a beteg nagyon erős klimaxos tüneteket tapasztalhat, többek között hüvelyszárazságot. Vannak olyan életszakaszok, amikor az ösztrogén mennyisége csökken, pl. szoptatás alatt. A kemoterápia mellékhatásai között is szerepel a nyálkahártyák szárazsága. Változó kor és hüvelyszárazság A nők átlagosan 51 éves koruk körül kezdik tapasztalni a klimax tüneteit. A csökkenő ösztrogénmennyiség egyik első tünete a szexuális együttlét alatt csökkenő természetes nedvesség.
A szexuális együttlétek ellehetetlenülése próbára teszi a párkapcsolatot, sőt annak végzetes válságát is okozhatja. Nem csak a klimaxos nők "privilégiuma" De nem kizárólag a változókorban jelentkezhet hüvelyszárazság: a kismedencei sugárkezeléseknek, illetve a kemoterápiának szintén jellemző mellékhatása, ami kezelés nélkül akár az onkológiai terápia végigvitelét is meggátolhatja. Ezekben az állapotokban amúgy is csökken az önbecsülés, a nőiesség érzése, a kezeletlen, eltitkolt hüvelyszárazság pedig csak tovább ront ezeken. Az elhanyagolt hüvelyszárazság hosszabb távon további gondokat okoz: idővel nemcsak közösüléskor, hanem a mindennapokban is kényelmetlenséget jelenthet az intim területeken tapasztalható állandó feszülő-viszkető érzés. És ez még mindig a kisebbik baj, ugyanis a kiszáradt hüvelyhám jóval védtelenebb a kórokozókkal szemben, ezért gyakrabban alakulhatnak ki hüvelyfertőzések, illetve akár hólyaghurut is. A problémát tehát semmiképpen nem szabad a szőnyeg alá söpörni! Patikaszer, ami segít Érthető, ha sokan az intim síkosítóktól remélnek enyhülést, és ezek a szerek valóban megkönnyíthetik a szexuális aktust, csakhogy a hatásuk csupán átmeneti.
Fotó: Erdő-Tóth Zsófia (Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság) A kosárkötés országosan ismert mesterség, viszont kevesen hallottak a kópickötésről. A kópickötő mesterek rozsszalma vagy kékperje szárat és lehántott mogyorókérget használnak az úgynevezett kópicok elkészítéséhez. Ezek a tárolóeszközök szemestakarmány tárolására, kenyérkelesztéshez is használhatók. Az Őrség közel 60%-át erdők borítják. Egykor az erdő jelentette az őrségi ember számára a legfontosabb megélhetési forrást. A kevésbé jó minőségű talajok miatt a szántóföldi gazdálkodás nem volt olyan kiemelkedő, mint Hazánk más tájain. Minden gazdának volt kisebb-nagyobb erdeje, amelyet sajátos módon úgynevezett szálaló-gazdálkodással kezelt. Azonban a leleményes őrségiek az erdőt számos módon tudták hasznosítani: ez biztosította téli tüzelőjüket, bogyókat és gombákat gyűjtöttek benne, felhasználták az erdő avarrétegét alomként és gyakran még haszonállataikat is az erdőben legeltették. Őrségi erdő. Fotó: Dr. Németh Csaba (Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság) Mik az Őrség természeti értékei?
1978-ban megalapították az Őrségi Tájvédelmi Körzetet, amely után 2002. március 8-án hozták létre Hazánk tizedik nemzeti parkját. Elsődleges feladata az Őrség és a Vendvidék természeti és kulturális kincseinek megőrzése és fenntartása. A ma Őrségnek nevezett tájegység 44 települést ölel fel: a történelmi Őrség falvai, kiegészülve az úgynevezett Vendvidékkel és a Belső-Őrséggel. Mit is kell tudnunk az Őrségről? Az Őrség területe a Honfoglalás óta lakott, amikor is a nyugati határszél védelmére őrállókat telepítettek ide. Az őrállók a dombok tetején alakították ki őrállásaikat, ahonnan könnyedén szemmel tarthatták a környéket. Az egyre gyarapodó családok által a dombtetőkön kialakított házcsoportok, az úgynevezett "szerek" a mai napig megfigyelhetők néhány őrségi településen. Őrségi szeres településforma. Fotó: Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Az Őrség különlegessége, hogy lakói a honfoglalás óta egy helyben élnek, a térségben nagyobb népvándorlás nem volt jellemző. Ennek köszönhetően maradhattak fenn hagyományos őrségi vezetéknevek – mint a Tamaskó, Könye és Siska -, jellegzetes mesterségek: fazekasság, kópickötés; tradícionális ételek: lásd tökmagolaj, hökkönsült perec és dödölle.
