– Kölcsönszavaink tekintetében is téved. Minden modern, európai nyelvész azt hirdeti, hogy egy nyelv eredetisége a szellemén mulik, a szerkezetén és nem azon, vajjon hány kölcsönszó hullott beléje a különböző népekkel való érintkezés közben. " Felhasznált irodalom: Faludy György: Óda a magyar nyelvhez, Forrás Kosztolányi Dezső: A magyar nyelv helye a földgolyón – Nyiltlevél Antoine Meillet úrhoz, a Collčge de France tanárjához, Nyugat, 1930
"Láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír. " (Kosztolányi: A tíz legszebb szó) A magyar nyelv napját 2009 óta ünnepeljük. Az ünnepet 2008 decemberében az Anyanyelvápolók Szövetsége javasolta, és időpontjául április 23-át jelölte meg, mivel 2008-ban ezen a napon nyílt meg a Magyar Nyelv Múzeuma. Amikor azonban a parlament a magyar nyelv napját törvénybe iktatta, nem ezt a dátumot tartotta meg, hanem egy másikat jelölt ki. A választás november 13-ára esett: 1844-ben az országgyűlés ezen a napon tette a magyar nyelvet államnyelvvé. " Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok... nincs fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Fontosabb annál is, hogy magas vagyok-e vagy alacsony, erős-e vagy gyönge. Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként. Ebben az egyedülvaló életben csak így nyilatkozhatom meg igazán. Naponta sokszor gondolok erre. Épp annyiszor, mint arra, hogy születtem, élek és meghalok. "
November 13-át az Országgyűlés 2011-ben nyilvánította a magyar nyelv napjává, lehetővé téve, hogy évente egyszer a közfigyelem a magyar nyelvre, kulturális örökségünk és nemzeti identitásunk alapjára irányuljon. Országgyűlés 2011. szeptember 26-án fogadta el a magyar nyelv napjára vonatkozó határozatot, annak emlékére, hogy 1844-ben V. Ferdinánd magyar király ezen a napon szentesítette a magyar nyelvet hivatalossá. 1844-ben az Országgyűlés kimondta, hogy a törvénycikk értelmében minden törvényt magyar nyelven alkotnak, az országgyűlés nyelve magyar, az ország teljes területén a hivatalok magyar nyelven kötelesek az ügyintézést végezni, minden iskolában magyar nyelven történik a tanítás. A törvényhozással párhuzamosan megkezdődött a magyar nyelv átalakításának vitája is. A törvény megszületését joggal nevezhetjük a reformkor egyik legnagyobb győzelmének. Az Anyanyelvápolók Szövetsége korábban, 2009 óta április 23-án tartotta anyanyelvünk ünnepét, miután 2008-ban azon a napon nyílt meg a Magyar Nyelv Múzeuma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalmon, reformkori nyelvújítónk, Kazinczy Ferenc egykori lakóhelyén, a Kazinczy Emlékkertben, amelyet 2017. szeptember 8-án avattak történelmi emlékhellyé.
(Kosztolányi: Ábécé a nyelvről és a lélekről) "Vedd el a nemzet nyelvét, s a nemzet megszűnt az lenni, ami volt: nyom nélkül elenyészik, beleolvad, belehal az őt környező népek tengerébe. " (Tolnai Vilmos: Halhatatlan magyar nyelv) "... Jegyezd meg e nagy igazságot, hogy soha a földnek golyóbisán egy nemzet sem tehette addig magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem. " (Bessenyei György: Magyarság)
Az elemek 300 és 600 volt közötti feszültsége is probléma - a háztartásokban ugyanez a feszültség 220 és 230 volt közé tehető. Ezen felül a savak és lúgok kémiai reakcióba léphetnek egymással és légúti mérgezést okozhatnak. "Sokszor úgy hívnak ki minket, hogy még azt sem tudjuk, milyen jellegű járműről van szó", mondja Brose. Így a műszakvezetőnek helyben kell eldöntenie, milyen taktika mellett döntsön a csapat. Ég az étolaj!! – TŰZVÉDELEM. Az e-autókhoz nem elegendő a hagyományos járművekhez alkalmazott felszerelés. Ugyanakkor az e-mobilitást esetenként maguk a tűzoltók is kihasználják: a berlinieknek például rendelkezésükre áll egy hibrid technológiát használó tűzoltóautó, ami 80 százalékkal kevesebb káros anyagot bocsát ki.
A füsttel telt épületből 116 beteget, és 23 ápolót, a tűzoltók kimentettek, személyi sérülés nem történt. A tűz eloltása és az épület kiszellőztetése után a betegek és az ápolók visszatérhettek. Dobson Tibor elmondása szerint, nem zárható ki, hogy elektromos zárlat okozta a tüzet, ám ezt majd a szakértői vizsgálat dönti el. Elektromos Tűz Eloltása. Napjainkban rengeteg elektronikai berendezés vesz minket körül és számuk egyre csak nő. Az újszerű technológiák megjelenésével az áramforrásokat hosszú ideig, sokszor megszakítás nélkül használjuk, emiatt az elektromos tüzek száma is megnövekedhet. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a közösségi, de leginkább lakóépületekben a keletkezett károk csaknem negyedét elektromos tüzek okozzák. Az ilyen típusú tüzek általában két módon keletkezhetnek: vagy az elektromos áram által működtetett eszköz, berendezés hibásodik meg – ilyenkor az eszköz belsejében rendellenes hőképződés indul, és ez okozza a tüzet – vagy pedig a villamos hálózat hibája miatt alakul ki tűz, hiszen a régi építésű házaknál nem a mai kor terheléséhez tervezték az elektromos hálózatot.
Körbejártuk, hogy mit ír elő a jogszabály, és ehhez képest mit érdemes tennünk. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. Komoly tűzveszélyt jelenthetnek az e-járművek. törvény szerint aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a hívásfogadó központnak, a katasztrófavédelmi igazgatóság műveletirányító ügyeletének vagy a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának. A jogszabály definiálja a tűz, tűzesetet is: az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz. Jogszabályi háttér (nélkül) A tűzvédelmi szabályzatok, tűzvédelmi házirendek rendszerint tartalmazzák azt a kötelezettséget, hogy a tűzoltóság közreműködése nélkül eloltott, illetve emberi beavatkozás nélkül megszűnt tüzet is kötelező késedelem nélkül jelezni a tűzoltóságnak. De ezt jogszabály valóban előírja? Az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról szóló 13/2010.
A lakásban keletkező tüzek megelőzéséről az előző számunkban már írtunk, kitértünk az építészeti kérdésekre, és a lakáson belüli füstérzékelők (home detector) telepítésének szükségességére. Folytatjuk a témát a lakásban és környékén folyó tevékenységek tűzmegelőzési szabályaival. Komoly veszélyforrás lehet a lakásfelújítás és az otthoni barkácsolás, nem beszélve a kertigrillpartiról. Lakásfelújításkor a hígítók, festékek, a műanyag szőnyegek ragasztásához szükséges anyagok tűz- és robbanásveszélyt jelentenek, alkalmazásukkor állandó szellőzést kell biztosítani. Átalakításkor, felújításkor az egy helyiségben összezsúfolt, esetleg nagy mennyiségű bútor is jelentős tűzkockázatot jelent, ami károkat okozhat. Ilyen alkalmakkor különösen indokolt a fokozottabb figyelem. Éghető anyag – felhalmozni veszélyes Lakóépületben nem szabad olyan mennyiségben felhalmozni éghető vegyi anyagokat, amely meghaladja a rendeltetésszerű használathoz szükségeset. Pincében, tetőtérben éghető anyagot csak oly módon tároljunk, ami nem jelent veszélyt a környezetre, és szükség esetén könnyen eltávolítható.
A tapasztalatok: Az oltáshoz jóval több vizet kellett elhasználni, mert az akku olyan helyen helyezkedik el, ahol nem lehet közvetlenül oltani. A hibrideknél 1000, 1676, 4000 literrel több víz kellett, mint egy hagyományos autó esetén. Az elektromos járműnél 4822, 9990 és 4410 literrel több víz kellett, mint egy hagyományos autó esetén. A sikeres oltáshoz jóval több idő is szükséges az elárasztás miatt, mert az akkut nem lehet közvetlenül oltani. A hibrideknél 15, 46, 56 perccel, az elektromos autónál 49, 60, 36 perccel később következett be az oltás, mint egy hagyományos autós tűznél. Vagyis a hibrid járműveknél az oltáshoz átlagosan 2240 liter vízre és 39 percre volt szükség, az elektromos gépjárműveknél 6400 liter víz és 50 perc volt az átlag. Az oltást nehezíti, hogy mintegy 400 kg tömegű felhevült anyagot kell lehűteni, miközben közvetlenül vízsugárral nem érhető el az égő rész. Ez főleg az elektromos autóknál probléma, a legtöbb esetben ugyanis az akksi teljesen hozzáférhetetlen helyen van (a Teslánál pl.
A nem használt elektromos fogyasztókat (a munkaállomásokat is) érdemes áramtalanítani. Erre a célra "kapcsolós hosszabbító" egy megfelelő eszköz, hiszen egy mozdulattal az egész asztal áramtalanítható. Fontos a munkatársak betanítása az irodában található oltókészülékek használatára, illetve arra, hogy akár"álmukból felverve" is megtalálják azokat. Az informatikai eszközök oltására a gázzal oltó, szükség esetén (áramtalanítás után! ) a haboltó az optimális. Az oltópor az eszközöket tönkreteszi, ez azonban annál még mindig jobb, mintha a tűz továbbterjedne. Mit tehetünk, hogy a tűzeset a lehető legkisebb károkat okozza Az adatokról legyen olyan másolat, amely az irodán kívül is elérhető. A mentési renddel külön cikksorozatunk foglalkozik. A megfelelő biztosítás az anyagi károkat mérsékelheti. Készüljünk fel, legyen katasztrófatervünk. "Nem a terv a fontos, hanem a tervezés", mivel semmi sem biztosítja, hogy az esemény a terveknek megfelelően történjen meg, de ha van egy terv, annak részei akkor is használhatóak.