Eseménynaptár 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31 Szent István Király Múzeum - Székesfehérvár Cím: 8000, Székesfehérvár Fő u. 6. Telefonszám: (22) 315-583 Nyitva tartás: I. 4-IV. 30., X. 1-XII. 22. : K-P 10-14, Szo-V 14-18 V. 1-IX. 30. : Sze-P 10-16, Szo-V 12-18 2015. 05. 24. : 10-18 Az épület 1978-ban került a múzeum kezelésébe. Ma a megyei múzeumi igazgatóság központja. A római kőtár mellett itt tekinthető meg az új régészeti kiállítás; az épület ad otthont a központi restaurátor műhelynek, a fotólaboratóriumnak, az adattárnak. Itt van a múzeum középkori kőtára és az antropológiai gyűjtemény is, mely egyike a legnagyobbaknak hazánkban. Az 1992-ben megnyitott régészeti kiállítás a Rendház első emeletén kapott helyet. Négy önálló egységből áll, amelyek a neolitikumtól a török kor végéig mutatják be Fejér megye régészeti emlékeit. A Vörösmarty-család fehérvári, katolikus ága ‒ amelyből a költő származott ‒ a török alóli felszabadulás évében, 1688-ban házingatlant szerzett a Belvárosban.
Ezúton jutottak a kollekcióba a holocaust-évfordulóhoz tartozó tárgyak (Stelczer Jánosnétól, Halász Évától), egy 1848-as zászló (dr. Aradi Jánostól), képes újságok, a hétköznapi élet mindennapjait bemutató családi fotók (Aposztolovits Miklóstól, Smohay Tamástól), ruhák, babák és az óvodatörténeti anyag (dr. Moskovszky Évától, Elek Erikától, Sebestyénné Szakál Annamáriától). Más hagyatékok az örökösök, utódok jóvoltából kerültek múzeumi megőrzésre (Havay-, Ács-, Brajnovits-, Csikós-, Kabáczy-hagyaték). Néhányszor, egy-egy kiemelkedő tárgy vagy tárgy-együttes esetében volt alkalom vásárlásra is. Így jutott a gyűjteménybe Márky Béla keramikus fehérvári kályhája, egy érem- és képeslapgyűjtemény (Kiss Zsuzsannától ill. Romsics Imrétől) valamint a 17. Gyalogezred újoncait ábrázoló fotó. Képzőművészeti gyűjtemény A Szent István Király Múzeum az elmúlt évtizedekben országos rangot vívott ki a kortárs magyar képzőművészet gyűjtésében és bemutatásában. Képzőművészeti gyűjteménye az ország legjelentősebb kollekciói közé tartozik, jelenleg mintegy 6000 tárgyat foglal magába, amelynek legnagyobb része a kortárs magyar művészetet reprezentáló festmény, grafika és szobor.
2004-ben az M6-M8 autópálya kapcsán az őskortól a középkor végéig terjedő időszakból tártak fel telepeket, temetőket. Czanik Béla református lelkész ajándékaként került Kajászóról a gyűjteménybe egy korinthusi oszlopfő, valamint a pátkai Polgármesteri Hivataltól egy fogadalmi oltárkő. A kiállításon az ásatások igen gazdag anyagából kerülnek bemutatásra nemesfémből, bronzból és vasból készült tárgyak, kerámiák, síregyüttesek, falfestmények, in situk, kőemlékek. Helytörténeti gyűjtemény A helytörténeti gyűjtemény a fehérvári családok, polgárok és a megye különböző településein élők ajándékozásai révén gyarapodik. Így került a gyűjteménybe néhány olyan egyedi tárgy, amelyeket ajándékozóik megőrzendőnek, érdekesnek tartottak. Ilyenek például a technikatörténet szempontjából ma már különlegességnek számító háztartási gépek (ősmosógép, jégszekrény, bőr- és szőrmevarrógép, első telefongyári fejlesztésű számítógép), érdekes fényképek, tablóképek, újságok, könyvek és kézimunkák. Egy-egy évforduló vagy a múzeum által rendezett kiállítás, illetve teljesen egyéni ok is indíthatta ajándékozásra az embereket.