Az Őrség talán a legősibb, magyarok lakta vidék: nevét a honfoglalás idején betelepített őrállókról kapta, akiknek feladata a nyugati határrész védelme volt. Azonban a régészeti leletek azt is bizonyítják, hogy az Őrség története nem a magyarok bejövetelével kezdődött, hanem már 7500 évvel ezelőtt emberek laktak e vidéken. Az Őrség gazdag épített örökségekben is: Szalafő az egyik legarchaikusabb őrségi település, nyolc különálló szer tartozik hozzá. De ott található a veleméri Szentháromság templom, a pankaszi Szoknyás Harangláb és Pityerszer. A Pityerszeri Skanzen fogadóépülete. Az épületek az 1700-as évekbeli állapotot őrizték meg. Az meletes kástu, amely az országban ma már csak egyedül itt látható. A terület növény- és állatvilága is jelentős, több mint 100 védett növényfajt tartanak számon, és az állatvilág sokszínűsége sem sokkal marad el. Sőt, olyan különleges állatoknak is otthont ad a nemzeti park, melyeket nemigen látni máshol az országban: ezek az európai bölények, a kontinensünk legnagyobb testű szárazföldi emlősei.
Alpesigote, Foto: ONP Az állatvilág sokszínűségére jellemző, hogy a lepkék és a szitakötők közül több olyan faj él az Őrségben és a Vendvidéken, amelynek védelmét nemzetközi egyezmények írják elő. A tiszta vízű patakok, pl. Kerka, Kerca és Zala jellemző faja a folyami kagyló és a folyami rák. A nemzeti park patakjaiban él a körszájúak közé tartozó ritka dunai ingola. Az értékes madárfajok közé tartozik a fekete gólya, a rétisas, és figyelemre méltó számban él itt a darázsölyv. Zárt erdőkben költ a jellegzetes hangú kék galamb és a rejtett életmódot élő kis- és kormos légykapó. Európa legkisebb madarainak, a sárga- és a tüzesfejű királykának országos jelentőségű állományai élnek a nemzeti park fenyveseiben. Foto: ONP
Az 1970-es évek végéig működött a kovácsműhely, amelyet aztán a 2000-es években újítottak fel és lett bemutatóház. Nagyon szépen lett kialakítva, sok érdekes régi eszközt láthatunk. Szentgyörgyvölgyi református templom A falu már kicsit kijjebb esik az Őrségből, de a temploma miatt szinte kötelező eljönni ide (főleg, ha Veleméren vagyunk)! A barokk stílusú templom a hazai festett kazettás mennyezetű templomok között az egyik legszebb. A kék-fehérrel festett berakás teszi egyedivé és fantasztikussá ezt a templomot. Csodálatos a templom és a festett mennyezete Őrségi kirándulási lehetőségek Kétvölgyi kilátó Kétvölgy falu határában épült a Katalin-hegy 367 méter magas dombtetőn a kilátó. Nagyon szép körpanoráma nyílik a környező vidékre, dombokra, még Burgenland dombjai is kivehetők. Könnyen megközelíthető, a Szlovéniába vezető út mentén található. Szép időben az Alpok vonulatai is látszanak Vadása-tó Hegyhátszentjakab falu határában található a tó, amely népszerű a horgászok, fürdőzők és kirándulók körében is.
A helyi emberek életmódja nagy hatással volt a jellegzetes őrségi táj kialakulására. Gazdálkodtak, állatokat tartottak. Ezért a réteket, gyepeket évente kétszer kaszálták, amely nem csak a haszonállatoknak, hanem a védett növény- és állatfajoknak is kedvezett. A kaszálás és legeltetés hatására a rétek nem erdősültek vissza. A tiszta vízű, csobogó patakok mentén található nedves kaszálóréteken tavasszal szibériai nőszirom, sárga sásliliom, európai zergeboglár, széleslevelű ujjaskosbor, kígyógyökerű keserűfű virít, míg ősszel a kornistárnics lila virágai láthatók. A patakoktól messzebb eső száraz kaszálókon áprilistól agárkosbor, sömöröskosbor, boglárkák és harangvirág díszlik, míg ősszel az őszi vérfű bordó bugavirágzata és az őszi füzértekercs karcsú fehér virágai díszítik a fakuló tájat. Nyáron különböző lepkefajok tömkelege repked virágról-virágra. Vérfű-hangyaboglárkák őszi vérfű virágzatokon. Fotó: Gór Ádám Jellegzetes élőhelyek a kaszálógyümölcsösök, amelyek kettős hasznosításukról kapták nevüket.