Tapasztalataik hozzáférhetőek. "Csak" elhatározás kell egy másfajta világról. (Nyitókép: Kérdő Gergő negyedikes és öccse, Kérdő Roland elsős diák, a Dunaharaszti Hunyadi János Német Nemzetiségi Általános Iskola tanulói otthonukban tanulnak 2020. március 18-án. Fotó: MTI/Illyés Tibor) Ne legyen fogoly a saját otthonában! Élvezzen ki minden percet! És egy barátja minden csütörtökön meg is látogatja. Odakünn a helyzet olyan, amilyen - de még ez sem lehet elégséges ok arra, hogy ne éljünk teljességre törekvő életet, melyhez az ismeretszerzés és a színvonalas szórakozás is hozzátartozik. A Magyar Narancs heti nyomtatott kiadása az idevágó lehetőségeket a legteljesebb természetességgel biztosítja.
A magyar oktatási rendszer szelektivitása a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok eredményeinek tükrében by: Csapó Benő, et al.
Felsőoktatás A felsőoktatás az úgynevezett bolognai folyamat során 2005-től fokozatosan átállt a hagyományos, egységes (osztatlan) 3-4 éves főiskolai és 4-6 éves egyetemi képzésekről a háromszintű rendszerre. [7] Ebben a rendszerben a 3-4 éves alapképzést elvégzők egy része felvételt nyerhet az 1-2 éves (tanári szakokon 2, 5 éves) mesterképzésekre. [8] A legfelső szint a 3 évig tartó doktori képzés. [8] Az osztatlan képzésre felvetteknek nincs alap- és mesterképzésre osztva a tanulmányuk, hanem egyben végzik el és főiskolai illetve egyetemi diplomát kapnak a végzésük helyétől függően. Jelenleg (2007-ben) még kifutó jelleggel jelen vannak a tanulmányaikat 2006 előtt elkezdők végzéséig, azonban 6 szakon (orvos, fogorvos, gyógyszerész, állatorvos, jogász, építész) még most is indul osztatlan rendszerű képzés. A magyar felsőoktatásnak két érdekes sajátossága van. Az egyik a több helyen, sokszor főállásban oktató docensek, professzorok nagy száma (Intercity-professzorok). Ez a 90-es években alakult ki, az egyetemek illetve szakok akkreditációja ugyanis, a színvonal érdekében, megkövetelte előírt számú, bizonyos fokozattal rendelkező oktató meglétét, így az intézménynek még teljes fizetés megadása mellett is megérte más intézmények oktatóit alkalmazni.
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre issítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja (extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek) részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Magyarország oktatási rendszere a közoktatást és a felsőoktatást foglalja magába, tekintet nélkül a fenntartó vagy az üzemeltető személyére (állami, önkormányzati, alapítványi, egyházi, magán stb. ). Története Az államalapítás előtt Más természeti népekhez hasonlóan a magyar oktatás úttörői a sámánok – jellegzetes magyar nevükön: táltosok – voltak [ forrás? ]. [1] Táltosok foglalkoztak a szűkebb közösségek – mai szóval élve – lelki gondozásával, a gyógyítással, a jóslással, az emberi életben mérföldköveket jelentő pillanatok (születés, felnőtté avatás, házasság, temetés) feldolgozásával, illetve a "szent liget" gondozásával.
Főleg a felnőtté avatás előtt a táltosnak szerepe volt a fiatalok nagybetűs életre való felkészítésében: a család mellett ők is oktathatták a fegyverek készítésének technikáit és a magyar rovásírást is. Bizonyítványt nem adtak, a vizsgáztatást majd az élet tartotta. Az államalapítástól 1526-ig A honfoglalás (kb. 896), de főleg a Szent István nevéhez fűződő államalapítás (1000) után az oktatás a kolostorok hatáskörébe került, de a táltosok valószínűleg még évszázadokig fennmaradtak, és nem hivatalosan tevékenykedtek. Erre bizonyíték a rovásírás fennmaradása, főleg Erdély hegyes vidékein. A középkor idején főleg a bencések és a domonkos rendi szerzetesek tanították a nemesek utódait a nyugati műveltségre. Nagy Lajos király 1367 -ben hozta létre az első magyar egyetemet Pécsett, ez a dátum jelzi a magyar felsőoktatás kezdetét. [2] [3] A 20. században 1918-as megfogalmazás szerint: "A közoktatás új rendszere az egyenlőség elvén alapul s a társadalmi osztályok közötti különbség megszüntetésére törekszik.
A kutatás szerint a pedagógushiány egyik jele a pedagógusok túlterheltsége. Az online felmérés alapján közlekedés nélkül és a 45 perces tanórákat 60 perces órákra átszámolva átlagosan 42, 48 óra a heti terhelése a beosztott pedagógusnak. Az adatfelvételünk szerinti órabérrel számolva ez évi 35 milliárd forintnyi láthatatlan munka. A heti munkaterhek átlagos mértéke mögött ugyanakkor nagyon nagy különbségek vannak. Ami igazán figyelemreméltó, az az, hogy a pedagógusi munkaterhelésnek nagyon nagy arányát adja a tanórai tanítás. Amennyiben összeadjuk a heti tanóraszámot, az önként vállalt és a munkáltató által kirótt többletórákat és az eseti helyettesítéseket, akkor átlagosan 27 óra tanórai tanítás adódik. Az egyes területeken megjelen ő pedagógushiány "kezelésére" széles eszköztárat alakítottak ki az iskolák, de ezek többsége rontja a szolgáltatás min ő ségét. Ide tartozik, hogy sok esetben a gyakornokot, pályakezdőt is bevetik a mély vízbe, a pedagógiai asszisztens tanít, csúcsra járatják a helyettesítést (egyre több helyen fordul elő, hogy egy óvodapedagógus vagy tanító van a csoporttal vagy osztállyal egész nap).