2000. december 2. — december 22. 2000. — november 19. 2000. október 21. — november 26. 2000. — október 15. 2000. június 10. — szeptember 10. 2000. — május 28. 2000. március 4. — április 22.
Bánk bán históriája A história első közlése Heltai Gáspár: Cancionale című gyűjteményében (1574) Szerző Valkai András Első kiadásának időpontja 1574 Nyelv magyar Műfaj históriás ének A Bánk bán históriája Valkai András (1540–1587) erdélyi, magyarvalkói ( Kalotaszeg) származású krónikaíró históriás éneke. A mű teljes címe [ szerkesztés] Az Nagysagos Bank Bannak Historia, mikepen az András Király felesége, az Bank Ban iambor hytes feleseget az eczeuel meg szeplösittete: S-miképpen Bank ban az ő iambor hytesenek meg szeplosytteteseért az Kiralne aszszont le vagta. A mű [ szerkesztés] Valkai András a kerek, jól szerkesztett történetet Antonio Bonfini elbeszélése alapján foglalta énekbe. Ez volt a történet első magyar nyelvű irodalmi feldolgozása. Az oktató célzatú mű a feleség elcsábításáért a királynőn bosszút álló Bánk bán történetén keresztül int a tiszta életre és óv a bajt keverő szerelmi szenvedélytől. Bank bán elemzés . 1574 -ben jelent meg Debrecenben, majd Kolozsváron, Heltai Gáspár Cancionaléjában, illetve 1580 -ban ismét Debrecenben és Kolozsvárott.
Oh, buzogj vér! csak buzogj! Hahogy panaszkodni akarunk, előbb Meg kell tanulnunk írni; mert az ily Szegény paraszt az úr elébe nem Mehet be többé - úgy rendelte Béla Király, s merániak hasznát veszik - Hisz' öszvekarmolázná a szegénynek Patkója a szép síma padlatot! S ha tán utolsó fillérünkre egy Törvénytudó felírja a panaszt: Ki írja fel keserves könnyeinket, Hogy jó királyunk megláthassa azt. - - El kellene pirúlniok, Midőn ezüst-arannyal varrt övek Verődnek a lábszáraikra, mert Véres verejtékünk gyümölcse az. Lelkemre mondom, egy halotti fátyolt Kötnének inkább a hasokra, - leg- Alább csak úgy külsőkép is mutatnák A gyászt azon szegény nyomorúltakért Kiket kiállhatatlan sajtolásaikkal A sírba döntenek - Tűrj békességgel - Tűrj békességgel, ezt papolta az Apáturunk is sokszor; boldogok A békességesek, mert isten fiainak Hívatnak, - úgy de tömve volt magának A gyomra. Katona József: Bánk bán (elemzés+cselekmény) - Oldal 5 a 13-ből - Műelemzés Blog. Istenem! mi haszna! ha Szorongat a szegénység: a pokolt Nem féljük - a mennyország sem jön oly Szép színben a szemünk elébe.
II. Endre király (II. András) karaktere Történelmi személy, Árpád-házi magyar uralkodó, aki 1205-től 1235-ig uralkodott. Apja, III. Béla halála után bátyja, Imre lépett trónra, aki ellen fellázadt. Ekkor megkapta a Dalmácia és Horvátország hercege címet. Gertrúd meráni hercegnőt 1202-ben vette feleségül. Szinte folyamatosan háborúskodott bátyjával, 1203-ban Imre fogságába esett, aki Gertrúdot hazaküldte apjához. 1204-ben Imre meghalt, fiának pedig Endre lett a gyámja. A gyermekkirály Ausztriába menekülése és halála után, 1205-ben lépett trónra. Rengeteg királyi birtokot adományozott el párthíveinek, ezzel meggyengítette a királyi hatalmat. Ezt dinasztikus házasságokkal és hódító hadjáratokkal próbálta ellensúlyozni (keresztes hadjáratot is vezetett). 1222-ben kénytelen volt kiadni az Aranybullát. Gertrúd meggyilkolása után kétszer nősült: második felesége, Jolánta egy francia gróf lánya volt, a harmadik, Beatrix, az estei őrgróf lánya. (Utolsó házasságából született István herceg, akinek fia, III.