Megváltozott munkaképességűek munkaerőpiaci esélynövelése Vas megyében Országosan több mint másfél ezer megváltozott munkaképességű dolgozóját képzi a FŐKEFE Nonprofit Kft., hogy elősegítse munkaerő-piaci esélyük növekedését. Ez Vas megyében összesen kétszáz főt érint, kétharmad részben a megyeszékhelyen. Az erről tartott szombathelyi sajtótájékoztatón Puskás Tivadar polgármester elmondta, mindez egybecseng "Szent Márton városa" hagyományával, amely a rászorulók segítése. Hozzátette, abba, hogy munkaalapú társadalom megteremtése zajlik, beleértendő az itteni fogyatékossággal élők munkahelyteremtése, képzése is. Üdvözölte, hogy a képzés 128 szombathelyi embert is elér. Szabó György, az országszerte 76 telephelyen működő FŐKEFE ügyvezető igazgatója a Rumi úti termelési-képzési központban arról szólt, hogy az általa irányított állami nagyvállalat foglalkoztatja a legtöbb – 3500 – megváltozott munkaképességű embert hazánkban. Ugyanez mondható el Vas megye térségére nézve, ahol a létszám több mint 1100 fő.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy tavasszal két megjelenő pályázat is segítheti a foglalkoztatást olyan térségekben, településeken, ahol sok a munkanélküli, és sok foglalkoztatót lehetne bevonni a megváltozott munkaképességűek alkalmazásába. Az egyik pályázati lehetőség 900 millió forint hazai forrást kínál állami, önkormányzati és magáncégeknek a munkahelyek megtartásához, bővítéséhez, a másik 4, 7 milliárd forint európai uniós forrást magáncégek munkahelyteremtéséhez, dolgozók képzéséhez. Soltész Miklós a Főkefe komlói központjával kapcsolatban kitért arra, hogy az épület emeletén varroda létrehozását tervezi a Kézmű Nonprofit Kft. Háromszázra növeli dolgozóinak számát a Főkefe Nonprofit Kft. Komlón, így százzal több embert foglalkoztat, mint áprilisban - jelentette be a cég ügyvezetője kedden a baranyai városban tartott sajtótájékoztatón. Szabó György hozzátette: az országosan 76 telephelyen 4200, köztük mintegy 3700 megváltozott munkaképességű embert alkalmazó állami társaság az irodai papírárukat előállító komlói termelési központjában (a Nagy László Gimnázium egykori épületében - a szerk., fotó: Fekete Balázs/) 130 ember képzéséhez is hozzájárul a munkához szükséges képességeik, készségeik fejlesztése érdekében.
A szegedi üzem megnyitása része annak a munkahelyteremtési programnak, amelyben a SZEFO Zrt. orosházi varrodájában száz, a Kézmű Kft. Hajdúnánáson kétszáz új álláslehetőséget teremtett – közölte a politikus. Szabó György, a Főkefe ügyvezető igazgatója elmondta, a cég átalakítása során az elmúlt egy évben megszüntették a veszteséges tevékenységeket, és bővítették a hasznot termelő ágazatokat. Ez egy komoly feladat. Igen, de még ez sem minden. A projektünk másik lába a hazai kis- és középvállalkozói feldolgozások integrálása a kóser élelmiszeriparba. Magyarország volt egykor Európa éléstára, mára Magyarországból lehetne Európa, sőt a fél világnak a kóser éléstára. A feltételek adottak, akár a termesztésben, akár a termékgyártásban, akár a feldolgozásban. Ez a kihívás egyben azt is jelenti, hogy új munkahelyeket is létesítenek. Kiknek tudnak megélhetést adni? A FŐKEFE keretein belül nyilvánvalóan tudunk munkát biztosítani, közel 4000 munkavállalónak, azt tudni kell, hogy túlnyomó többségük megváltozott munkaképességű, a mostani új projektekkel több száz munkahelyet tudunk még teremteni közvetve vagy közvetlenül, abban az esetben, ha minél több olyan vállalkozást tudunk integrálni ebbe a rendszerbe, így ezeknek a termékeknek az előállítása újabb munkahelyeket kíván majd.
