Ha minden a tervek szerint alakul, 2019-ben zárva lesz majd a Király fürdő. A Király egyike a leghíresebb budapesti fürdőknek, és az egyik olyan jelenleg is üzemelő fürdő a fővárosban, amit még Buda török megszállása idején építettek, viszont az épület kritikus állapotban van, sok éve esedékes már a felújítása. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) végül tavaly írt ki ötletpályázatot építészeknek, a beérkezett munkákat a fürdővállalat vezetősége és a Magyar Építőművészek Szövetségének képviselői közösen értékelték, a terveket pedig kedden mutatták be. A zsűri ugyan nyertest is hirdetett, de ez nem azt jelenti, hogy automatikusan az első helyen végzett terv valósul majd meg: sok függ attól is, hogy milyen finanszírozási keretben zajlik majd a felújítás, ha ugyanis közbeszerzést fognak kiírni, akkor újabb pályázati kör lehet, melyen az építészeti szempontoknál is hangsúlyosabb lesz például a tervek költségvetése. A Király fürdő 1959-ben Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak. Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest A márciusban bezárt fürdő a korlátozások feloldásával sem nyitott ki – a terv az volt, hogy elkezdődnek a felújítási munkálatok, ám most ezek is csúsznak. Bár egy sikeres, a felújításra és bővítésre vonatkozó koncepció-tervpályázat már 2017-ben lezajlott, a tervezett felújítás mégis elmarad, legalábbis egyelőre, derült ki a Termál Online közleményéből. A kritikus állapotú fürdő felújítása már hosszú ideje húzódott, az utolsó teljes körű rekonstrukció az 50-es években volt. Az épület több korban épült ki, XVI. századi, török kori kupolás fürdőcsarnoka, és ehhez csatlakozó klasszicista és barokk épületrészei is vannak. A kiírás követelménye volt két-két fürdőrészleg megvalósítása a meglévő épületegyüttesben: a török zóna és wellness-zóna, valamint a jelenlegi kazánház helyén egy 20 vagy 25 m-es úszómedence kialakítása, kortárs, előremutató építészeti eszközökkel.
Budapest négy török fürdője – a Rác, a Császár, a Rudas és a Király – közül csak az utóbbi nincs még felújítva. Pedig erre nem csak a benne rejlő építészeti értékek és potenciál, hanem akár neve okán is rászolgálna. Szerencsére most találkozott a szándék és a lehetőség, melynek első lépéseként Mikó László és Kertész András Tibor DLA vezetésével elkészült az elvi engedélyezési terv a Király Gyógyfürdő bővítésére, átépítésére, felújítására. A létesítmény múltját és megálmodott jövőjét bemutató kiállítás február 2-án nyílt meg a Király Fürdőben. Elvi építési engedélyezési terv Az épületegyüttes több korszakban kiépített egységekből áll, melyek együttesen szolgálják a fürdő üzemvitelét: a török fürdő földszintes, kupolákkal fedett saroktömbje, a Fő utcai egyemeletes épületszárny belső udvarral, a török fürdőhöz nyugatról csatlakozó földszintes, klasszicista épületszárny, mely a nagy udvart veszi körbe, és a kazánházat is magába foglaló udvari hátsó szárny, mely a Fő utcai kapubehajtón keresztül megközelíthető gazdasági udvart zárja le.
Magyarország legnagyobb vízalatti barlangja, a Molnár János-barlang is erre található. 2, 9 milliárd forintot költenek a füzérradványi Károlyi-kastélyra. A sümegi püspöki palota több mint 1, 8 milliárd forintba kerül majd. A nádasdladányi Nádasdy-kastély felújítása pedig legalább 1, 6 milliárd forintba kerül majd. Az összegeket összeadva, majd 16 milliárd forint jön ki a 7 kastély és vár költségeire, ám ez csak a felújítandó műemlékek alig ötöde. Ha a költségeket arányosan felszorozzuk az összes épületre vetítve, több mint 80 milliárd forintos összeg jön ki nem számítva az egyéb költségéket, tehát nem kizárt, hogy tovább emelkedik a keretösszeg. De az is érdekes, hogy bár a kormány 2017 és 2020 közt megvalósuló programként emlegeti, valójában 2015-ben indult a Nemzeti Kastély- és Várprogram, s három év elteltével is rengeteg a kérdőjel a projekt körül. És nem csupán azért, mert 2020 december 31-ig az összes rekonstrukcióval végezni kell, hanem azért is, mert a Virág Zsolt miniszteri biztos már 2017 nyarán arról beszélt az állami hírügynökségnek, hogy remekül halad a program.
