Megváltozott a közösköltség-hátralék biztosítékául szolgáló jelzálogjog bejegyzések eljárási rendje, ezután csak akkor lehet jelzálogjoggal biztosítani a társasházi közösköltség-tartozást, ha az elindított fizetési meghagyás jogerős és végrehajtható - közölte a Magyar Közös Képviselők Egyesülete (Makke) szerdán. A közlemény szerint a peres eljárás eredményeként csak jogerős bírósági ítélet, megnyert per után lehet jelzálogjogot bejegyezni, így megszűnt az a mód, ami lehetővé tette a társasházkezelőknek a szervezeti és működési szabályzatban foglalt felhatalmazás alapján a jelzálogjog bejegyzések megindítását. Az egyesület szerint az új szabályozás zökkenőmentes alkalmazása érdekében gyorsabb eljárásokra lesz szükség, ha ugyanis az eljárások nem gyorsulnak fel, akkor egy-egy társasháznak a közösköltség-tartozás behajtása nagyon sok időt vehet igénybe. Arra is felhívták a figyelmet, hogy ha a közös képviselő nem figyel a változásokra, a nemfizető tulajdonosok kerülhetnek előnyösebb helyzetbe.
Korábban elegendő volt a közös képviselő ügyvédi által ellenjegyzett nyilatkozata e körben, azonban a földhivatali gyakorlat néhány évvel ezelőtt módosult, és mindenképpen kérik a felsorolt iratokat a bejegyzés alapjául. Ennek ingatlan-nyilvántartási eljárási díja 12 600 forint, amelyet ilyenkor a társasháznak kell megelőlegeznie. A jelzálogjog bejegyzés jogára azonban a közös képviselőt a társasház szervezeti és működési szabályzatában fel kell hatalmazni. Ha ilyen még nem került elfogadásra, akkor a közgyűlésnek kell e felhatalmazást megadnia a szervezeti és működési szabályzatban vagy határozatával. Nem mellőzhető egyik esetben sem, hogy a jelzálogjog bejegyzésről szóló döntést ügyvéd (vagy közjegyző) által ellenjegyzett okiratba foglalják a felek, mivel az ingatlan-nyilvántartási eljárás során kötelező az ügyvédi képviselet. Ezért az ügyvédi meghatalmazást is csatolni kell. Az ingatlan tulajdonosát pedig értesíteni szükséges arról, hogy a közgyűlés döntése alapján, és a három havit meghaladó hátraléka erejéig teher, azaz jelzálogjog kerül bejegyzésre az ingatlanára A lakástulajdonosok a terhek bejegyzését igyekeznek elkerülni, és sokszor az értesítés kézhezvételét követően gyorsan rendezik a tartozást.
2015. december 16-án a Földművelésügyi miniszter módosította az ingatlan-nyilvántartási tv. végrehajtásáról szóló rendeletet. A módosítás szerint cember 24. napjától társasházi és lakásszövetkezeti közös költség tartozás biztosítékául bejegyezni kívánt jelzálogjog bejegyzés iránti kérelemhez mellékelni kell a követelés összegét megállapító végrehajtható okiratot vagy a tulajdonosnak a legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, melyben elismeri a társasházi közösköltség-tartozás, illetve a költséghátralék fennállását. Ez, gyakorlatilag lehetetlenné teszi az eddigi módon történő jelzálogjog bejegyzését, mivel jogerős fizetési meghagyást vagy bírói ítéletet kell mellékelni, illetve teljes bizonyító erejű okiratba foglalt tartozást elismerő nyilatkozatot kell beszerezni és mellékelni az adóstól a jelzálogjog bejegyzési kérelemhez a földhivatal részére. Erre a módosításra – vélhetően – a Nemzeti Eszközkezelő érdekében került sor, nevezetesen, a hatályos jogszabályok alapján a Nemzetei Eszközkezelő által átvett lakások tartozási közül csak azt kell kifizetnie, melyek jelzálogjoggal bizotsítottak.
