E tagállamok képesek voltak felzárkózni az eurót használó déli tagországokkal szemben.
Nicolas Economou / NurPhoto / Getty Images Utasok a Alesund repülőtéren, Norvégiában 2019-ben. Hollandiában 2021 januárja óta 7, 45 euró különadót kell fizetnie minden felszálló gép utasának, ráadásul ezt egy előterjesztés szerint megtripláznák 2023 elejétől. Bebizonyosodott, hogy az euró sem garancia az infláció ellen. Az intézkedés a holland kormánynak az idén 200 millió euró, jövőre 600 millió euró bevételt jelenthet. Ausztriában két összegű indulási adó van, a 350 kilométernél rövidebb utak esetében 30, míg az összes többi járaton 12 euró, vagyis nyugati szomszédunkban a rövidebb (vonattal is bejárható) távok esetében nagyobb a sarc. Belgiumban – ahol 2008-ban egyszer már visszavonták az erre irányuló terveket a szakma tiltakozása miatt – 2022 elején vezették be 2 és 10 euró közötti értékben a repülési adót, de ott sem a légitársaságokat, hanem az utasokat sújtják azzal jegyadó formájában, környezetvédelmi okokra hivatkozva. Svédországban, Olaszországban és Görögországban pedig 10-12 euró körül mozog az adónem, amit a jegyárakba építve szintén az utasokkal fizettetnek meg.
A forint elleni esetleges támadások hazánk elleni támadások. Tessenek már megnézni, hàny ponton helyen esetben emlegetjük szabadságunk, függetlenségünk! A belépęsre szavaztam annak idején, mert abbôl indultam ki, hogy emezek telepednek ránk, ès megúszni ezt a honvédő harcot kinn maradással nem lehet. A szomszédainkkal való félig hadi helyzetünk miatt. De meg sem fordult a fejemben, elkèpzelni sem tudtam, hogy ilyen hiénákkal leszünk egy csônakban. Nyilatkozatok szintjèn most elutasítani direkt ôvatosan közeledjünk, nehogy fejest ugorjunk abba a veder szarba, amibe bele akarnak minket ugratni. Egy olyan helyzetben, ahol a média által összehazudozott valóság erősebb az igazságunknál, miért nem fogjuk fel, hogy mindenünk kell az "ehösöknek". Ha tartjuk a mostani irànyt, akkor felértėkelődünk, nincs mese. Az MNB elkötelezett az euró bevezetése mellett | 24.hu. Aki ellenünk lęp, azt jelentsük fel minden fórumon. Nekem a hócipőm tele van az életemben etetéskęnt kínált jövőbeni lehetőségekkel. Ugyan a Fidesz, a konzultáciôkkal egyfajta párbeszédet kezdeményezett a nemzettel, de ebben a pillanatban is ėlet ės halál kérdéseiben dönt/ha akar/, ez az állam.
Az Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a háztartások pénzügyi vagyona 2021-re 59. 411 milliárd forintra emelkedett. Márpedig ez a hatalmas összeg a forint romló árfolyama miatt – euróban kifejezve – naponta lesz egyre kevesebb. A gyengülő forint az inflációt is növeli azáltal, hogy drágulnak a fontos importtermékek (pl. Gazdaság: Matolcsy hosszú írásban szidja az eurót, mondván, az szinte mindenkinek rossz | hvg.hu. üzemanyag, kávé, műszaki cikkek). A Euronews azt is számba veszi, hogy a gyengülő/gyengített hazai valutának kik lehetnek a legnagyobb nyertesei. Mindenekelőtt a kormány, miután az uniós támogatások rendszeresen érkező euró milliárdjait értelemszerűen forintban lehet elkölteni. De a Magyar Nemzeti Bank is jól jár. 2019 óta minden évben nagyjából 250 milliárd forintos "nyereséget" realizál csak abból, hogy az euróban meglévő devizatartalékokat a gyenge forintra váltja. Talán az eurótagadóknak mégsem a közös valuta strukturális bajaival lehet gondjuk.
