A világűrben szabadon vándorló jelenség mivoltára most találhattak egyértelmű bizonyítékot a kutatók. Az elemzéséhez egy újszerű módszert alkalmaztak, mellyel észrevehetik azokat az fekete lyukakat, melyek máskülönben nem lennének láthatók. Mivel a fekete lyukak nem bocsájtanak ki magukból emberi szemmel és műszerekkel érzékelhető fényt, így kifejezetten nehéz észlelni őket. Ezzel szemben olyan erős gravitációs mezővel bírnak, hogy magukhoz vonzzák a közelükben elhaladó csillagok fényét. A megfigyelőknek így elég a csillagok világosságát kémlelniük, ha pedig torzulásra figyelnek fel, akkor fekete lyukat találhattak. Ezt a módszert gravitációs mikrolencsézésnek nevezik. Két kutatócsoport is arra a megállapításra jutott, hogy az első felfedezett, egyedül vándorló fekete lyukról van szó, ellenben egy másik tanulmány szerint — az objektum tömegtartományát tekintve — inkább egy neutroncsillagot találtak a szakértők. A szóban forgó jelenséget röviden OB110462-nek hívják. "Ez az első szabadon úszó fekete lyuk vagy neutroncsillag, amelyet gravitációs mikrolencsézéssel fedeztek fel.
Az elmélet ezen része nem ellenőrizhető, mivel nem látunk át az eseményhorizonton, tehát adatokat sem tudunk kiolvasni. Az Einstein-egyenletek a fekete lyukban csődöt mondanak. Ott a kvantumgravitáció-elmélet az úr. A probléma az, hogy mindaddig, míg a relativisztikus egyenleteket nem tudjuk házasítani a kvantumgravitációval, addig a gravitáció-elmélet nem teljes. 37 valószínűsíthető fekete lyuk ötvenezer fényéven belül Más vélemények szerint a fekete lyuk nem egyéb, mint testetlen tömeg, végtelenül görbült tér, mely anyag nélküli. A fekete lyukba sajnos nem tudunk belesni, így nem tudjuk ezt sem ellenőrizni, nem figyelhetjük meg a központot, a szingularitást, ahol a relativitás elmélet is csődöt mond. A fekete lyuknak hőmérséklete is van, és Hawking-sugárzást bocsát ki. Erre a nevezett tudós jött rá. A Hawking-sugárzás úgy keletkezik, hogy az eseményhorizont rendkívüli gravitációja a vákuumból egy anyag-antianyagpárt kölcsönöz, és az anyagot elnyeli, míg az antianyag elszökik. Így a fekete lyuk párolog, mivel az elszökő antianyag részecske energiát visz el a fekete lyuktól.
A Mátrából pompás kilátás nyílhatna az univerzumra Fizikusok kitartó csoportja csaknem tíz éve kezdett dolgozni azon, hogy a Mátrában, Gyöngyösoroszi környékén épüljön fel Magyarország történelmének legmerészebb tudományos vállalkozása, a gravitációs hullámokat megfigyelő Einstein teleszkóp. Bezárt elmék - John Scalzi - könyváruház Változás Honvédelmi illetményalap 2020 Fekete Fekete lyuk - Qubit Ősi fekete lyuk nőtte túl a galaxisát Új építésű lakások budapest 15 million alatt 10 Akkumulátor árak Pajzsmirigy mérete Fuvarozási engedély 3 5 tonna alatt Fekete lyuk mérite un blog Elado horgásztanyák Fotó: Peter (illusztráció) Az LB-1 jelű fekete lyuk 15 ezer fényévnyi távolságra van a Földtől, tömege 70-szer nagyobb a Napénál – olvasható a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmányban. A Tejútrendszer a becslések szerint 100 millió steláris fekete lyukat tartalmaz, de az LB-1 kétszer akkora tömegű, mint amekkora a tudósok szerint egyáltalán elképzelhető lenne – mondta Liu Csi-feng, a Kínai Nemzeti Csillagvizsgáló professzora, a kutatás vezetője.
A fekete lyukak általában a fénysebességgel közel azonos gyorsasággal forognak, ellenben most a tudósok felfigyeltek egy szokatlan mozgási mintára. A most felfedezett szupermasszív jelenség sokkal lassabb, mint bármely korábbi példány. Miben különbözik társaitól? A felfedezett fekete lyuk 3, 4 milliárd fényévre helyezkedik el a bolygónktól, ami viszont különlegessé teszi, hogy nagyjából 3 és 30 milliárd naptömeg közötti a súlya, vagyis ez az egyik legnagyobb ilyen jelenség, melyet a szakértők valaha észleltek. Viszonyításképp, a Sagittarius A* — a Tejútrendszer középpontjában lévő szupermasszív fekete lyuk — csupán 4 millió naptömegű. A fekete lyuk az otthonául szolgáló kvazár után kapta az elnevezését, vagyis H1821+643 címszó alatt jegyezték fel az adatait. Christopher Reynolds, a Cambridge-i Egyetem csillagásza így nyilatkozott az objektumról: "Azt találtuk, hogy a H1821+643 fekete lyuk körülbelül fele olyan gyorsan forog, mint a legtöbb, körülbelül egymillió és 10 millió naptömeg közötti fekete lyuk.