A tájékoztatás szerint a jogszabályváltozás lehetőséget ad arra is, hogy a hátralékos tulajdonos magánokirati formában kiadott nyilatkozatban ismerhesse el tartozásának mértékét, jogszerűségét és fennállását. Az egyesület azonban úgy véli, ez a lehetőség gyakorlatilag érvényesíthetetlen. A Makke közölte: ha fennáll a lehetőség, hogy nem térül meg a közösköltség-tartozás, akkor azt javasolják, hogy miután eredménytelenül lejárt a fizetési felszólítás, haladéktalanul induljanak meg a fizetési meghagyásos eljárások és azok jogerőre emelkedése után nyomban jelzálog bejegyzéssel legyen biztosítva a követelés. Tekintettel arra, hogy a fizetési meghagyásos eljárás jogerős lezárása előfeltétele lett a jelzálogjog bejegyzésnek - tették hozzá. Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
Köztudomású tényként könyvelik el országszerte, hogy a társasházi lakás tulajdonosoknak ún. közös költséget kell fizetniük. Mégis vannak olyan társasházi lakástulajdonosok, akik elmulasztják e fizetési kötelezettség teljesítését. Ilyenkor kerül sor a tartozás behajtása iránti intézkedésre, amely szinte kizárólag fizetési meghagyás iránti kérelemmel indul: ez egy peren kívüli eljárás és a közjegyző folytatja le. Vannak azonban indokolt esetek, amikor ez az intézkedés nem elegendő. Egyrészt azért, mert a jogerősen megállapított fizetési kötelezettségről szóló határozatot követően is kezdhet még gyors értékesítésbe az ingatlan tulajdonos, a végrehajtási jog bejegyzése előtt. Másrészt az ingatlan árverési értékesítése esetén egy nagy összegű tartozás is az "egyéb" kategóriába kerül, és a társasház csak az ún. maradék elv alapján kaphatja meg a jogos követelését. Megelőzik például a jellemzően a bankok javára bejegyzett jelzálogjogok a kielégítési sorrendben. Bővebben itt olvashat erről (forrás):
Les tendances coloristes de la peinture hongroise 1870–1914 (társszerző), Párizs, 2001 • Dósa Géza (1846–1871) élete és művészete, in: MNG Évkönyv, Budapest, 2002 • Alla ricerca del colore e della luce. Pittori ungheresi 1832–1914. Firenze, 2002 • Zeit des Aufbruchs (társszerző), Bécs, 2003 • Mednyánszky László (társszerző), Budapest, 2003 • Az áttörés kora (társszerző), Budapest, 2004 • Gli impressionisti e la neve (társszerző), Torino, 2004 • Koszta József főművei köz- és magángyűjteményekben, Szentes, 2006 • A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményei (társszerző), Budapest, 2007 • Periods, Masters, Styles, Themes…: 19th-Century Painting int he National Gallery, in: MNG Évkönyv, Budapest, 2008 • Az impresszionizmus sodrában. Szinyei Merse Jenő - Hungarian Wikipedia. A magyar festészet plein-air törekvései 1830–1920, KOGART, Budapest, 2009 • München magyarul. Magyar művészek Münchenben 1850-1914 (társszerző), Budapest, 2009 • L'etá di Courbet e Monet (társszerző), Treviso-Passariano, 2009. Kiállításrendezések 1977 • Száz év magyar tájképfestészete 1978 • Száz év magyar csendéletei 1980 • Száz év magyar életképei 1981 • Arcképfestészetünk a XIX-XX.
A nagybányaiak sikere nyomán ismét alkotni kezdett, főleg tájképeket festett ( Őszi táj). Ezek is szépek, de a korábbi nagy művek lendületének, eredetiségének nincs nyoma. 1897-ben képviselő lett, 1905-től haláláig az Országos Mintarajziskola (később Képzőművészeti Főiskola) igazgatója volt. Szinyei merse jenő gyárfás. Nem ő az első magyar festő, akit az értetlen közeg visszakozásra kényszerített. Így járt Markó Károly, Madarász Viktor, Rippl-Rónai és a Szinyeit elemző Bernáth Aurél is, akik aki a nagyszerű, újító kezdet után engedtek az őket követni nem tudó művészeti közvélemény nyomásának s visszatértek a hagyományosabb stílushoz. Szinyei nem tette ezt, csak visszahúzódott, s bizonyára jó pár remekművel lettünk szegényebbek elhallgatása miatt. Szinyei a nyugat-európai kortársakkal egyidejűleg fedezte föl a szabad levegő- és napfényhatás festői ábrázolásának lehetőségét, s teremtette meg gazdag színvilágú realista táj- és portréművészetét. Legjobb művei az élet szeretetét és a természet szépségét fejezik ki ma is érvényes módon.