Küsmöd-vize völgye XXXI. A Partium XXXII. A partium másik völgye XXXIII. Udvarhelytől Homoród-Szent-Pálig XXXIV. Homoród-Szent-Pál XXXV. Bágyi vár és környéke XXXVI. Udvarhelyszék déli határfalui XXXVII. Nagy-Homoród tere XXXVIII. Oklándtól Kőhalomig XXXIX. Kőhalom (Reps. ) XL. Héviz és környéke LXI. Héviztől Alsó-Rákosig XLII. Alsó-rákosi szoros XLIII. Bardoczszék XLIV. Baczon vize völgyei XLV. Olasztelek és környéke XLVI. Bardóczszék felső része XLVII. Vargyas XLVIII. A Rika XLIX. A Rika-tető Csík-szék Háromszék Marosszék Aranyosszék Barczaság A lap eredeti címe: " kelyföld_leírása&oldid=51803 " Kategória: Orbán Balázs
Letöltés A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A Székelyföld leírása szerző: Orbán Balázs Tartalom [ szerkesztés] Előszó Általános előismertetés a székely nép történelme- és jogviszonyairól Udvarhelyszék Előismertetés Udvarhelyszékhez I. Udvarhelyszék nyugoti határszéle II. Székely- vagy Szitás-Keresztur III. Kereszturtól Nagy-Galambfalváig IV. Nagy-Galambfalva és környéke V. Nagy-Galambfalvától Székely-Udvarhelyig VI. Székely-Udvarhely VII. Székely-Udvarhely VIII. A Csonkavár IX. Budvár X. Udvarhelytől Zetelakáig XI. Zetelakától Homoródig XII. A két Oláhfalu XIII. A Hargita XIV. Lövéte környéke XV. Az almási barlang szorosa XVI. Oroszhegy XVII. Oroszhegy környéke XVIII. A Fehér-Nyikó vidéke XIX. Kadács vagy Kadicsa vára XX. Tovább utazás a Nyikó völgyén XXI. Gagy-vize völgye XXII. Gagy-vize völgyének felső fele XXIII. Firtos vára XXIV. Korond és környéke XXV. Tartod vára XXVI. Sóvidék. Parajd környéke XXVIII. Egy séta Rabsonné várához XXVIII. Atyha XXIX. Küsmöd és Siklód környéke XXX.
A Wikiforrásból < A Székelyföld leírása Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A Székelyföld leírása szerző: Orbán Balázs (Előszó) Udvarhelyszék → Előszó Általános előismertetés a székely nép történelme- és jogviszonyairól A lap eredeti címe: " kelyföld_leírása/Előszó&oldid=40261 " Kategória: A Székelyföld leírása
Orbán Balázs helyszíni adatgyűjtéssel, könyvészeti és levéltári kutatásokkal páratlanul gazdag anyagot gyűjtött össze. Nemzedékek nevelődtek könyvén, amely tevőlegesen hozzájárult a székelyek történeti tudatának erősödéséhez és máig nélkülözhetetlen, értékes tudományos forrás. – F. m. Utazás keleten (I–VI., Kolozsvár, 1861); A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból (I–VI., Pest–Bp., 1868–73); Torda város és környéke (Bp., 1889); Székelyföld képekben (Bevezette Erdélyi Lajos, az előszót írta Sütő András, Bukarest, 1971). – Irod. Ki volt Orbán Balázs? (Székelykeresztúr, 1929); Tavaszy Sándor: Erdélyi csillagok (II., Kolozsvár, é. n. ); Kós Károly: O. B., a néprajzkutató (Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének 80. évfordulójára, Kolozsvár, 1957); Ortutay Gyula: O. B. (Írók, népek, századok, Bp., 1960); Kósa László: O. (Valóság, 1968). Orbán Balázs Kósa László
« vissza Orbán Balázs Orbán Balázsnak ősi székely család sarjaként a sors és a történelem szeszélyéből kalandos ifjúság jutott. Egy konstantinápolyi örökség reményében tett utazás, később a szabadságharc bukása kikényszerítette emigráció idején 16 és 30 éves kora között bejárta Törökországot, Görögországot, a Közel-Keletet, majd Angliát. Talán a hontalanság hosszú éveinek is szerepe volt abban, hogy életét ezután honismereti munkásságának szentelte. Az 1860-as évektől élete fő céljává a Székelyföld bejárása vált. A tapasztalati anyagot komoly levéltári kutatásokkal egészítette ki, hogy minél átfogóbb leírását adhassa pátriájának. A "Székelyföld leírása" az öt székely szék és a Barcaság területét mutatja be. Könyvében 520 falut és várost ismertet a hozzájuk tartozó várromokkal, templomokkal, természeti, régészeti kincsekkel. Nem feledkezik meg a tájban élő emberek szokásairól, viseletéről, foglalkozásairól, táncairól, családi életéről sem. Munkája rengeteg, azóta eltűnt értéket mentett meg a feledéstől, enciklopédikus gazdagságát pedig jól jellemzi, hogy a legkülönbözőbb tudományok, mint pl.