Jelen pillanatban és ezt minden vélemény alátámasztja, a kóser mezőgazdaságban lévők közül mi építettük fel a legmodernebbeket. Megtörtént az első próbatermelés brokkoliból és karfiolból. Az eredmények egyértelműen azt igazolták, a sátrak megfelelnek a kósersági előírásoknak, az ott termesztett zöldségek elérik azt a rovarmentességi szintet, amely már a legmagasabb igényeknek is megfelel. A cég megalakulásával új munkahelyek is létesültek, egyáltalán kiket foglalkoztatnak? Ebben az üzletágban alapvetően megváltozott munkaképességű emberek dolgoznak. Ahol a kóser termesztés folyik, ott 15 autista és 27 megváltozott munkaképességű kolléga látja el a feladatokat. Idén tovább folytatódnak a beruházások, több hektárnyi területet építünk be fóliasátorral, ez azt is jelenti, hogy a dolgozói létszámot is tovább kívánjuk emelni. Melyek lesznek az új termékek idén? Elsősorban az a kóser zöldség, amit megtermelünk, ezek a termékek megjelennek majd az amerikai, izraeli és az európai piacon is, persze a termékeink a magyar kóser piac igényeit is kiszolgálják.
A Magyar Nemzet birtokába került dokumentum aláírói kifejtik, hogy tiszteletben tartják Magyarország szuverén jogát arra nézve, hogy magasabb adókulcsokat alkalmazó államok befolyásolása nélkül alakíthassa ki a saját adóügyi normáit. Megértik továbbá, hogy Magyarország nemzeti érdeke, hogy növekedést támogató adórendszerrel magához vonzza a gazdasági aktivitást. A képviselők a levélben javaslatot tesznek, hogy kerüljön sor közvetlen egyeztetésre a magyar kormány és a kongresszusi republikánusok között a GMT-vel kapcsolatban. Magyar Uniós Képviselők. Az aláírók megjegyzik, hogy tudomásuk van a magyar Országgyűlés nagy többséggel elfogadott határozatáról, amely aggodalmakat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a tervezett minimumadó káros lenne a magyar versenyképességre, ezért annak részleteit alaposan meg kell vizsgálni az európai uniós irányelv elfogadása előtt a kettős adóztatás elkerülése érdekében. Hozzáteszik, hogy a magyar kormányéhoz hasonló aggodalmaik vannak a második pillérrel kapcsolatban, így számos kérdés nem tisztázott a javaslat ügyében, többek között annak viszonya az USA meglévő hasonló adóneméhez (GILTI), ami felveti a kettős adóztatás veszélyét.
A képviselők új ellenőrzési stratégiát és megelőző intézkedéseket várnak, mivel a 2021-2027 közötti időszakra érvényes többéves költségvetési keret 1, 8 billió eurós forrása miatt "példátlan mértékű figyelemre és ellenőrzésre van szükség". A képviselőket aggasztja, hogy a kohéziós alapok fő kedvezményezettjeinek számító tagállamok – többek között Lengyelország, Magyarország és Bulgária – nem vesznek részt abban a speciális uniós műveletben, amely a Covid19 járvány utáni helyreállításra adott források elcsalását hivatott megelőzni, felderíteni és kivizsgálni. Véleményezett az EU-s bizottság: romlóban a magyar jogállamiság. A képviselők kérik ezeket a tagállamokat, hogy csatlakozzanak a közös fellépéshez. Nyugat-Balkán A képviselők sajnálattal látják, hogy a 2014 és 2020 között a nyugat-balkáni jogállamisági helyzet javítására szánt 700 millió eurós támogatás szinte semmilyen hatást nem ért el az alapvető jogok terén. A Bizottságnak egyértelmű jelzéseket kellene küldenie azoknak a tagjelölt országoknak, amelyek uniós csatlakozását veszélyezteti vagy késlelteti a jogállamisági normák megsértése, vélik a képviselők.
