2010. szeptember 30. 08:09 MTI 20 éve, 1990. szeptember 30-án és október 14-én tartották Magyarországon az első szabad önkormányzati választást, amellyel egyben megszűnt hazánkban a közigazgatás tanácsi struktúrája. A rendszerváltozás utáni helyhatósági választások közül az 1990-es volt az egyetlen, amelyen két fordulóban dőlt el a polgármesteri és az önkormányzati képviselői mandátumok sorsa. Kislistás választások 1990. június 27-én jelentették be, hogy Göncz Árpád, a köztársaság ideiglenes elnöke a parlamenti pártokkal folytatott konzultációk után - az elnökválasztás módjáról szóló július 29-i népszavazás miatt a korábbi, szeptember 23-i időpontot megváltoztatva - 1990. szeptember 30-ára tűzte ki a helyhatósági (a hatályos jogszabály szerint még tanácsi) választások első fordulóját. A tanácsok mandátuma június 8-án ugyan lejárt, de a kormány a választásokig meghosszabbította megbízatásukat. 1848 - Az első népképviseleti választás Magyarországon - YouTube. Az 1990 tavaszán megválasztott új Országgyűlés - hetekig tartó viták, egyeztetések után - 1990. augusztus 3-án fogadta el a helyi önkormányzatokról szóló törvényt.
A Szovjetunió azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az MKP a jövőben is részt vegyen a kormányzásban. Így bár a Függetlenségi Front pártjai egymással versenyeztek a választáson, szovjet nyomásra továbbra is kénytelenek voltak együtt kormányozni. A Nemzetgyűlés november 15-én Tildy Zoltánt, a Kisgazdapárt elnökét választotta miniszterelnökké. Megmaradt a fegyveres testületeket felügyelő Belügyminisztérium kommunista irányítása. Három hónappal később a parlament köztársasági elnökké választotta Tildyt, ekkor Nagy Ferenc lett a kormányfő. Az 1947-ben lemondatott Nagy volt 43 éven át az utolsó magyar politikus, aki demokratikus választás után foglalhatta el a miniszterelnöki széket. Nagy Ferenc miniszterelnök [1] Világ, 1945. szeptember 4. 1. o. [2] Kis Újság, 1945. o. Húsz éve voltak az első szabad önkormányzati választások » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. [3] Kis Újság, 1945. szeptember 21. [4] Kis Újság, 1945. szeptember 26. o. [5] OSzK. Aprónyomtatvány Tár. 1945-ös választások. FKgP női csoportjának röpirata [6] Hubai László: Magyarország XX. századi választási atlasza, 1920-2000. köt.
A szavazójog korhatárát leszállították és a két nemre nézve egységesítették: minden 20. életévét betöltött magyar állampolgár szavazhatott. A választójogot érintő egyetlen korlátozás szintén a háborúval függött össze: a kollektív bűnösség mára meghaladott elve alapján jogfosztottá vált magyarországi német kisebbség nem vehetett részt a választáson. Első választás magyarországon árakkal. Összességében elmondható, hogy az 1945-ös magyar és az 1946-os csehszlovák választás volt a két legszabadabb voksolás, amelyet a háború után szovjet megszállás alá került kelet-európai országokban tartottak. (És a magyar választás volt az egyedüli, amelyen nem a kommunista párt végzett az első helyen. ) A szavazóurnánál, 1945. A Függetlenségi Front öt pártján kívül két új alakulat indult el a novemberi választáson: a Magyar Radikális Párt és a Demokrata Néppárt (utóbbi az FKGP listáján). Az alábbiakban röviden bemutatjuk, milyen programokat, elképzeléseket ajánlottak a pártok a választóknak. A szociáldemokraták a lakhatási és az oktatási lehetőségek kiszélesítésére helyezték a hangsúlyt.
Paula Begoun szerint viszont a mentolnak a borsmentához hasonlóan irritáló hatása van a bőrre. Kámfor. Friss, hideg, jellegzetes illatú, viaszos szilárd anyag, mely az Ázsiában élő örökzöld kámforfában található. A kámfort a gyógyászatban használják fel fertőtlenítőszerek gyártásánál és helyi keringésfokozóként reumás kenőcsökben. Érzéstelenítő tulajdonságainak köszönhetően a a bőrbe dörzsölve hatásos fájdalomcsillapító ezért hátfájásra vagy akár idegbecsípődési fájdalmak enyhítésére is használhatjuk. Paula Begoun szerint a kámfor a bőrre kenve hűsítő érzést okoz és értágító hatása van. Az ismételt, vagy gyakori használat bőrirritáló és allergiát válthat ki. Magyar Családi Sarokpuhító | Magyar Csárda, Hévíz. A hegyi árnika szárított virágának kivonata. A CosIng szeirnt elsősorban illatanyag, maszkoló és bőrkondícionáló összetevő. Megoszlanak a vélemények arról, hogy az árnika jó összetevő-e vagy sem: egyrészt sokszor használják az árnikát szemkrémekben, mert állítólag segít a szem alatti karikák eltüntetésében, gyulladás csökkentő, nyugtató.
Egy viszonylag irritáló hatású tartósítószer, melyet ma már leginkább csak lemosható termékekben használnak.
Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a "normális" alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre. Enyhén sárgás színű, természetes zsír, melyet az Afrikában honos sheafából vonnak ki. Paula Begoun szerint viszont a mentolnak a borsmentához hasonlóan irritáló hatása van a bőrre. Kámfor. Friss, hideg, jellegzetes illatú, viaszos szilárd anyag, mely az Ázsiában élő örökzöld kámforfában található. A kámfort a gyógyászatban használják fel fertőtlenítőszerek gyártásánál és helyi keringésfokozóként reumás kenőcsökben. Érzéstelenítő tulajdonságainak köszönhetően a a bőrbe dörzsölve hatásos fájdalomcsillapító ezért hátfájásra vagy akár idegbecsípődési fájdalmak enyhítésére is használhatjuk. Paula Begoun szerint a kámfor a bőrre kenve hűsítő érzést okoz és értágító hatása van. Az ismételt, vagy gyakori használat bőrirritáló és allergiát válthat ki.