A régmúlt idők ködéből felbukkant szuperegészséges *gabonaféle* lassan meghódítja mind a tudatos táplálkozás híveit, mind pedig azokat, akik ízes alternatívát keresnek a megszokott köretek helyett. A quinoa története valamikor 8-9000 évvel ezelőtt kezdődött a Titicaca-tónál. Errefelé már ekkortájt előszeretettel fogyasztották ennek a növénynek a termését, és a bolíviaiak a termesztés során finomítottak a növény tulajdonságain, hogy minél jobb terméssel és vékonyabb külső réteggel bírjon. Quinoa, a gyógyszer! A legtöbb ókorban ismert és használt növényhez hasonlatosan a quinoa sem csak étkezési célokat szolgált, hanem gyógyításra és szertartásokhoz is használták. Ez a szent küldetés volt az oka, hogy az inkák által is előszeretettel fogyasztott quinoát a spanyolok mindenáron el akarták tüntetni a föld felszínéről. A quinoa a spanyolok érkeztéig - a burgonya és a kukorica mellett - a harmadik legfontosabb alapanyag volt a környéken élők számára. Az Inka Aranya Szórakoztató Magazin – Történetek, hírek és magazin. Igénytelensége, jó fagytűrése, valamint az, hogy bírta a szárazságot, az erős napfényt és zavartalanul termett az Andok hegyeiben, sokak számára tette igen fontos és könnyen elérhető élelmiszerré.
Ruben Ramiro Miranda, az Orurói Egyetem (Bolívia) kutatója pedig a növény egyedülálló élettani hatásaira hívja fel a figyelmet, ugyanis a quinoa segít megelőzni a gyulladásokat és a magas vérnyomás kialakulását. Bolíviában 2009-ben harmincezer tonna quinoát takarítottak be, azaz a globális termelés 46 százalékát állították elő. A második helyen Peru áll, amely a világ termelésének 42 százalékát adja, harmadik az Egyesült Államok 6 százalékos részesedéssel.
Dél-Amerika gyarmatosítása idején azonban a spanyolok beszüntették a termesztését, nemcsak azért, mert a belőle készült étel nem ízlett nekik, de a pogány szertartást, melynek keretében áldozatot mutattak be "neki", a keresztény spanyolok szemében bűnnek számított. Quinoa paprikaszósszal Mit kell tudni ma a quinoa főzéséről? A quinoa ízében talán a dióhoz hasonlítható, könnyen emészthető finom étel, ami jól helyettesíti a rizst, a burgonyát, vagy a kuszkuszt a konyhában. Főzése egyszerű: 25 dkg quinoát fél liter vízben, 10–15 percig kell párolni, s amikor a csíra különválik a "magoktól", már fogyasztható is. Az inkák aranya - Blikk. A főtt quinoa szemcsék egyébként úgy néznek ki mint kicsi, vékonyra sodort, bolyhos, csiga tészták. (Rizsfőző masinában még könnyebb főzni. ) Zöldségek hozzáadásával és néhány fűszerrel ízesítve nagyon finom étel, leggyakrabban kelkáposztával, spenóttal, mangolddal, paprikával vagy az angol nyelvterületeken a marhakáposzta hozzáadásával fogyasztják. Mivel a quinoa fehérjében rendkívül gazdag, fogyókúrázóknak, diétázóknak is ajánlott.
Ha quinoát vásárolunk, minden esetben alaposan mossuk meg, mert a növényen található egy szaponin nevű kesernyés réteg, amit csak mosással tudunk eltávolítani. Abban az esetben is érdemes átmosni, ha a csomag, amit vettünk mosottnak hirdeti a benne lévő magokat. A rajta található anyag, a szaponin nagyon hasznos, mert távol tartja a rovarokat és a madarakat a növénytől, és így feleslegessé teszi, hogy azt bármilyen vegyi anyaggal kezelni kelljen. Az inkák aranya 2. Mosás után kétszeres mennyiségű vízben kell megfőzni, kb. 15-20 perc után, mire az összes folyadékot elfőtte, akkor lesz jó. Ha kissé megpirítjuk főzés előtt, enyhén diós íze lesz. A quinoa ideális köretnek, de készíthetünk belőle salátákat, használhatjuk töltelékként, illetve reggeliként is remekül megállja a helyét. Reggeliként való felhasználásakor a quinoát főzhetjük tejben/ növényi tejben, majd adhatunk hozzá vékonyra gyalult almát, fél marék mazsolát vagy más aszalt gyümölcsöt és egy kis fahéjjal gazdagíthatjuk. Édesítővel vagy mézzel ízesíthetjük, ízlés szerint.
Az éhínség rémével küszködő szerzetesek már jóval hamarabb rájöttek, hogy a növények, amelyek termesztését az indiánok mutatták meg nekik, hasznukra lehet, éppen úgy, mint a legendás 7 város kincsei. A hopi indiánok (Délnyugat-Amerikában) kezdték elsőként kultiválni a babot, mégpedig nem is egy fajtát, hanem többfélét, mindegyik más színű és más ízű volt. A hopiknak köszönhetjük a paprika felfedezését is, a ma világszerte népszerű étel a chili con carne, melynek ha jobban utánagondolunk, magyar változata a pörkölt lett. Cheyenne indián örökség viszont az amerikai BBQ, a grillezés, a faszén parázson sütött húsok és zöldségek elkészítésmódja. Eldorádó a Király utcában | Alfahír. A creek indián törzs pedig az első narancstermesztő nép volt, a spanyolok a tőlük kapott magok segítségével honosították meg a gyümölcsöt Spanyolországban. Úgy látszik azonban, hogy több ezer évnek kellett eltelnie, hogy Európában megjelenjen a boltokban a quinoa, ami az indiánok étkezésében a kukorica után a második helyen áll. Népszerűségét valószínüleg annak köszönheti, hogy nem tartalmaz glutént, így azok is fogyaszthatják, akik a gluténre-sikérre érzékenyek.
Mozipremierekkel várják az érdeklődőket az első Veszprém-Balaton filmpikniken, a szeptember 3-5. között zajló programokon Balatonfüreden és Veszprémben, öt helyszínen mintegy negyven magyar filmet nézhet meg ingyenesen a közönség – közölték a szervezők az MTI-vel. A balatonfüredi Balaton moziban a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum bemutatójaként tartják az egyik legelső, 1961-ben Marton Endre által rendezett színes-szélesvásznú magyar film, a Katonazene című alkotás restaurált verziójának mozipremierjét. A bemutató előtt köszöntik a filmet fényképező, 91 éves Kossuth-díjas Hildebrand Istvánt, aki olyan klasszikusok operatőre volt, mint A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán, a Psyché vagy a piknik programjában is szereplő A Pogány Madonna – olvasható a közleményben. Mint írják, a filmben olyan színészóriások lesznek láthatók, mint Bara Margit, Básti Lajos, Szirtes Ádám és Kállai Ferenc. A Nemzeti Filmintézet által a Filmarchívum Nemzeti Filmdigitalizálási és Filmrestaurálási Programjának keretében végzett értékmentő munkának köszönhetően tökéletes kép- és hangminőségben lesz látható a filmalkotás.
Szeptember 3-5. között rendezik meg a Veszprém-Balaton Filmpikniket, ahol az év legjobb magyar filmjeit ingyenesen nézheti majd meg a közönség. Immár nyilvános, hogy mely vízparti és városi helyszíneken zajlik majd az esemény. Az ingyenes eseményre több ezer embert várnak a szervezők. A Magyar Mozgókép Szemle díjazottjait és hazai filmklasszikusokat vetítenek ingyenesen a Veszprém-Balaton Filmpikniken szeptember 3. és 5. között. Immár nyilvános, hogy Veszprémben a Hangvilla, az Expresszó és a Vár (Szentháromság tér) ad otthont a filmes rendezvénynek, míg Balatonfüreden a Balaton Moziban és a Tagore sétányon óriás kivetítőn láthatják a filmbarátok a tavalyi filmtermés legjavát. Miközben az ingyenes veszprémi és balatoni esemény kínálatát zenei és gasztroprogramok, valamint közönségtalálkozók is színesítik, a szervezők fontosnak tartják, hogy találkozóhelyet biztosítsanak a szakmának, tovább erősítve a mozgóképművészet szerepét Veszprémben és a Bakony-Balaton régióban. Az Európa Kulturális Fővárosa program keretében megvalósuló új filmes esemény a Veszprém-Balaton 2023 EKF program, a Nemzeti Filmintézet és a Magyar Filmakadémia szoros együttműködéséből születik meg.