Egyes kutatók szerint a csillagászok egyelőre még csak kezdik felmérni a fekete lyukak óriási mennyiségét és formálódásuk mechanizmusát. Az LB-1 fekete lyukat egy nemzetközi kutatócsoport fedezte fel a kínai LAMOST teleszkóp segítségével azáltal, hogy hosszú időn át figyelték több nagyobb csillag mozgását. Az eredményeket megerősítette a világ legnagyobb optikai teleszkópjai közül kettő is. Ezt a módszert évtizedeken át kevés sikerrel alkalmazták az eszközök korlátozottsága miatt, a 2001 és 2008 között épült LAMOST azonban lehetővé teszi a kutatók számára, hogy egyszerre akár négyezer csillagot is megfigyeljenek. Liu szerint a módszer segítségével még több fekete lyukat fedezhetnek fel a tudósok a jövőben. (MTI) Minden jog fenntartva © 2020, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Közvetlen mérési módszerekkel még sosem kaptak olyan nagy tömeget egy fekete lyukra, mint most egy elliptikus galaxisnál. Az Amerikai Csillagászati Szövetség Seattle-ben zajló konferenciáján jelentették be az eredményt, eszerint a vizsgált objektum tömege közel 6, 6 milliárdszor nagyobb a Napénál. Karl Gebhardt (University of Texas, Austin) és kollégái az 50 millió fényéve lévő M87 jelű óriás elliptikus galaxis belső térségében keringő csillagok mozgását tanulmányozták a 8 méteres Északi Gemini-távcsővel. Emellett egy kisebb texasi teleszkóppal a csillagváros peremvidékén lévő objektumok mozgását is megfigyelték, ahol a láthatatlan tömeg egy sötét halonak nevezett térrészt alkot. A galaxis centrumában lévő fekete lyuk jellemzőire a két megfigyelés együttes elemzése alapján következtettek. A fekete lyuk becsült tömege a Napénak 6, 6 milliárdszorosa. Összehasonlításként érdemes megjegyezni, hogy saját galaxisunk, a Tejútrendszer centrumában lévő fekete lyuk 4-5 millió naptömegű lehet. A most vizsgált objektumnak nemcsak tömege, de mérete is hatalmas: igazi "feketelyuk-szörnyeteg" lehet.
A filmkészítők egyébként meglehetősen szabadon kezelték a benti világ látványát, de hűen adták vissza a fekete lyuk környezetét, a körülötte keringő bolygón bekövetkező gravitációs időlassúbbodást, amely teljes összhangban van az einsteni relativitáselmélet elemeivel. Jelenet a Csillagok között című filmből: Az első felfedezett fekete lyuk a Cygnus X-1 volt a Hattyú csillagképben, azóta számos helyen fedeztek fel a csillagászok fekete lyukat. Többek között a Tejút centrumában. Az Úgynevezett S csillagok igen gyorsan keringtek látszólag a "semmi" körül. A keringés sebességét ismerve kiszámolták a tömeget, és ilyen nagy tömeg olyan kis helyen nem lehetett más csak fekete lyuk. A feltételezések szerint minden galaxis középpontjában van fekete lyuk. Ezek közül sok aktív, azaz anyagot nyel el, és a pólusok mentén fénysebességű Jet-eket lövell ki a világűrbe, melyek több ezer, sőt több tízezer fényév hosszúak is lehetnek. Az ilyen aktív galaxisok a kvazárok. Egyébként a fekete lyukakat 3 csoportba osztják.
Ajkai Bródy Imre Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola – Beszámoló a Középiskolai MTA Alumni Program rendezvényeiről. 2022. május 16. Részletek Iskola: Ajkai Bródy Imre Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola (OM037181) Helyszín: Ajka Időpont: 2021. 10. 08. Előadó: Arany Zsuzsanna (ALM210979), I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Az előadás címe: Kosztolányi a Bródyban A beszámoló linkjei: Időpont: 2021. 18. Előadó: Fehérvári Imre (ALM210094), V. Orvosi Tudományok Osztálya Az előadás címe: A szervátültetés jelene és jövője A beszámoló linkjei:
Minden gyerek álma, hogy egyszer meghódítsa az eget, akár űrhajósként, akár csillagászként a távcső mögül. A közelmúltban a Magyar Tudományos Akadémia Alumni programja keretében dr. Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója, az MTA doktora, iskolánk egykori tanulója tartott "Lakható bolygók keresése, avagy mit csinál pontosan egy kutató? " címmel előadást a Bródy Imre Gimnáziumban. Ennek során két rendkívül érdekes témát mutatott be szebbnél szebb animációkkal és képekkel. Ez az igazán minőségi előadásmód még azoknak is felkeltette az érdeklődését, akik eddig nem voltak jártasak a csillagászatban. Az előadó egyszerűen és érthetően fogalmazott, amit alapszintű fizika ismerettel is meg lehetett érteni. Az első rész a földönkívüli élet létezésének témakörét és az úgynevezett exobolygók felfedezésének mikéntjét, előrehaladását járta körül. (Az extraszoláris bolygók, vagy exobolygók a Naprendszerünkön kívül, vagyis idegen csillagok körül keringenek – a szerk. )
Cím: 8400 Ajka, Bródy u. 4. Telefon: +36 88 508 240 E-mail cím: mihalyfi[kukac]brody-ajka[pont]sulinet[pont]hu Weboldal: