"Ha látsz tört virágot útközépre vetve, hervadó szeretőd jusson majd eszedbe. " a) Jancsi Iluskának b) egy huszár Jancsinak c) Iluska Jancsinak d) a gonosz banya az óriásnak e) Iluska a gazdának f) a francia királylány a griffmadárnak 6) Ki mondja, kinek mondja? "Szerencsétlenségnek embere, ki vagy te? hogy lábadat mered tenni e küszöbre? " a) a török basa a huszárok kapitányának b) a francia király a magyarok vezérének c) a zsiványok vezére a francia királynak d) a zsiványok vezére Jancsinak e) Jancsi a török vezérnek f) Iluska a gonosz mostohának 7) Hogyan hagyja el Jancsi a zsiványok tanyáját? a) Összeszedi a kincseket egy zsákba és elfut. A viszonyszók - irnye.qwqw.hu. b) Rájuk gyújtja a házat, de a kincseket elhozza. c) Amíg alszanak, kiszökik az ajtón. d) Amikor a zsiványok berúgtak, lekaszabolja őket. e) Elviteti magát a griffmadárral. f) Rájuk gyújtja a házat, a kincseket otthagyja. 8) Milyen költői eszközt használ Petőfi ebben a sorban: "Elváltak egymástól, mint ágtól a levél"? a) hasonlat b) megszemélyesítés c) ellentét d) metafora e) ismétlés f) felsorolás 9) Milyen költői eszközt használ Petőfi ebben a sorban: "Szívemnek gyöngyháza, lelkem Iluskája"?
"Mikor a nap fölkelt, s a holdat elküldte" a) hasonlat b) megszemélyesítés c) ellentét d) metafora e) ismétlés f) felsorolás 15) Milyen nyelvi alakzatot használ Petőfi ebben a sorban? "Vitte, vitte, vitte egy sötét erdőbe" a) felsorolás b) megszólítás c) kérdés d) ismétlés e) felkiáltás f) ellentét 16) Milyen nyelvi alakzatot használ Petőfi ebben a sorban? "Kedves szabadítóm! " a) felsorolás b) megszólítás c) kérdés d) ismétlés e) felkiáltás f) ellentét Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.
A költő ezt az ambivalens, kettős érzést (a félelmet és a várakozást) ábrázolja a versben, de az ellentét aztán feloldódik és a várakozás izgalma bizonyul erősebbnek, így a bizakodás lesz úrrá rajta. A vers végi könyörgés aztán visszakapcsol a szorongó érzéshez. Kifejezőeszközök: metafora, hasonlat, megszemélyesítés, ellentét, hiperbola (túlzás) szerepű mitológiai utalások, jelzők. A jelzős szerkezetek érzékeltetik a lírai én szorongását, pl. " mély hó ", " szürke suly ", " ködös fagy ". A tájleírás egyszerre valóságos, természeti és belső, lelki jellegű is. Nagyon élményszerű, érezhető a tájhoz való érzelmi kötődés. A vers fontos sajátossága, hogy az idősíkok, a jövő, a jelen és a múlt folyamatosan keresztezik egymást. Beszédhelyzet: emlékező-felidéző. A lírai én visszatekint a számára kedves tájra és kulturális környezetre, amelytől el kell válnia. Másrészt a jövőbe is tekint, és türelmetlenül várja, hogy elérje úti célját, a királyi udvart, ahová "Urunk" (vagy Mátyás, akit frissen választottak királlyá 1458-ban, vagy Vitéz János, a költő nagybátyja) hívta.
századi költőnő verseit adta közre. Olyan tökéletes háttérapparátussal látta el, hogy még szakemberek is azt hitték, hogy talált egy kéziratot. A lábjegyzetek korhű stílusban előadott információiból egy olyan nőalak figurája bontakozik ki, aki teljes életet akar élni. Ez a lélektani vonulat – állapította meg Czakó Gábor – a magyar irodalomból úgyszólván teljesen hiányzik. Weöres arra a kérdésre, hogy hogyan határozná meg a könyve műfaját, így válaszolt: – Úgy érzem, a Psyché a könnyebb fajsúlyú munkáim közé tartozik. Egészében nehéz lenne meghatározni a műfaját, részleteiben talán már könnyebb. Egészében azt lehetne mondani, hogy egy képzelt nő oeuvre-je. Részleteiben hol dal, hol önéletrajz, hol valami más. Psyché valójában sohasem élt. Weöres Sándor és Kína | ELTE Alumni l Online Platform. Tulajdonképpen öt-hat korabeli költő- és írónő alakjából "gyúrtam össze" alakját. Végeredményben a XVIII. század végi és a XIX. század eleji irodalmi nyelvet és szellemet akartam bemutatni. A Psyché kritikusai elég erőteljesen bírálták a könyv szókimondó mivoltát.
: A bohóc köszöntője 450 Ft 470 Ft Hirdetés vége: 2022/07/13 14:39:37 Héra Zoltán: Válasz a szfinxnek (*96) Hirdetés vége: 2022/07/13 00:18:30 Weöres Sándor: Versek a hagyatékból - Egybegyűjtött versek IV.
The registration deadline has expired. Sorry, this content is not available in English Torma Laura sinológus ad elő az ELTE Konfuciusz Intézet "Ezerararcú Kína" sorozatában. Weöres Sándor különösen fogékony volt a keleti kultúra és irodalom iránt, nem meglepő, hogy az 1936-ban elnyert Baumgarten-díj összegét is keleti utazásra fordította. Bár ennek az útnak csak kis része érintette Kínát, nagyon fontos állomás volt Weöres életében. Az itt szerzett élmények és benyomások erőteljes inspirációt adtak későbbi munkáihoz. Mind filozófiai tanulmányaiban, mind költészetében tetten érhetőek ezek a hatások, sőt, valószínűleg ennek az útnak köszönhetjük a kínai filozófia és költészet megannyi alkotásának talán leglíraibb magyar nyelvű fordítását. Az ELTE Konfuciusz Intézet "Ezerarcú Kína" sorozatában ez alkalommal Weöres 1937-es keleti útjáról, a kínai kultúrához fűződő kapcsolatáról és fordításairól tart előadást Torma Laura sinológus, a Tusoló kínai kultúrtörténeti blog szerkesztője. A boldogságról weöres sándor galagonya. Az online előadáshoz az alábbi linken lehet csatlakozni 2022.