A Veszprém-Balaton Filmpikniken premier előtt láthatja a közönség Buvári Tamás Magdolna című filmjét. Az egyik legelső színes magyar film, Marton Endre Katonazene című alkotása restaurált verziójának mozipremierje is látható lesz a rendezvényen. A közönség találkozhat a film operatőrével, a 91 éves Hildebrand Istvánnal, aki a Filmpikniken szereplő ikonikus A pogány Madonna című klasszikust is jegyzi. Az esemény híre Berlinig is elért, amiről bájos beharangozót készített a Berlini Magyar TV. Szeptember 4-én 15. 45-kor a balatonfüredi Balaton moziban a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum bemutatójaként tartják az egyik legelső színes-szélesvásznú magyar film, Marton Endre 1961-ben készült Katonazene című alkotása restaurált verziójának mozipremierjét – írja a. A bemutató előtt köszöntik a filmet fényképező, immár 91 éves Kossuth-díjas Hildebrand Istvánt, aki olyan klasszikusok operatőre volt, mint A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán, a Psyché vagy a Piknik programjában is szereplő A pogány Madonna.
Bevallom: filmmániás vagyok. Mióta fölfedeztem, hogy a füredi Balaton moziban igencsak kedvemre való filmek mennek hétről hétre, azóta rendszeres látogatói vagyunk a szabadidőközpontban lévő intézménynek. Ma pedig gondolatban egy hatalmas piros pontot is adtam az üzemeltetőjének, Pálffy Gézának. Elolvastam ugyanis Puzsér Róbertnek a Három óriásplakát Ebbing határában című filmről írt remek kritikáját, és kedvet kaptam Martin McDonagh rendező-forgatókönyvíró alkotásához. (Már hogyne kaptam volna, hisz ő rendezte egyik nagy kedvencemet, az Erőszakikat is! ) Elkezdtem keresni, hol is nézhetném meg: Füreden nem adják, a veszprémi plázamoziban szintén nem (miközben az ország többi Cinema City mozijában pedig igen), és az Agóra filmmúzeumának februári műsorában sem szerepel. Gondoltam egyet, kikerestem a Balaton mozi telefonszámát, és megkérdeztem a mozi üzemeltetőjétől, mikor tűzi műsorra, abban reménykedve, hátha lesz, csak még nem tette föl a honlapjukra. – Megmondom őszintén, hogy nem terveztem – hangzott a válasz –, de tudja mit: márciusra megszerzem, mert már mások is kérték.
"Marton Endre ritkán látható filmje a magyar filmművészet egyik titkos kincse. Finoman kimunkált módon, hagyományosan, de részletgazdagon, érzékeny portrékat rajzolva mesél egy szerelmi háromszög-dráma apropóján az összeomló Osztrák-Magyar Monarchia utolsó éveiről, társadalmáról és értékrendjéről. A film vége felé néhány percre fekete-fehérbe vált a színes-szélesvásznú kép – aki végig nézi, megérti, miért, és katartikus percek szemtanúja lehet" – idézi a közlemény Muszatics Pétert, a Filmpiknik művészeti igazgatóját. A vetítés után beszélgetés lesz a Filmarchívum munkatársaival, többek között Ráduly György igazgatóval. A veszprémi Hangvillában Buvári Tamás közösségi finanszírozásban megvalósult Magdolna című alkotását premier előtt láthatja a közönség. A filmben a Nagy Katica által megformált Bódi Magdi 1933-ban rejtélyes üzenetet kap, amely megváltoztatja sorsát. 12 évvel később, a II. világháború egyik utolsó napján egy orosz katona megöli őt, miközben magát és társait védelmezi. A Magdolna fényképezéséért Tóth Zsolt idén elnyerte a III.
A Veszprém-Balaton Filmpiknik azt a törekvést támogatja, hogy Veszprém és a Balaton kulturális-kreatív régiója erősödjön, európai láthatósága növekedjen. "A filmes szakma a 90-es évek óta nem képviselteti magát a régióban semmilyen nagyobb szakmai, vagy közösségi programmal, ekkor szervezték meg utoljára a Veszprémi Tévétalálkozót. A város és a Balaton atmoszférája ugyanakkor ideális egy filmes találkozó számára, ezért is tartjuk örömtelinek és ígéretesnek a kezdeményezést" – mondták Can Togay János, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. művészeti és kreatív igazgatója és Muszatics Péter, a Filmpiknik művészeti igazgatója. A Veszprém-Balaton Filmpiknik társrendezvénye a Könyv-Bor-Jazz, melynek keretében Balatonfüreden három napig egymást váltják az író-olvasótalálkozók, a tárlatvezetéssel háziasított borkóstolók és a Blaha utca reformkori házainak árnyékában zendülő jazzkoncertek. A Veszprém-Balaton Filmpiknikre több ezer embert várnak a szervezők. A hangulatos szabadtéri és városi helyszínekkel szeretnének kellőképpen izgalmas közeget teremteni annak érdekében, hogy a magyar filmek és a közönség a járvány után újra egymásra találhasson, éppen ezért a vetítések ingyenesek lesznek.