Gyulladásos betegségek MSD Orvosi kézikönyv a családban Merck Néhány betegséget az ízületek vagy a kötőszövet gyulladása okoz. Ez a szövet a test szerveit tartja össze és támasztékul szolgál. A kötőszövet alkotja az izmok, csontok, porcok és inak nagy részét és megtalálható a test más részein is, így például a bőrben, valamint a szívet és a tüdőket körülvevő hártyákban. Reumás láz A reumás láz az ízületek artritisz és a szív karditisz gyulladása, amelyet általában ízületi fájdalom kiütés láz torokból kiinduló Streptococcus fertőzés okoz. Habár a reumás láz Streptococcus fertőzés következménye, s mégsem fertőzés, inkább a fertőzésre adott gyulladásos reakció, amely a szervezet számos részét: az ízületeket, szívet és a bőrt érinti. Az alultápláltság és a túlzsúfolt lakókörnyezet, úgy tűnik, növelik a reumás láz kialakulásának a veszélyét, de öröklött tényezők is szerepet játszanak. Az Egyesült Államokban reumás láz ritkán alakul ki négyéves kor alatt és 18 éves kor felett, a fejlődő országokhoz képest pedig kevésbé gyakori az előfordulása, valószínűleg azért, mert Streptococcus fertőzés kezelésére már trófiás ízületi betegség korai stádiumban széles körben használnak antibiotikumokat.
A torokfájás megelőzi a betegség kialakulását egy változó tartamú, tünetmentes időszakkal. Ízületi gyulladás áttekintés A torokfertőzés kezelése, az immunrendszer serkentésének leállítása és újabb fertőzések megelőzése érdekében antibiotikumos kezelést kell alkalmazni, ugyanis az új fertőzések a betegség újabb támadását idézhetik elő. Láz fáj az ízületek újabb támadás kockázata magasabb a betegség kialakulását követő első 3 évben. A reumás láz nem örökletes betegség, mivel a szülők nem adhatják át közvetlenül a gyermekeiknek. Vannak azonban olyan családok, amelyeknek több tagjánál kialakult reumás láz. Ezt okozhatják olyan genetikai tényezők, amelyek a sztreptokokkusz-fertőzés lehetséges terjedésével függnek össze. A sztreptokokkusz-fertőzés a légutakon és a nyálon keresztül terjedhet. A környezet és a sztreptokokkusz-törzs fontos szerepet játszik a betegség kialakulásában, a gyakorlatban azonban nehéz megjósolni, hogy ki kapja el. Hogyan fertőződünk meg? Az ízületi gyulladást artritiszt és a szívgyulladást a rendellenes reakció okozza, amely az immunrendszerválasza a sztreptokokkusz baktériumokban lévő fehérjék ellen.
Vannak azonban olyan családok, amelyeknek több tagjánál kialakult reumás láz. Ezt okozhatják olyan genetikai tényezők, amelyek a sztreptokokkusz-fertőzés lehetséges terjedésével függnek össze. A sztreptokokkusz-fertőzés a légutakon és a nyálon keresztül terjedhet. A környezet és a sztreptokokkusz-törzs fontos szerepet játszik a betegség kialakulásában, a gyakorlatban azonban nehéz megjósolni, hogy ki kapja el. Az ízületi gyulladást artritiszt és a szívgyulladást a rendellenes reakció okozza, amely az immunrendszerválasza a sztreptokokkusz baktériumokban lévő fehérjék ellen. A betegség megjelenésének nagyobb az esélye, ha bizonyos típusú sztreptokokkusz baktériumok támadják meg a betegségre hajlamos embert. A zsúfolt embertömeg fontos környezeti tényező, mivel kedvez a fertőzések terjedésének. A reumás láz megelőzése az azonnali diagnózison és a sztreptokokkusz-fertőzött torok antibiotikumos lehetőleg penicillin kezelésén múlik egészséges gyermekeknél. A reumás láz önmagában nem fertőző, de a sztreptokokkusz okozta torokgyulladás igen.
Az ízületek lehetnek vörösek, melegek, duzzadtak és esetleg folyadékot tartalmaznak.
A régi alapelvnek megfelelően a mai munkanélküli segély is a dolgozók által befizetett járulékokból kerül kifizetésre. A jogosultság eléréséhez ezért szükséges 360 nap jogosultsági idő igazolása az igénylést megelőző három évből. A jogosultsági idő olyan munkaviszonyt, egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet és ezzel járó keresetet takar, amikor az igénylő tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségeinek eleget tett. Az igénylés során a jogosultsági időről szóló bizonylatot be kell mutatni. Munkanélküli segélyre akkor is jogosult, ha a munkavállaló mondott fel, vagy közös megegyezés alapján került sor a munkaviszony beszüntetésére. A fenti álláskeresői feltételeknek és a minimális jogosultsági idő elérésének ilyen helyzetben ugyanúgy meg kell felelni. A munkanélküli segély folyósításának időtartama Ahogy a bevezetőben is szerepel, a munkanélküli segély a két állás közötti anyagi áthidalást célozza. Ennek megfelelően az ezzel járó járadékot is csökkentett időtartamig, maximum 90 napig kaphatják az álláskeresők.
Sőt folyamatos tájékoztatási kötelezettségünk is van a hivatal felé, amennyiben bizonyos változások következnek be az életünkben. Gondolhatunk itt arra az esetre, ha megváltozik a lakcímünk, vagy ha beiratkoztunk egy tanfolyamra, ha változik a családi állapotunk, és még folytathatnánk. A munkanélküli segély folyósítása 6-24 hónap közötti ideig lehetséges, függően az igénylő életkorától. Ha már volt állásod Németországban, de munkaviszonyod megszűnt, akkor igényelheted a német munkanélküli segélyt. Ezt a helyi "Arbeitsagentur"-nál tudod elintézni. Ha külföldre mész feltétlenül kérj igazolást a helyi munkaügyi központtól az eddigi munkaviszonyaidról (E301-es nyomtatvány) ugyanis ezt beszámítják a kinti munkanélküli segélybe. Mindazonáltal már Németországban is kell lennie munkaviszonyodnak, ha munkanélkülit szeretnél igényelni. A munkanélküli segély akkor igényelhető Németországban, ha az elmúlt két évben összesen legalább egy év munkaviszonyod megvolt. Összege a fizetésed 60%-a, ha van gyermeked, akkor 67%.
A folyósítás pontos időtartama a jogosultsági idő 10 százalékaként kerül meghatározásra, azaz minden 10 napnyi jogosultsági idő elérése után 1 nap munkanélküli segély folyósítható. Ugyanakkor, amennyiben a folyósítás ideje alatt az álláskereső talál legalább egy napi 4 órás állást, akkor külön kérvény alapján jogosult lehet a járadék fennmaradó részének 80 százalékára, amelyet egy összegben fizet ki az állam. Amennyiben 90 napon túl sem talál állást, úgy az álláskeresői járadék elvesztésén felül az álláskeresőnek kötelezően magának kell megfizetnie a havi TB járulék összegét. A munkanélküli segély összege A munkanélküli segély összegének alapja az igénylést megelőző négy negyedév befizetett munkaerőpiaci-járulék átlagos havi összege. A folyósítás összege ennek az alapnak a 60 százalékával egyenértékű, de maximum a mindenkori egy napra számított minimálbér összegét érheti csak el naponta. Amennyiben a munkakereső nem dolgozott folyamatosan az igénylést megelőző négy negyedév során, úgy a ledolgozott időszak átlaga kerül számításba.