Egyre erősebb a késztetés bennünk, hogy kiszabaduljunk a négy fal közül, ismét társaságba, eseményekre járjunk, és a rongyosra hordott melegítőt… Fogadjátok szeretettel az új Daalarna MIRROR kollekcióhoz készült kampányfilmet, amelyet ezúttal is Papp Éva és Schneider Zoltán készített. A felvételek a fertődi Esterházy-kastélyban készültek, amelyet a magyar Versailles-ként szoktak emlegetni. …
A 60 ezer kiültetett virágot havonta cserélték, ami óriási költséggel járt. A 19. században a szobrok eltűntek, jelenleg közel 300 nagyméretű, kúpformához hasonlító 100 éves tiszafa a fő növény ezen a területen. A 20. század elején készült, ma is látható legyező alaprajzú parterben a tiszafákkal keretezett gyepfelületeket az első világháború előtt virágok ezrei díszítették, majd a háború alatt burgonyával vetették be. A partert szegélyező hármas fasort úgy nyírták, hogy az kívülről hosszú, zöld dobozként jelent meg, belül pedig kettős alagutat képzett. A közelmúltban ismét visszavágott idős fák némelyikén még ma is felfedezhető ez a forma. Fertőd esterházy kastély belépődíj. Díszudvar A remekmívű kovácsoltvas főkapun belépve tárul elénk a kastélyszárnyak ölelte díszudvar, amely eredetileg nem kertként, hanem ünnepi aktusok – például főispáni beiktatás, fogadási felvonulás – helyszíneként szolgált, s ezért a 18. században nem volt növényzettel beültetve. A gazdag architektúrájú főépület karéjában a szobrászati kompozíciók domináltak: a tér centrumában és az oldalszárnyak grottáiban vizet köpő, sárkányölő jeleneteket ábrázoló szökőkutak csobognak, de ide sorolhatjuk az erkélyeket, sőt az emeleti díszterekbe vezető kétkarú puttókkal díszített díszlépcsőt is.
Nemcsak építményei és szobordíszei tették azzá, hanem elsősorban az a szerencsés körülmény, hogy a francia barokk kertideál maradéktalanul megvalósult benne. A Lés-erdő a 18. században vált a park részévé "mulatóerdőként". Esterházy "Fényes" Miklós herceg vendégeivel napokat töltött el a mulatóházakkal, szökőkutakkal és egyéb látványosságokkal ékesített területen, ahol már akkor több ezer fából álló, a környező tájba kifutó fasorok álltak. Vizuálisan a kastély erkélyétől induló, az erdőn keresztül futó allék képezték a mulatóerdő vázát, és adták a mintegy 300 hektáros területen a "Magyar Versailles" világraszóló dimenzióit. Fertődi eszterházy kastély. A fényképek az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. tulajdonát képezik. Galéria Írj üzenetet a szolgáltatónak! Kapcsolódó cikkek 4 min Alig egy hónapja debütált az új Daalarna IDYLL kollekció, amely a játékos vonalvezetésre, a légies anyaghasználatra és a romantikus sziluettekre helyezi a hangsúlyt. Most néhány kulisszatitkot is megoszt veletek Benes… 9 min Az új MIRROR kollekcióval Benes Anita egy igazi haute couture kollekciót álmodott meg a romantikus lelkű, ámde ízig-vérig 21. századi menyasszonyok számára, akik nem riadnak meg a merészebb, lázadóbb megoldásoktól… 2 min Egy éve annak, hogy a világjárvány a mindennapjaink része lett.
Fertődy Esterházy – kastély A kastély megálmodója az az Esterházy "Fényes" Miklós arisztokrata volt, akinek idejében élte fénykorát a kastély. Az egyébként kiváló katonai érzékkel is rendelkező Miklós célzata az volt, hogy Eszterházán (1950-től Fertőd) egy virágzó kulturális központot hozzon létre, és ezt a célt szolgálta a "magyar Versaillesként" funkcionáló kastély megépítése és kialakítása: A több mint 120 szobás épületben operaterem s marionett színház, továbbá istállók és a kültéren gyönyörű kertek egyaránt helyet kaptak.