A TÁMOP-3. 8 Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban elnevezésű kiemelt projekt keretében lehetővé vált, hogy a korábbi kutatások eredményeire támaszkodva a közoktatás is hozzáfogjon az alágazat szempontjából releváns tanulási kimenetek meghatározásához és leírásához, illetve az ehhez szükséges háttérdokumentumok elemzéséhez. A projekt közvetlen célja az MKKR közoktatás szempontjából releváns kimeneti szintjeinek részletes leírása, amely lehetővé teszi a keretrendszer alkalmazását a gyakorlatban, a közoktatásban megszerezhető bizonyítványok, képesítések besorolásakor. Közvetett célja azonban ennél lényegesen tágabb: az MKKR megfogalmazása hozzájárulhat – a jelenleg alkalmazott folyamat- és kimenetszabályozás mellett – a tanulási eredményeket a középpontba állító, a különböző tanulási utakat elismerő szemlélet elterjedéséhez a köznevelésben. A MKKR bevezetésével megteremtődhetnek az Európai Képesítési Keretrendszerhez történő kapcsolódás feltételei, amely elősegíti a tanulói mobilitást és az egész életen át tartó tanulás tényleges megvalósulását.
2020. február 19., szerda 16:21 | Frissítve: 2020. február 19., szerda 16:35 | MTI Kásler Miklós ismertette: a 14 százalékos béremelés tartalmazza a minimálbér és a garantált bérminimum 8 százalékos emelését, ezen felül további 6 százalékkal emelkedik a szociális ágazat dolgozóinak a fizetése. Az intézkedés 84 ezer állami, önkormányzati, egyházi és civil fenntartású intézményben dolgozót érint, átlagosan 30 ezer forinttal nő a bruttó bérük. A miniszter hozzátette: a dolgozók februárban már az emelt összegű minimálbér és a garantált bérminimum-emelés miatti magasabb összeget kaptak kézhez. Nő a szociális szférában dolgozók fizetése- HR Portál. Márciusban pedig a január hónapra járó, az ágazati emelés miatti különbözetet és a február hónapra járó illetményt egyidejűleg kapják meg a dolgozók. Kásler Miklós megjegyezte: míg a legalacsonyabb illetmény az ágazatban 2019-ben 155 ezer forint volt, idén már közel 177 ezer forint, a legmagasabb pedig 415 ezer forintról 473 ezer forintra emelkedik. A tárcavezető kitért arra: a korábbi és a mostani béremelésekkel a kormány az elmúlt 10 évben megduplázta a szociális szférában dolgozók bérét.
Azonnali és teljes körű béremelés kell a szociális szektorban! - LMP - Magyarország Zöld Pártja Kihagyás Az LMP álláspontja szerint a kormány az elmúlt kilenc évben teljesen figyelmen kívül hagyta a szociális szektort. Ennek következtében megalázóak a fizetések, növekszik az elvándorlás és drámai a szakemberhiány. Nem véletlenül kellett sztrájkkészültségbe lépnie a szociális szektornak: hiszen a szociális ágazat a huszonnegyedik órában van. A szakember hiány olyan drámai, hogy egyes régiókban az ellátás elfogadható minőségét veszélyezteti. A szociális szektor Magyarország egyik kitörési ágazata lehetne, ehelyett a kormányzati politika mostohagyereke. Az idősödő társadalom miatt hiába lesz az ágazat egyre fontosabb, ha a kormány alacsony bérekre építő politikája miatt a jelenlegi ellátottságot is nehezen tudja a szektor nyújtani. Húszszázalékos béremelés érkezik a szociális területen - Adó Online. Az ágazat bérrendezését nem pótlékokban, hanem a minimálbérre alapuló tiszta és egyszerű rendszerben kell megoldani, hogy véget érjen a függés és kiszámíthatatlan bérezés.
Ez a cikk több mint 2 éves. A szociális hozzájárulási adó (szocho) munkaadókat terhelő részének két százalékos csökkentéséből finanszírozná a MÁV azt a béremelést, amelyről nemrégiben állapodott meg a szakszervezettel. A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete (MTSZSZ) még szombaton tett közzé egy közleményt, amelyben bejelenti, hogy a MÁV-csoport mintegy 24 ezer dolgozója részesülhet évközi béremelésben. Szociális Béremelés 2019. A szakszervezet úgy számol, hogy a béremelés a betöltött munkakör függvényében átlagosan 5 és 20 ezer Ft közötti összegű lesz, a növekedés először a szeptemberi bérfizetési napon érkezik meg a dolgozók számlájára. "A béremelésben olyan, a vasút működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakörök részesülnek, mint például forgalmi szolgálattevők, elegyrendezők vagy vezető jegyvizsgálók, járműszerelők, vonalgondozók, mozdonyvezetők" – írja a szakszervezet. A kormánypárti Magyar Nemzet mai cikkében arra is emlékeztet, hogy ez a béremelés a 2017-ben megkötött, 2019-ig érvényes bérmegállapodásban idei évre előirányzott 5 százalékos béremelésen felül érkezik.