1991-ben egy újabb átütő siker itt készült el, a Miki Manó meséi, amely szintén arany- majd platinalemez lett. Eközben folyamatosan készültek rádiófelvételek, de az első lemez még váratott magára. 1980. táján Zsembery Istvánt Drosztmér István (basszusgitár, ének) váltotta fel a zenekarban. Drosztmér István kitűnő énekes, zeneszerző, szövegíró volt, és dalai (pl. "Drága otthon", "Mikor Szekszárdra készültem, "Nincs jobb lány, mint a Jo-Jo") meghatározóak voltak a zenekar első, 1982-ben megjelent 100 Folk Celsius című nagylemezén. A korong több mint 70 ezer példányban kelt el, és még több sikert és népszerűséget hozott a zenekarnak. Még az első lemez megjelenése előtt két musical-ben is szerepeltek. Az egyik "Trunkos András-Boros Lajos: Bekapcsol a bosszantógép", a másik "Gyarmati István-Csemer Géza: Az ezüst tó kicse" című darabja volt. Az első nagylemez megjelenése után folyamatosan készültek az új lemezek: Ohio (1983), Paff, a bűvös sárkány (1984), Ferkó, Öcsi meg én (1985), A nagy ho-ho horgász (1986).
A következő megjelenések a Magneotonnál a Miki Manó-sorozat negyedik része, a Miki Manó kedvencei (1995) és a Tele van a (1995) című albumok voltak. Ez utóbbi az akkoriban divatos disco ritmusokat ötvözte a country zenével. Az albumon főleg régi dalok felújításai szerepeltek, melyek közül a Vidéki kislány újra sláger lett. A lemez másik érdekessége, hogy a rajta lévő dalokról a videoklipek az USA-ban készültek. 1996-ban Heilig Gábor helyére Torontáli István (basszusgitár, ének) került. A két új taggal (Légrády, Torontáli) a zenekar stílusa némileg a country zenén belüli új hullám, a "new country" felé fordult. Ugyanazon év őszén a 100 Folk Celsius meghívást kapott a szórakoztatás fellegvárába, Las Vegasba. Erről az útról is film készült a televízió részére. 1997-ben két új lemezzel rukkoltak ki: egy a gyermekeknek és egy a felnőtteknek szólóval. gyermeklemez Nyunyó, a hunyó, a felnőtt-lemez Országút címmel jelent meg. Csukás István - Kökényessy Ági - Bártfay Rita Rendező: Kökényessy Ági 90 perc - egy szünettel "Hohohohó!
A filmben pusztán néhány jópofa és a szívnek kellemes A gyűrűk ura-utalás javít az összképen. Az egy dolog, hogy a karakterek nem sok teret kapnak a nagy csatározás közepette, sajnos Bilbó és Gandalf is mellékszereplővé silányult, de ezt el kell fogadnunk, az alapanyag adott volt, a szálak némelyike pedig elvarrásra szorult. Cserébe pedig Thorin figurájának előtérbe helyezése, s sorsának alakulása valószínűleg kompenzációt nyújtott az eredetit történetet nem ismerők számára. Ráadásul A király visszatérhez képest kontrasztot alkotva legalább a befejezés normális lett. Ez is valami. Agyzsibbasztó és monoton, az ember figyelmét ugyan ideig-óráig lekötő, de néhány kedves pillanattól eltekintve hihetetlenül üres és feledhető film lett Az öt sereg csatája, s ennek az csak az egyik oka, hogy kettő helyett három részre szabdalták fel A hobbitot. Azt már sosem tudjuk meg, hogy milyen lett volna, ha mégiscsak két epizódban látjuk a sztori feldolgozását, de az biztos, hogy egy kőkemény újravágás nem ártana az összességében közepes végeredménynek.
