Az államhatalom megbélyegezte, de a természetben mindig vigaszra lelt Fekete István 2022. június 23. 20:20 MTI 52 éve, 1970. június 23-án hunyt el Fekete István József Attila-díjas író, akit főként állatregényeiről és ifjúsági műveiről ismer a közönség. A természettel együtt élő és érző, annak titkait jól ismerő ember volt, emellett zseniális emberábrázoló. Kristálytiszta, pihentető prózáját és humorát a felnőttek talán még jobban élvezhetik, mint az ifjabb olvasók. A Somogy vármegyei Göllén született Fekete Árpád tanító, iskolamester és Sipos Anna első gyermekeként. Egyik őse a nagy francia forradalom menekültje, dédnagybátyja pedig Damjanich János 1848-as honvédtábornok, aradi vértanú volt. A család 1909-ben Kaposvárra költözött, és István az ottani gimnázium tanulója lett. Mivel félévkor és év végén is megbukott, a szigorú édesapa átíratta a polgári fiúiskolába, ahol végre önmagára talált a kamaszodó fiú. 1915-ben felsőkereskedelmi iskolába iratkozott, 1917-ben besorozták katonának, és az 1918-as hadiérettségit követően tartalékos tiszti iskolába került.
Emberek között (2011) Lazi Könyvkiadó 2011, Szeged Szerkesztő: Sánta Gábor Fekete István 1943/44 fordulóján egyre elkeseredettebben figyelte a közösségek szétesését, éppen akkor, amikor pedig mindennél nagyobb szükség lett volna az összefogásra. Már a Zsellérek ben, a Hajnalodik ban és a Doktor Kovács István ban is erről beszélt. Regényének, drámájának és játékfilmjének zajos közönségsikere azt sejtette vele, hogy a világháborús viszonyok között fokozott az igény a példaértékű történetek iránt. Nem andalítani akart, és főként nem megnyugvást kelteni ezek szerencsés befejezéseivel, hanem hatásosan érzékeltetni, hogy így is lehetne. Felelősen gondolkodó emberként meggyőződéssel vallotta, hogy a parasztság a magyar társadalom meghatározó eleme, és sorsuk alakulásával minden politikai erőnek számolnia kell. Ő azonban nem feltárni kívánta a vidéken élők életét, hanem bemutatni azokat a típusokat, akiket személyesen is megismert. Retek Jánosnak hívják az először 1944 karácsonyán megjelent Emberek között főszereplőjét, és a vele, illetve a családjával történtek követhetők nyomon az általuk felnevelt szajkó életének első esztendejében.
FEKETE ISTVÁN (Gölle, 1900. 01. 25. – Budapest, 1970. 06. 23. ) Fekete István Göllén született a család első gyermekeként. Édesapja nemcsak a falu tanítója volt, hanem kiváló gazdálkodó is. Fekete István csupán az első kilenc évét töltötte szülőfalujában, mégis írói munkásságának legmeghatározóbb emlékei ezekből az időkből származtak. A család 1909-ben Kaposvárra költözött, hogy gyermekeik részére a jobb tanulási lehetőséget biztosítsa. Középiskolás évei után sikeres hadiérettségit tett. Majd közel egy évtizedes katonáskodása alatt elvégezte a Gazdasági Akadémiát. Néhány évet Bakócán dolgozott, mint segédtiszt. Itt ismerte meg leendő feleségét, Piller Editet a körorvos lányát. Életében jelentős változást hozott az 1929-es év. Ajkán kapott gazdatiszti állást és az év végén megnősült. Két gyermekük született, Edit (1930 – 2013) és István (1932 –). A harmincas évek elején néhány apróbb cikket küldött be a Nimród vadászlap világhírű Afrika-vadász szerkesztőjéhez, Kittenberger Kálmánhoz (1881–1958), aki felfigyelt írásaira.
A madarat tavasszal pelyhes fiókaként szedi ki fészkéből a vadőr unokája, a következő évben pedig mint kifejlett, ivarérett állatot engedik szabadon ugyanabban az erdőben. A párra találó és immáron saját utódokat nevelő szajkó - más néven: mátyásmadár - időnként "emberi nyelven kiáltott valamit az erdőnek". Az "erdei népek" ilyenkor megrettentek, és azt "suttogták a fiaknak", hogy "ez az a mátyás, aki sokkal többet tud, mint mi, mert bodzaéréstől somvirágzásig élt az emberek között". Ez a regény zárómondata, mely visszatekintve, segít értelmezni a címet. A kiemelt helyzetű utolsó szavak nem csupán azokra az élményekre vonatkoznak, amelyek a felcseperedő madárral történtek, hanem mindarra, ami egy kis faluban élő emberek között megeshet. (Ezért is érthetetlen, hogy amikor évtizedek múltán végre ismét megjelenhetett magyar nyelven, akkor miért változtatták meg önkényesen Derengő hajnalra a címet. ) Fekete István regényét az első kiadás alapján, és természetesen az eredeti címével rendeztük sajtó alá.
