7400 Kaposvár, Dombóvári út 1. +36 20 473 2443 hun / eng ger Főoldal Rólunk Termékeink Galéria Karrier GYIK Kapcsolat Webshop Főoldal / Kapcsolat Az Ön neve * E-mail címe * Telefonszám Üzenet * Comments Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni. *Kötelezően kitöltendő mező Név: Lamello Kft. Székhely és levelezési cím: 7400 Kaposvár Dombóvári út 1. Vállalkozói tevékenység megkezdése: 1993/03/01 Nyilvántartási szám: Cg. Dombóvári út 1.4. 14-09-300484 Adószám: 11223717-2-14 Telefonszáma: +36 20 473 2443 Email cím: Hívjon minket! Írjon nekünk! Látogasson meg minket! 7400 Kaposvár Dombóvári u. 1.
2018. november 21-22. -én került megrendezésre a Békéscsabai Földmérő Napok. A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT), a Békés Megyei Kormányhivatal, és a Békés Megyei Mérnöki Kamara közös rendezvényén kollégánk, Stenzel Sándor is tartott előadást, "3D-technológiák alkalmazása az UVATERV Zrt. geodéziai megoldásaiban" címmel. Bővebben
Konvektoros fűtés. Jó tömegközlekedéssel, 15 percre tömegközlekedéssel a városközponttól. Hirdetés azonosító: 35558 Frissítve 5 hónappal ezelőtt, Megtekintések 158 / 25
A rendezőtől megszokott módon zseniális vágásokkal, hosszú és többnézőpontú beállításokkal dolgozik, mely a karakterdráma mellett történelmi krimiként is megállja a helyét. A vihar kapujában végleg szakít a háború előtti nacionalista Japánban forgott, erősen propagandaszagú filmek stílusával, rendkívül egyedi és komplex alkotás, mely a világ viszonylagosságára hívja fel a figyelmet, és beindított egy páratlan filmes pályafutást, mely sokáig rímelt a japán filmgyártásra. Why Don't You Play in Hell? (Sion Sono; 2013) A Why Don't You Play in Hell? igazi vérpezsdítő alkotás a japán filmek között. Sion Sono, habár sokféle műfajban tevékeny, talán legjobb alkotása egy meglehetősen egyénien értelmezett japán Tarantino-film, mely kis túlzással komédiának, vagy szatírának is tekinthető. Humorában és történetvezetésében le sem tagadhatná az amerikai mester hatásait, olykor képtelen fordulataiban is ott ül Tarantino zsenije. A sztori egyébként rém egyszerű: egy átlagos, hétköznapi srác filmet készül rendezni, a helyi yakuza főnök pedig filmsztárt faragna a lányából, ami egy elfuserált Valami Amerika -koppintásnak is tűnhetne, ha nem viselné magán a japán filmek összetéveszthetetlen hangulatát, és persze a Tarantino-hoz hű nyers brutalitást.
Honda Ishiró filmje kultuszt teremtett a kaiju-mitológiában, és bár kissé esetlen szörnyfilmnek tűnik mai szemmel, valójában tele van rejtett szimbólumokkal, Godzilla bőre például azért olyan egyenetlen és durva, mert ezzel utal a bombatámadás túlélőinek sugárzás okozta elváltozásaira. Ilyen szemmel is érdemes egyszer végignézni. Akira (Katsuhiro Otomo; 1988) Az animáció, a cyberpunk, a sci-fi, és a testhorror örökké emlékezetes keveréke Katsuhiro Otomo 1988-as filmje, mely Amerikában a VHS-korszak egyik legnagyobb nyertese volt. Az Akira minden ízében torkon ragadja, megcsócsálja és kiköpi azokat az elvárásokat, melyeket annak idején a nagyátlag támasztott egy-egy rajzfilmmel szemben. Az obszcenitás ábrázolása, a szókimondó szövegek, a fordulatos forgatókönyv, a tudományos, technológiai és szociológiai kérdések, melyeket boncolgat, a különös felépítés konkrét főszereplő és konkrét főgonosz nélkül, illetve a finálé már-már egy Carpenter, vagy Cronenberg-filmre hajazó testhorrorja olyan különleges, mégis koherens egészet alkotott, melynek színvonalát és egységét azóta is kevés rajzfilm múlta felül.
Legutóbb 2017 márciusában szervezett a budapesti Japán Alapítvány animációs rövidfilmfesztivált a Tokiói Művészeti Egyetemmel karöltve. Ebben az évben egyébként sohasem látott mennyiségben találkozhattak az érdeklődők kortárs japán művészek animációival, gondoljunk csak az év elején az Új Budapest Galériában nyílt A jövő kapuja. Egy új generáció művészete Japánban című időszaki kiállításra vagy az Uránia filmszínházban megrendezett téli 15. Anilogue Nemzetközi Filmfesztivál programjára. Bár ugyanez a tavalyi évről aligha mondható el, fontos megemlíteni, hogy a magyar mozikat sem kerülte ki az Oscar-díj jelöléssel is büszkélkedhető Mirai – Lány a jövőből című egészestés anime. Látva az ígéretes tendenciákat és a nagy érdeklődést, az alapítvány folytatni kívánta a magyar közönség beavatását a nagy múltú japán animáció világába, és márciusban előállt újabb két napos vetítéssorozatával, melynek keretében a Tokiói Művészeti Egyetem mesterszakán végző animátorok diplomamunkáit, valamint az egyetem egyik professzorának, Ito Yuicihnek néhány alkotását láthatta a nagyérdemű.