Az EP-nek ma már - szemben a kezdeti időszak csekély jogosítványaival - meghatározó szerepe van az unió költségvetési keretének jóváhagyásában (kivételt ez alól csupán az agrárkiadások képeznek) és a számvevőszékkel közösen ellenőrzi az Európai Bizottság gazdálkodási gyakorlatát, sőt vissza is hívhatja a bizottságot. A bizottság elnökének a kinevezése sem történhet az EP jóváhagyása nélkül. Munkájában 20 állandó parlamenti bizottság és több - általános szabály szerint maximum egy évig műkö-dő - ideiglenes bizottság vesz részt. Az EP tagjait 5 évre választják (a következő ciklus jövőre kezdődik), a testület elnökét - jelenleg Pat Cox - viszont két és fél évente cserélik, hogy a konzervatív és a szocialista oldal minden ciklusban adhasson EP-elnököt. Magyar uniós képviselők listája. Az elnök munkáját 14 helyettes és 5 questor, vagyis pénzügyi tanácsadó segíti. Az üléseken minden képviselő a saját anyanyelvén szólalhat fel, hiszen minden tagország nyelve egyben az unió hivatalos nyelve is. Az EP-ben nincsenek nemzeti frakciók, a képviselők ideológiai, pártpolitikai alapon rendeződnek csoportokba.
Elmondták, hogy az önkéntes és önszabályozó rendszerek "korlátozott eredményeket" mutatnak a megfelelő végrehajtás hiánya miatt, mivel a gazdák attól félnek, hogy kiszorulnak az ellátási láncból. A képviselők megjegyezték, hogy az európai kereskedelmi szabályozás szigorúan kezeli a vállalatok és a vásárlók közötti esetleges tisztességtelen eljárásokat, ugyanakkor nem tér ki az élelmiszerellátásban résztvevő szereplők egymás közötti kereskedelmére. Állásfoglalásukban azt hangsúlyozták, hogy az Európai Unió kerettörvényének biztosítania kellene azt, hogy az "európai mezőgazdasági termelők és fogyasztók igazságos adásvételben részesülhessenek. Magyar uniós képviselők nyilvántartása. " Kellően erős szankciók bevezetésére van szükség a tisztességtelen kereskedelmi magatartás megváltoztatása érdekében - húzták alá. Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz), az Európai Parlament egyik alelnöke közleményében kijelentette: "minden lehetséges eszközzel törekednünk kell a belső piacon alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítására".
A néppárti politikus szerint a probléma nagysága miatt olyan uniós jogszabályokat kell elfogadni, amelyek biztosítják a piacok rendeltetésszerű működését, valamint az élelmiszer-ellátási lánc valamennyi résztvevője közötti tisztességes és átlátható kapcsolatokat. Erdős Norbert, a Fidesz EP-képviselője szerint egyértelműen kell meghatározni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, és szankciókat kell bevezetni az ezeket alkalmazókkal szemben. Globális minimumadó: amerikai képviselők álltak ki a magyar álláspont mellett | Demokrata. Olyan uniós jogszabályra van szükség, amely egyrészt tiltja egyes nevesített magatartások elkövetését, másrészt hatékony rendszert épít ki a piaci egyensúly helyreállítása a gyengébb alkupozícióval rendelkező termelők és azok társulásai helyzetének a megerősítése és megőrzése érdekében - fogalmazott. Szanyi Tibort, az MSZP európai parlamenti képviselője közleményében kijelentette: az élelmiszer-ellátási lánc tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatai Magyarországon is megtalálhatók. Véleménye szerint "a kormány a vasárnapi boltzár bevezetésével monopolhelyzetbe hozott egy kormányközeli bolthálózatot, azaz szelektíven korlátozta a piaci hozzáférést".
Várhatóan pártokra szavazhatunk majd (az indulás feltétele valószínűleg húszezer ajánlócédula lesz), a körülmények pedig nagyban hasonlítani fognak az országgyűlési választásokra (például a választókörzetek tekintetében). A szavazói részvétel Európa-szerte csökkenő tendenciát mutat (ahol a legkevesebb információval rendelkeznek az emberek az EP-ről, ott a legalacsonyabb a szavazási kedv), a kampánytematika pedig általában a belpolitikai ügyekre összpontosít. Magyar uniós képviselők oltása. Az eredmény tehát elsősorban - az időközi választásokhoz hasonlóan - egyfajta helyzetjelentés lesz a honi pártpolitikai erőviszonyokról. Bugyinszki György