Ha kérdésed lenne a termékkel, vagy a szállítással kapcsolatban, inkább menj biztosra, és egyeztess előzetesen telefonon az eladóval. Kérjük, hogy a beszélgetés során kerüld a Vaterán kívüli kapcsolatfelvételi lehetőségek kérését, vagy megadását. Add meg a telefonszámodat, majd kattints az "Ingyenes hívás indítása" gombra. Hozzájárulok, hogy a Vatera a telefonszámomat a hívás létrehozása céljából a szolgáltató felé továbbítsa és a hívást rögzítse. Bővebb információért látogass el az adatkezelési tájékoztató oldalra. Az "ingyenes hívás indítása" gomb megnyomása után csörögni fog a telefonod, és ha felvetted, bekapcsoljuk a hívásba az eladót is. A hívás számodra teljesen díjtalan.
Íróvá válását Csathó Kálmán (1881–1964) és Láng Rudolf (1881–1963), írói álnevén Sólyom is egyengette és segítette. 1936-tól más újságok is közölték elbeszéléseit. Első két regényével (A koppányi aga testamentuma, 1937 és a Zsellérek, 1939) országos regénypályázat első díját nyerte el. Irodalmi munkássága miatt 1941-ben elvesztette ajkai állását és Budapestre költözött. 1940-ben a Hajnalodik című színművével nagy visszhangot váltott ki. Három forgatókönyvéből is sikeres filmek készültek – Dr. Kovács István (1942), Féltékenység (1943), Aranypáva (1943) –, amelyekkel országos hírnévre tett szert. Sorban jelentek meg regényei és mellette oktatófilmeket is készített. Sajnos 1945 után már egyre nehezebb lett az élete. Fia visszaemlékezéséből tudjuk, hogy a kommunista rendszerben az ÁVO-n egy alkalommal olyan súlyosan bántalmazták, hogy egyik szemére megvakult. Mindezt azért kellett elszenvednie, mert nem volt hajlandó átírni a Zsellérek című könyvének azt a részét, ahol hitelesen ábrázolta a Tanácsköztársaság vörös terrorját.
Önnek a rendszerhez csatlakozott ügyvédek válaszolnak. Hatékonyság Ajánlatkérésére csak olyan ügyvédek válaszolnak, akik érdekeltek az Ön ügyének elvállalásában. Megtakarítás Az Ügyvédbróker segítségével pénzt, időt és energiát takaríthat meg. Díjmentesség Nincsenek rejtett költségek. Az ajánlatkérés teljesen díjmentes az Ön számára.
60. Liptay Márta Háziorvos, Budapest, Klauzál u. Marosvári Márta Háziorvos, Budapest, Hevesi tér 1.
Béla Gimnázium) végezte, majd rövid ideig a Pannonhalmi Bencés Főapátságban volt papnövendék. Pannonhalmáról egy év után betegsége miatt haza kényszerült térni szülővárosába. Felgyógyulása után Pécsett jogot tanult, de nem lépett ügyvédi pályára. Ifjúkorában az ókori klasszikusok közül leginkább Ovidiusért, a kortárs magyarok közül pedig Vörösmarty Mihályért és Kisfaludy Károlyért rajongott. Költői pályafutása kezdetén egy Pécsett kiadott emlékkönyvbe, valamint az Életképekbe írt álnéven. 1848-ban Baján nemzetőrtoborzó felhívás jelent meg, s a költő csatlakozott a forradalomhoz, így a fővárosba került, ahol a Ludoviceum növendéke lett. Tanárai között többek közt jelen volt Vasvári Pál is. Dr. Tóth Kálmán Tamás ügyvéd | Ügyvédbróker. Kiképzése után, a szabadságharc vége felé Perczel Mór seregébe jutott, jobbára hivatali munkát végzett. 1849 végén visszatért Bajára. Az 1849-es bukás miatti elkeseredését Ki volt nagyobb című versében fejezte ki. Költői pályáján [ szerkesztés] " Óh szerelem! te egyedül igazi nagy, nagy gyönyörünk! Miért is élünk, ha szeretni És szerettetni megszűnünk? "
Prof. Dr. Tóth Kálmán egyetemi tanár, tanszékvezető Klinikai Központ Belgyógyászati Klinika Telefon: 32636 E-mail: