A filmnézés közben kimentünk az udvarra néhányszor, ahol nagyszerűt söröztünk, én dohányoztam, és ráadásul még nagyon kellemes élő zene is szólt. Nagyon jó volt nézni az embereket is, látszott, hogy összeszokott társaság, főképp 20-30-as fiatalok, akik szemmel láthatólag nagyon jól érzik magukat ebben a központban. Végezetül azt tudom mondani, hogy a Gyémánt Út buddhizmust ajánlom azoknak, akik buddhista társaságot és karizmatikus tanítót keresnek, és akik nem olyan kritikusan állnak hozzá az itt tanítottakhoz, mint én. :) (Astus írt már hasonlót Mit csinálnak a szakjapák? címmel. Gyémánt Út Buddhista Közösség adó +1% felajánlás – Adó1százalék.com. ) ÁPDÉT: Száz évre terveznek a buddhisták a pesti sörgyárban (cikk az Origón) Zoom: Karmapa Budapesten (YouTube videó)
Készült: 2015. 06. 22. Ahogy azt már sokan tudjátok, a budapesti buddhista központunk hamarosan egy gyönyörű, vadonatúj Buddha szoborral fog tovább szépülni. És nem is akármilyen szoborral! Csaknem 170 centis magasságával ez lesz a még csak tavaly felavatott új gompa koronája. Tanítónk, Láma Ole Nydahl kívánsága az volt, hogy hatalmas és a legjobb minőségű Sákjamuni szobrok kerüljenek a fő nyugati Gyémánt Út Buddhista központokba. Hasonló szobrokról került le a lepel és lettek megáldva az Európa Centrumban, Hamburgban és Londonban is. A tibeti buddhizmusban a szobrok olyan megvilágosodott tulajdonságokat fejeznek ki és közvetítenek mint amilyen az együttérzés és a bölcsesség. Ezért egy ilyen szobor elkészítése sokkal többet igényel a csupán művészi és technikai készségeknél. Gyémánt út buddhista közösség adószáma. A megvilágosító visszajelzések geometriájának precíz ismeretét és egy közvetlen kapcsolatot a buddhista mesterek átadási vonalával. Miután egy szobor hagyományosan elkészült, speciális tárgyakkal és anyagokkal töltik meg, mint relikviák, mantratekercsek, drágakövek, virágok és más, szanghatagok által gyűjtött felajánlások.
-ábrázolás szimbolikájáról. (Ami zavaró, hogy időnként keverednek a szanszkrit és tibeti elnevezések, ill. nem mindig pontosak az átírások. ) Ezután belehallgattunk a dharma-beszédbe, amit Lahucsky Péter tartott a zsúfolásig megtelt 'gyülekező' teremben. Ebben szó volt többek közt a karmikus hatásokról és a tudat természetének felismeréséről, ami 'a teljes potencialitás' és a 'duális érzékelés elhagyása'. Az előadó úgy beszélt erről az 'időtlen lényegiség'-ről, mint ami mindenki számára megtapasztalható, és ami annak felismerése, hogy saját tudatunk tér-természetű, félelem nélküli, határtalan és szabad. Ahhoz, hogy ezt elérjük, meg kell szabadulnunk az okok és okozatok kötöttségétől. (Arra nem tért ki, hogy ez hogyan lehetséges, ill. ezt hogyan kapcsolja össze a karmikus hatásokról szóló tanítással. ) Mindenesetre a hangsúlyt a buddhák, bódhiszattvák, tárák stb. segítő szándékára tette, akik áldását a megvalósított tanítók is közvetítik, és akik 'megvilágosodott erőterükkel' juttatnak minket egyre közelebb a tudat természetének felismeréséhez.
A növekvő geopolitikai kockázatok nagy valószínűséggel az amerikai védelmi kiadások megugrását eredményezhetik az elkövetkezendő években. Ez pedig lecsapódhat a katonai cégek árbevételén, nyereségességén és végezetül a tőzsdei árfolyamukon. További színterek A hidegháborús állapot nem ér véget Kína partjainál. Afrikában, a Közel-Keleten és Dél-Amerikában is növeli a befolyását Kína. Ehhez a gazdasági erő mellett nagyobb hadseregre van szükség. Az Egyesült Államoknak pedig fel kell venni a kesztyűt, ha meg akarja tartani elsőségét. Űrharc? Az elmúlt években nem csak a hiperszonikus rakéták terén maradt le az USA Kínával és Oroszországgal szemben, hanem az űrhaderő kiépítése terén is. Az űr a Föld körül keringő műholdak miatt különösen fontos. Az USA a műholdjai nélkül nem vagy csak limitáltan tud globális hadműveleteket irányítani. Emiatt kulcsfontosságú Washington számára, hogy minden áron fenntartsa a dominanciáját a világűrben. Ez szintén költséges ambíciónak tűnik.