Van valami jó film a moziban? Az volt az újévi fogadalma, hogy minden hétvégén moziba megy? Pompás ötlet, amit még most sem késő megfogadni. Csak aztán tartson ki a lendület. Mi abban segítünk, hogy minden egyes hétvégén összegyűjtjük azokat a filmeket, amelyekre szerintünk érdemes beülni. Meryl Streepet csúnyán kikosarazták a magyarok Forrás: Cirko Film middle A többi premier még a Vadregény-nél is kevesebb vizet zavart, az Apropó szerelem, a Barbie: Szuperhős hercegnő és a Büszkeség és bányászélet egyaránt két- és háromezer közti nézőszámot produkált, A Sils Maria felhői című filmről nem érkeztek adatok. A tízes magyarországi nézettségi toplista (zárójelben a hétvégi országos nézettség és az eddigi össznézettség): 1. A hobbit - Az öt sereg csatája (50 366 / 358 934) 2. Éjszaka a múzeumban - A fáraó titka (27 514 / 62 719) 3. A hetedik fiú (26 160 / 73 300) 4. A Madagaszkár pingvinjei (19 171 / 234 778) 5. Dumb és Dumber kettyó (15 291 / 119 368) 6. Exoduus:... A törpök kapzsisága nem ismer határokat Forrás: Hammer middle A kísértetfilm a negyedik helyezte szerezte meg a toplistán, előtte két decemberi premier tartotta pozícióit.
Szomorú kimondani, de hiába bíztunk abban, hogy Peter Jackson magára talál egykori zseniális debütáló filmjeit (Ízlésficam, Hullajó, Mennyei teremtmények) és A gyűrűk ura-trilógiát követő egyik-másik mellényúlása után. Lehet, hogy el kell kezdenünk megbarátkoznunk ezzel a rendezővel? Mert A hobbit-trilógia is azt mutatja, hogy számára már nincs visszaút. Arról nem is beszélve, hogy a premier előtti lelkesedése szívből jövő, őszinte volt, nem csak PR-célból hitte azt, hogy ez a három film a maga lesz a tömény zsenialitás, hanem el is hitte azt. És bizony ez esetben nagyon komoly a baj. A hobbit - Az öt sereg csatája (The Hobbit: The Battle of the Five Armies) színes, magyarul beszélő, amerikai-új-zélandi fantasy, 144 perc, 2014 rendező: Peter Jackson forgatókönyvíró: Fran Walsh, Philippa Boyens, Guillermo Del Toro, Peter Jackson zeneszerző: Howard Shore operatőr: Andrew Lesnie producer: Carolynne Cunningham, Peter Jackson, Fran Walsh szereplők: Martin Freeman (Zsákos Bilbó) Ian McKellen (Gandalf) Richard Armitage (Tölgypajzsos Thorin) Andy Serkis (Gollum) Hugo Weaving (Elrond) Elijah Wood (Zsákos Frodó) Cate Blanchett (Galadriel) Evangeline Lilly (Tauriel) Dehogynem azok.
Nem voltam tehát maradéktalanul elégedett a mindent eldöntőnek beharangozott utolsó epizóddal. Bár tény, hogy nem rossz film az Öt sereg csatája, kis odafigyeléssel és több kreativitással lehetett volna ennél sokkal jobb is. Látszik rajta, hogy szívből készült, törődtek vele, de végül nem volt képes kilépni a standard fantasy-k posványából, ami annak ellenére is hiba, hogy a könyv a műfaj archetípusának is tekinthető. Megnézésre ettől függetlenül erősen javasolt, hisz egy korszak zárult le ezzel, még a Harry Potter -nél is nagyobb űrt hagyva maga után. 70%
A regény és a filmadaptáció között természetesen számos eltérés van, de úgy gondolom, hogy ezen már meg sem lepődik senki. A sorozat ezen része még azért lehet különleges, mert nem azt nézzük több órán keresztül, hogy vándorolnak, mászkálnák egy adott cél irányába a szereplők, hanem jóformán egy helyben vannak és küzdenek. Nehéz eldönteni, hogy ez most pozitív vagy negatív, lehet, hogy inkább az utóbbi, mert így kevesebb az esemény. A Martin Freeman által játszott Bilbó karaktere a csatáknál lényegesen több figyelmet kap a mozivásznon, mint papíralapon, de az ember ezt nem is bánja, ugyanis a színész nagyszerű alakítása feldobja az amúgy szinte történésektől mentes film nézésének élményét. A fantasy-n túlmenően helyenként horrorisztikusnak ható elemekkel is találkozunk, de a szerelmi szál és csalódás sem maradhat ki a sorból. A humort tekintve voltak olyan pillanatai a filmnek, amin a mozi teremben ülők nevetgéltek, de ez a fonal nem erős. Ezzel szemben intenzívebb volt a meghatottságot okozó percek jelenlé is volt alkalom, mikor a fejemet csóváltam a hihetetlen események, illetve az abszurd felvételek miatt.