Kép forrása: Az angol egy nyugat-germán nyelv. Világszerte a legtöbb beszélővel rendelkezik, és a harmadik legtöbbet beszélt anyanyelv a mandarin és a spanyol mögött. A 17. század folyamán a Brit Birodalom és az Egyesült Államok hatására terjedt el világszerte, és rövid időn belül a nemzetközi diskurzus vezető nyelvévé vált. És hogy melyek a világ legnagyobb városai, ahol a lakosság többsége az angolt beszéli anyanyelvként? Nos, hatról már beszéltünk, ezeket nyugodtan visszakeresheted a blogban, most pedig látogassuk meg az angyalok városának ikonikus nevezetességeit és leglélegzetelállítóbb helyeit. Jó ötlet? Akkor irány L. A.! A messze földön híres Los Angeles, röviden L. A. a népessége szerint az Egyesült Államok második legnagyobb agglomerációja New York után. Fontos gazdasági és kulturális központ, a világ szórakoztató iparának egyik legmeghatározóbb fellegvára. Legtöbbet beszélt nyelven. Az angol-amerikai kultúra és a latin-amerikai befolyás keveréke nagy szerepet játszott ennek az ultramodern amerikai városnak a kialakulásában.
Hogyan változott az elmúlt évtizedben a hazai hangzó beszéd? A BEA számtalan kutatáshoz biztosított és biztosít folyamatosan jó minőségű, rögzített beszédanyagot. Az adatbázis nagy, közel 500 beszélőt rögzítettünk, 18 éves kortól 90 éves korig, különféle beszédműfajokban, például vélemény-nyilvánítás, társalgás vagy mondatismétlés. Így bármilyen célú kutatáshoz vannak jól elemezhető beszédanyagaink. „Csodálatos világ tárult elém”. A nyelv hangzó változata időről időre módosul, változik, de az észrevételükhöz, az elterjedésük mértékének megítéléséhez sok-sok évnek, talán évtizednek kell eltelnie, hogy biztosat állíthassunk. A spontán beszéd jellemzően tartalmaz megakadásjelenségeket (ilyen például a hezitálás, a nyelvbotlás, az újrakezdés, a téves indítás, téves szótalálás, sorrendiségi tévesztések). Ezek természetes velejárói annak, hogy a gondolatainkat azonnal, előzetes felkészülés nélkül fejezzük ki verbálisan. Azt tapasztaljuk, hogy a megakadásjelenségek mennyisége napjainkban mintha növekedne, és valószínűsíthetően változik az egyes típusok előfordulása is.
A fonetika vagy beszédkutatás interdiszciplináris tudomány, ami azt jelenti, hogy a tanulmányozásához a kutatónak több kapcsolódó területet is ismernie kell, a beszéd ugyanis rendkívül összetett. A vizsgálata kísérleteken alapszik. Meghatározó volt évtizedekkel ezelőtt az, hogy a beszédet láthatóvá tették, majd a számítógépek alkalmazása számos területen járult hozzá a korszerű kutatások módszertanához. Végül a nagy beszédadatbázisok fejlesztése adott óriási lehetőséget ahhoz, hogy a beszéd bármelyik részét elemezhessük. A beszédkutatás a beszédhangok összetevőitől a spontán beszédig vizsgálja az elhangzottakat, különféle alkalmazásokat tesz lehetővé, mint például a kriminalisztikai felhasználás a beszélőazonosítás révén, részvétel a mesterséges beszédfelismerésben, különféle diagnosztikai tesztek fejlesztése vagy éppen hozzájárulás a pedagógiai munkához. Az interdiszciplinaritás tehát a beszéd kutatásához is elengedhetetlen. Mely eredményeit emelné ki ebből a szempontból? Onnan kezdem, hogy a fonetika évszázadokkal ezelőtt elméletinek nevezhető tudomány volt; a kutatók legfeljebb a saját kiejtésüket figyelték meg, és írták le a tapasztalataikat.