A területi és másodsorban egyéb vonatkozásokban is megnyilvánuló (pl. vallási eredetű) viszály mindkét országban középpontba állította a hadsereg ügyét. Mindkét állam atomhatalom lett, de India minden területen jelentős haderőfejlesztéseket hajt végre, nagyrészt orosz megrendelésekre építve. 3. Kína A világ legnépesebb országa egyben az egyik leggazdagabb is, hiszen GDP terén csak az USA tudja beelőzni. Ma Kína szinte mindenben világelső, ráadásul expanzív külpolitikát is folytat. Céljai közé tartozik ugyanis Észak-Korea köldökzsinóron tartása mellett a Dél-kínai tenger birtoklása is (mesterséges szigetek létrehozásával és flottája odavezénylésével). Jelenleg Kína évi 224 milliárd dollárt lépes évente hadseregére fordítani, aminek megfelelően övé a világ második legnagyobb légiereje és második legnagyobb katonai költségvetése. 2. Oroszország A világ második legnagyobb hadseregét Oroszország és 19 éve hatalmon lévő elnöke, Vlagyimir Putyin birtokolja. Jelenleg az orosz gazdaság gyengülőben van, így a katonai jellegű kiadásokra is "csak" évi 44 milliárd dollárt tudnak fordítani, ami a Föld országainak sorában csupán a 8. legnagyobb katonai budget.
A világ legnagyobb élőerővel rendelkező hadseregeit állította sorrendbe a Eszerint a legtöbb bevethető katonája - 5, 455 millió - Vietnamnak van, a tízes lista utolsó helyezettje Tajvan 1, 975 millió katonával. Az ütőképesség azonban nem egyenesen a arányos a személyi állomány nagyságával. Íme a tízes lista: 1 Vietnam - 5, 455 millió katona 2. Észak-Korea - 5, 2 millió katona 3. Kína - 4, 635 millió katona 4. Dél-Korea - 3, 525 millió katona 5. India - 3, 468 millió katona 6. Oroszország - 3, 251 millió katona 7. Egyesült Államok - 2, 5 millió katona 8. Irán - 2, 345 millió katona 9. Brazília - 2, 13 millió katona 10. Tajvan - 1, 975 millió katona Tajvan hadserege (hivatalosan a Kínai Köztársaság Fegyveres Erői) 300 ezer aktív szolgálatot teljesítő katonából áll, ezenkívül 1, 675 millió fő tartalékos állományban van. A Global Firepower Power Indexe szerint övék a 19. legerősebb hadsereg a világon. A brazil hadsereg a világ 17. legütőképesebbje 330 ezer aktív és 1, 8 millió tartalékos katonával.
Gépesített haderő: a rangsor kialakításánál nagy szerepet játszik, hogy egy adott ország mennyi tankkal, páncélozott járművel és egyéb gépesített járművel, szállítóeszközzel rendelkezik. Haditengerészet: ide tartoznak többek között a repülőgép-szállító anyahajók, a rombolók, az aknakereső hajók, valamint a tengeralattjárók is. A GFP azonban nem vont le pontot az olyan országoktól, amelyeknek nincs tengere, és ezért nincs is jelentős flottája. Természeti erőforrások: az olaj a modern harcászatban is döntő szerepet játszik, ezért az olyan államok, amelyeknek jelentős tartalékaik vannak, előrébb kerültek a listán. A GFP beszámítja az olajtermelést, az olajfogyasztást, valamint az olajtartalékokat is. De az olyan ország, ahol túl magas a fogyasztás pontlevonást kapott. illusztráció. FORRÁS: AFP/STRINGER Logisztika: a háború a logisztika csatája is, hiszen a gépeket és az embereket minél gyorsabban és hatékonyabban kell eljuttatni egyik helyről a másikra. Itt a GFP figyelembe vette a munkaerőt, a kereskedelmet, valamint az ország hétköznapi infrastruktúrájának fejlettségét.