Szerző: 2016. május 4. | Frissítve: 2017. június 6. Forrás: Létezik egyáltalán? A gyönyörgomb létezését máig nem sikerült anatómiailag bizonyítani. A szexualitással foglalkozó szakemberek körében talán az egyik legmegosztóbb kérdés a G-pont témaköre. Létezik egyáltalán? S ha igen, merre található pontosan? Intenzív orgazmus háromszázezerért. A tézist Jane Chalmers, a Nyugat-Sydney Kórház rehabilitációs előadója járta körül nemrégiben. A G-pont, vagyis a Grafenberg-pont elnevezés Ernst Grafenberg német származású, ausztrál tudóshoz kapcsolódik, aki először egy 1950-ben megjelent tanulmányában publikálta felfedezését, ami szerint létezik egy olyan terület, melynek izgatása sokszor mind a klitorális, mind a hüvelyi orgazmusnál nagyobb gyönyörérzetet okoz. Grafenberg elmélete szerint valójában nem is egy pontról, sokkal inkább egy 1-1, 5 cm átmérőjű területről (mely a vagina mellső falán található) van szó. Annak ellenére, hogy publikációja óta anatómiailag nem sikerült stabilan meghatározni, az orvoskozmetológia szakemberei közel 2-5 cm-re azonosították a hüvely felső hasi oldalán a G-pontot.
Az valóban elképzelhető, hogy a két szerv közötti kisebb távolság és a nagyobb csikló megkönnyíti a klitorisz izgatását a közösülés folyamán. A tanulmányt valószínűleg sokan fogják megkérdőjelezni. A New Scientist női szakírója hangsúlyozza, hogy a női szexualitás, beleértve a női orgazmust összetett jelenség. A hüvelyi orgazmus nem létezik. Noha fontos az anatómia, a szexuális válasz több, mint a reakciók összessége. Noha valóban vannak bizonyítékok a csikló pénisszerű természetére, hasonló a fejlődése is, nincs elég adat a pénisszel megegyező érzés és funkció alátámasztására. A kép illusztráció Forrás: PhotoAlto/Marin
Olasz kutatók nemrég ultrahanggal igazolták a varázslatos terület meglétét, az interneten számtalan írás és video-tananyag segíti a járatlanokat felfedezésében. Ezzel szemben brit kutatók alig egy éve cáfolták létezését, legalábbis semmilyen,, kézzelfogható" bizonyítékot nem találtak a G-pont-elméletnek – bár ezzel együtt létezését sem tartották kizártnak. Amennyiben magunk nem mítoszként, hanem létező valóságként tekintenénk a G-pontra, az alábbiakat érdemes tudnunk róla. A G-pont tulajdonképpen nem pont, hanem egy kis, szivacsos, babszem nagyságú terület a hüvely hasi oldalán, a hüvelybemenettől pár centire. Nevét a szemfüles Ernst Gräfenberg nőgyógyászról kapta, ugyanis ő volt az, aki leírta a nők különösen intenzív gyönyöréért felelős anatómiai zónát. Sok nőt a G-pont stimulálása állítólag más módon át nem élhető, fantasztikus örömérzethez juttat: ők azok, akik nem értik, hogyan lehet, hogy más nők a G-pont létezését is tagadják. Az értetlenség eloszlatását talán némileg segíti, ha figyelembe vesszük, hogy a G-zóna – már ha van – minden nőben bizonnyal más-más kiterjedésű, és ebből eredően más beidegződésű is – csakúgy, mint a klitorisz; illetve érdemes számolnunk azzal is, hogy szexológusok szerint egy bizonyos fajta szexuális kultúra – konkrétan a spontán, gyors,, menetek" preferálása – sem kedvez a G-pont-kiváltotta orgazmusnak.
Hogy a kezelés után milyen fokú változásra számíthatnak szexuális életükben azok a nők, aki hajlandóak lennének "boldogságuk reményében" a többszázezer forintos összeg beáldozására, előzetes konzultáción igyekeznek felmérni az orvosok – több-kevesebb sikerrel. Ugyanis, annak az igencsak csekély elemszámú rögtönzött felmérésnek az eredménye, amelyet az egyik hazai klinika munkatársai készítettek G-pontjukat feltöltetett nők körében, nem adja egyértelmű bizonyítékát annak, hogy a módszer valóban hatékony – más, a nagyközönség számára is ismertté vált kutatás pedig ezeddig sem pro, sem kontra nem szolgált érvekkel a témában. A magyar tanulmány szerint az injekció hatására tíz nőből négy élhette át orgazmusa intenzitásának nagyfokú növekedését; hatan enyhe, illetve közepes mértékű változásról számoltak be. A tízből csak három nő esetében csökkent a gyönyör eléréséhez szükséges idő. A vizsgálatok pedig nem úgynevezett kettősvak pacebokontrollált kísérletek voltak, emiatt azután nem lehet tudni, a gyönyörérzet fokozódásának hátterében mi áll: maga a beavatkozás avagy a placebohatás.
Cseh Katalin korábban többször hangoztatta, hogy ősei Topolyáról származnak, Halász Gábor pedig korábban szintén a Vajdaságban élt, de ma már Budapesten lakik. Korábbi, illetve jelenlegi cégeit vizsgálva elmondható, hogy három esetben is egymásnak adták el a cégeket Cseh Tiborral vagy lányával, Cseh Katalinnal. Ráadásul 2013 januárja óta közös budapesti székhelyet használ a Halász Gábor alapította Montenegro Print Kft., illetve az akkoriban még javában a Cseh családhoz tartozó Pannónia Nyomda. A PestiSrá kiderítette azt is, hogy éppen Topolyán található egy magyarországihoz kísértetiesen hasonló tevékenységű cég, a Panonia Print doo., amelynek képviselője Cseh Tibor, azaz Cseh Katalin apja. A céget 2006-ban, tehát négy évvel az előtt alapították, hogy Magyarországon létrejött volna a Pannónia Nyomda Kft., a Cseh család Vajdaságban élő ágának több tagja is ezt adta meg munkahelyeként a közösségi oldalán, közülük ráadásul többet ismernek is Halász Gábor szülei. Halász mellett a Lakatos család is összefonódik Cseh Katalinék érdekeltségeivel, sőt közösen, Vácon és Szirákon hozták létre a hálózat két központját, amelyek segítségével később uniós pénzekre pályáztak.
Érdekeik önösek, de szükségük van a támogató tömegre, ezért gátlástalanul hazudnak, behülyítik a naivakat. A Momentum Mozgalom, a magyar kamaszpárt tipikus gyűjtője a Katka-karaktereknek. A karakter fő képviselője, egyben névadója, Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti listavezetője. Cseh Katalin azzal kampányol, hogy pontosan tudja, milyen egészségügyi dolgozóként elhagyni az országot egy jobb élet reményében, hiszen ez az ország már élhetetlen. Pontosan tudja, milyen hazaszeretetből hazatérni, és tenni valamit azért, hogy hazája "normálissá" változzon. Mert szerinte most nem az, amúgy nem is politizálna, mert egy normális országban nem látná ennek értelmét. Ezért most Brüsszelben akarja képviselni Magyarország érdekeit, de inkább az Európai Egyesült Államokét, amiben azért jobban hisz, mint a nemzetben és hazája szuverenitásában. Cseh Katalin (bár egyáltalán nem volt éhező orvos a családi vállalkozásuknak hála) tehát elment itthonról, de a szíve hazahúzta, dolgozni akart a hazájáért, hogy aztán kiköltözhessen Brüsszelbe.