: Örökség, Anton Erhard Martinelli Tervező: Helye: 9431 Fertőd, Joseph Haydn út 2. Építés éve: 1720 Felújítás éve: 2012 Felújító cég: Fényképek: Dobos Tamás Építéstörténet: A kastély építését Esterházy József kezdte meg 1720-ban. Anton Erhard Martinelli tervei alapján, aki szerződésben vállalta, hogy három hónap alatt egy 22 szobás vadászkastélyt épít. Fertődi Esterházy kastély jegyárak - infók itt. Ez volt a mai kastély őse. Esterházy Fényes Miklós 1762-ben került a majorátus élére és megkezdte a jelenlegi kastély építését osztrák mesterek Jakoby, Hefele és Mödlhammer közreműködésével. Amikor Miklós herceg helyet keresett az új palota számára, olyan területet választott, amely az első pillanatban építkezésre teljesen alkalmatlannak tűnt, és a terv megvalósításának útjában jelentős akadályok tornyosultak. Apja vadászkastélya elhanyagolt állapotban volt. A víz ellepte a környéket, ingovány keletkezett, lápos terület volt, tele rovarokkal, olyan hely, ahol állandó vendég lehet a láz. Parancsára megkezdődött a munka: csatornákat ástak, gátakat építettek és 11 millió aranyforint felhasználásával 1766-ban, teljes pompájában készen állt a hercegi álom új megvalósulása, Eszterháza új kastélya.
Értékelés: 11 szavazatból Bernarda Alba, a jómódú parasztasszony özvegyen marad. Bernarda Alba háza | Urbán Balázs | Színház. Könyörtelen szigorral, vasakarattal irányítja gazdaságát és háza népét. Öt lányát vakon őrzött népi szokásnak megfelelően neveli és szinte fogságban tartja őket házában. Csak a legidősebbnek van reménye a kitörésre: a jóképű Pepe el Romano menyasszonya, a legkisebb lány, Adéla pedig szintén Pepébe szerelmes. A férfi Adélát választja, aki szerelméért kiszökik otthonról... Stáblista:
►Tovább A programok szédítően gazdag kínálatában mindenki megtalálta a szája ízének és hangulatának megfelelőt a Partiumi Magyar Napokon, illetve a Kolozsvári Magyar Napokon augusztusban. Aki tehette, igyekezett valamennyi program részese lenni. Noha mindkét fesztivál próbált minden korosztályt megcélozni, a kincses városba inkább a fiatalok igyekeznek: határon innen és túlról bejegyzik a naptárukba, mint kihagyhatatlan nyári programot. Bernarda Alba háza - | Jegy.hu. A felsorolhatatlanul sok esemény mellett autentikus andalúziai hőmérséklet tette még autentikusabbá García Lorca utolsó, talán legjobb drámájának, a Bernarda Alba házának különleges, a Békéscsabai Jókai Színház által flamencora szabott produkcióját. Bár a szatmári rendezvénysorozatnak nincs akkora visszhangja a város határain túl, mint a kolozsvárinak, mindkét fesztiválon komoly érdeklődés fogadta a Béres László által színpadra álmodott előadást. A fesztiválok sora ezzel még nem ért véget Bernarda Albának és háza népének, szeptemberben ismét a fővárosban versenyzünk: a Thália Színházban a Vidéki Színházak Fesztiválján.
Az előadás – a ZENE150 című rendezvény keretében volt látható az Ódry Színpadon – egy klasszikus mű kortárs adaptációja, mely felhasználja a fizikai, sőt olykor a prózai színház alkotóelemeit, mégis elsősorban zene- és mozdulatközpontú. A ZENE150 összefogja a Zeneakadémia és a Színház és Filmművészeti Egyetem zenei képviselőit. Az intézmény közleménye szerint szintetikus műfajok állnak az SZFE képzéseinek fókuszában, amelyeknek organikus része a zene. Az intézmény 150 éve alatt számos olyan nagy tanáregyéniség dolgozott a falai között, aki zeneszerzőként, előadóként, operarendezőként vagy operaigazgatóként a komolyzenei élet prominens képviselője volt. Bernarda alba hazan. A Zeneakadémiával 2011-ben közösen alapított alkalmazott zeneszerző szakirány a zenei hagyományok folyatása és megerősítése. "November 29-én tartottuk az első részét a ZENE150 sorozatnak, melynek keretében Petrovics Emilről beszélgettünk, – kapjuk a tájékoztatást Színház és Filmművészeti Egyetemen – valamint az Alkalmazott zeneszerző szakirány két növendékének zenés színpadi művét nézhettük-hallgathattuk meg.
Interjúk, kritikák Galéria