A 12 pont kinyomtatott plakátja A 12 pont volt az 1848. március 15-én kitört pesti forradalom követeléseinek összefoglalása. Szövege A Landerer & Heckenast nyomdában kiadott kiáltvány szövege: " Mit kiván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. Kivánjuk a' sajtó szabadságát, censura eltörlését. Felelős ministeriumot Buda-Pesten. Évenkinti országgyülést Pesten. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. Nemzeti őrsereg. Jókai 12 pont du gard. Közös teherviselés. Urbéri viszonyok megszüntetése. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján. Nemzeti Bank. A' katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyék el tőlünk. A' politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak. Unio. Egyenlőség, szabadság, testvériség! " Története A párizsi forradalom hírére Kossuth Lajos március 3-án felirati javaslat ot terjesztett az országgyűlés elé. Ezt az alsótábla azonnal elfogadta, de a főrendi tábla ellenállásképp nem is tárgyalt róla. Ebben az alkotmányos átalakulást, érdekegyesítést és belső reformot jelölte ki célul a korábbi sérelmi taktika helyett.
Jókai Mór a Fiatal Magyarország tizenkét pontját a nép által megérthető magyarázattal alakította át. [1] A tervek szerint a március 19-i József-napi vásáron tömeggyűlésen erősíttették volna meg, de március 14-én este a 13-ai bécsi forradalom hírére úgy döntött a Pilvax-kör, hogy Pesten is forradalomra van szükség, és nyilvánosságra kell hozni követeléseiket. Ekkor került be a szövegbe a politikai foglyok szabadon engedése, két addigi pontot összevontak. Március 15. Mennyire ismeri a márciusi ifjakat? - Blikk. reggelén a Nemzeti dallal együtt elvitték Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták. Másnap petícióként küldték Pozsonyba, a tömeggyűlés megerősítése nélkül, de a forradalom súlyával. Pest város közgyűlésének plakátja A kinyomtatott 12 pontot Szepessy Ferenc polgármester és a tanács tagjai aláírták, majd Rottenbiller az ablakon át felmutatta a népnek, ezzel megszületett a szabadsajtó első hivatalos terméke Pesten, 1848. március 15-én A forradalom egyik állomása volt, amikor megnyitották a tanácstermeket.
Ott került sor a Tizenkét pont elfogadására. Erről a délután folyamán plakáton értesítették a lakosságot: Pest város közgyűlése e plakáton tájékoztatja a város lakosait március 15. délelőttjének városházi eseményeiről, a 12 pont elfogadásáról, a létrehívott választmány munkájáról. Ellenőrző pontok – Jókai Kerékpáros | Emlék- és Teljesítménytúrák. Pest város közönsége nevében alolirottak szerencsések hivatalosan értesiteni a' magyar nemzetet, hogy a' mi más országokban polgár vérbe került, – a reformot – Budapesten 24 óra alatt békés és törvényes uton kivivta a törvényes egyetértés.
Ezalatt Kossuth Bécsben tárgyalt a Habsburg vezetőkkel. V. Ferdinánd király először nem akarta szentesíteni a pozsonyi országgyűlésen előző nap megszavazott feliratot, azonban 16-án hajnalban – hallva a Pest-Budán történtekről – kénytelen volt engedni. Március 15-én a bécsi forradalom hírére magyar küldöttség indult a pozsonyi országgyűlésről a császári városba, s időközben Pesten is kitört a forradalom. Március 16-án Bécsbe is eljutott a pesti forradalom híre. Az udvar meghátrált, s kénytelen volt engedni a pozsonyi küldöttség követeléseinek. Hozzájárult március 17-én gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezéséhez. Beleegyezett az önálló magyar kormány megalakulásába. Jókai 12 pont val. Megígérte, hogy a király szentesíti a reformtörvényeket. A gróf Batthyány Lajos vezetésével megalakuló új kormány már nem a királynak, hanem az ország választott képviselőinek, a magyar országgyűlésnek tartozott felelősséggel. Ezért tehát független, és felelős kormány volt. Az oldal szöveg és a képanyag forrása:...