A Ryanair vezérigazgatója viszont a Közgazdaság-tudomány tökfejeknek című könyvet ajánlotta Nagy Mártonnak, mondván, az extraprofitadó éppen a veszteséges légitársaságokat és nehéz helyzetben levő családjukat sújtja. Michael O'Leary a adott interjúban ötször nevezte idiótának a gazdaságfejlesztési minsztert, és közölte, hogy ritkítani fogják budapesti járataikat. Időközben már az Easyjet és a Wizz Air is bejelentette, hogy az új adónem miatt drágulni fognak a viteldíjak. Hogy a fapadosoknál milyen jogsértést tudnak megállapítani, az a külföldi példákból kiindulva erősen kérdéses, mert Európa-szerte nemcsak a légitársaság-adó ismert, hanem annak áthárítása az utasokra is bevett gyakorlat. Eurót nem használó országok. Németországban 2011 januárjában vezették be az új adófajtát, és – hasonlóan a magyar szabályozáshoz – az utak hosszától függően kell fizetniük a légitársaságoknak minden felszálló járatuk után. Rövidebb repüléseknél 7, 5 eurót, hosszabbak esetén akár 42 eurót is. Ezt ott sem nyelték le a szolgáltatók, hanem az utasokra terhelik át azt akár a jegyárakba beépítve, akár szolgáltatási díj formájában extra teherként.
A magyar külkereskedelem 85 százalékát az eurózóna tagjaival bonyolítja az ország. "Az euróövezeti csatlakozásba politikailag nem érdemes többet belelátni annál, mint ami, Magyarország politikai elkötelezettsége az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás pillanatában már eldőlt" - így fogalmazott. Gottfried Péter szerint amennyiben az ország elég erőt érez magában ahhoz, hogy végrehajtsa a versenyképessége javításához és a növekedés fenntarthatóságához, illetve az adósságok tartós csökkentéséhez szükséges reformokat, érdemes kivárni. Amennyiben nincs elegendő elszántság ehhez, akkor lehet gondolkodni a prioritási sorrend megváltoztatásán, és reménykedve a hozamok kedvező alakulásában, előre hozni az euróbevezetést. Nyitókép: pixabay
- A Debreceni Egyetem (DE) Gazdatágtudományi Kar (GTK) életében mindig kiemelt szerepet játszott az alumni közösség és a fiatal kutatókat összefogó doktori iskola. A GTK-n a számok beszélnek: a kar doktori képzésében résztvevő hallgatók száma alig marad el az oktatói létszámától. A tudományos utánpótlásnak a képzése pedig hatalmas felelősség mind a kar, mind pedig az egyetem számára – hangsúlyozta a konferencia megnyitóján Pető Károly, a Debreceni Egyetem általános rektorhelyettese, a Gazdaságtudományi Kar dékánja. A GTK Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolája (IKDI) által szervezett Alumni Konferencián a 2016-ban bevezetett új doktori képzés szabályi változásairól, valamint gyakorlati tapasztalatairól számolt be Csernoch László professzor, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese, az Országos Doktori Tanács elnöke. - Az Országos Doktori Tanács, valamint a Doktoranduszok Országos Szövetsége közösen kezdeményezi a doktori ösztöndíjak emelését, mivel annak összege hat éve nem változott, és így több területen nem versenyképes.
Az Alumni Konferencián a szakemberek bemutatták annak a tehetséges fiatal kutatók fokozatszerzését és életpályáját támogató 5 éves programnak az eredményeit, amely most zárult le a Debreceni Egyetemen. - A 2017-ben megkezdett projekt célja a tehetséggondozó területek – a doktori képzés, a tudományos diákköri konferenciák, szakkollégiumok – támogatása annak érdekében, hogy az alap- és mesterszakos hallgatók számra vonzó legyen az akadémiai szféra. A programban a DE három karának – Gazdaságtudományi Kar, Állam- és Jogtudományi Kar, Bölcsészettudományi Kar – három doktori iskolája és négy szakkollégiuma vett részt, továbbá a fejlesztés keretében létrejött a Nyirkos István Szakkollégium is. Az eredmények között szerepel egyebek mellett új doktori program, valamint kutatási adatbázis létrehozása, doktoranduszhallgatók hazai és nemzetközi konferenciarészvételének és nemzetközi rangos publikációk megjelentetésének támogatása, tudományos és predoktori ösztöndíjak biztosítása, továbbá jelentősen bővült a karok könyvtárának állománya is – sorolta Dajnoki Krisztina, a Gazdaságtudományi Kar Vezetés-és Szervezéstudományi Intézet igazgatója, a projekt szakmai koordinátora.
Események 15 Jul KAF Kovács András Ferenc megzenésített verseit Nagy Tomi és Mészáros Ibolya tolmácsolásában hallhatja a közönség a DESzínház szervezésében. 14 Jul Apolló-BIKSz nyári film esték: Mielőtt trilógia – Mielőtt felkel a nap – bemutató a DESzínház és a Debreceni Egyetem Bán Imre Kultúratudományi Szakkollégium szervezésében. 07 Jul Apolló-BIKSz nyári film esték: Mielőtt trilógia – Mielőtt felkel a nap – bemutató a DESzínház és a Debreceni Egyetem Bán Imre Kultúratudományi Szakkollégium szervezésében.