Ínséges időszakban, élelmiszerhiány idején sok embert a tejsavó fogyasztása védett meg a különböző betegségektől. A keleti népek mai is előszeretettel használják, nem feledve tucatnyi áldásos hatását. A leghatásosabb, ha magát a nyers savóitalt isszuk meg. Persze az is érthető, ha első látásra nem kívánja meg az ember a sárgás levet. Ha tudjuk, hogy fel szeretnénk használni a sajt- vagy túrókészítés után majd a tejsavót, érdemes ecet helyett citromlevet használni, sokkal kellemesebb íze lesz. A nagyobb bevásárlóközpontokban, élelmiszerüzletekben, a bioboltokban kapható ízesített savóital, ilyen például a Molke drink. Mire jó a tejsavó fehérje szükséglet. Hasonlít a joghurtitalhoz, és ha ezt megkóstoljuk, biztosan kedvet kapunk házi előállításához, amit nemcsak nagyon egyszerűen, de sokkal természetesebben, adalékanyagoktól mentesen készíthetünk. Turmixolhatjuk kedvenc gyümölcseinkkel, de kevés lekvárral vagy szörppel, mézzel, vaníliaesszenciával ízesítve, kicsit lehűtve kiváló üdítőitalt kapunk. Készíthetünk tejsavóból édesítőszert is.
Pedig már az ókori görögök és rómaiak is használták gyógyításra. Kleopátra pedig tejsavós fürdőt vett, ezzel őrizve meg legendás szépségét. Ma már hozzátartozik az egészséges életmódot követők étrendjéhez, többek között azért, mert a benne található értékes aminosavak és ásványok a szervezetünkre jótékony hatást gyakorolnak. A tejsavó lehet savanyú vagy édes. Az utóbbi a keményebb sajtok készítésének "maradéka", ekkor a tejbe enzimes oltóanyagot tesznek. A savanyú akkor jön létre, amikor a lágyabb sajtokat állítják elő, az erjedésben résztvevő baktériumok segítségével. Savanykás ízéből eredő frissítő jellege miatt üdítő italok feldúsítására is használják. 2. Hogyan készül a savófehérje? Azt már tudod, hogy a tejsavó fehérje a tejkészítmények előállításának mellékterméke. Ugye Te is szereted tudni, hogyan készül, amit beviszel a szervezetedbe? Kiváló tejsavó proteinek széles választéka a Progym-en. A tej kétféle fehérjét tartalmaz: kazeint (körülbelül 80%) és savófehérjét (körülbelül 20%). Ezeket egy különleges eljárással választják szét. De kezdjük az elején!
A tejsavót vétek kiönteni, és ezt nagyszüleink is jól tudták, sütöttek, főztek vele. Ínséges időszakban, élelmiszerhiány idején sok embert a tejsavó fogyasztása védett meg a különböző betegségektől. A keleti népek mai is előszeretettel használják, nem feledve tucatnyi áldásos hatását. Fotó Mihez használjuk? A leghatásosabb, ha a nyers savóitalt isszuk meg, de turmixolhatjuk kedvenc gyümölcseinkkel, de kevés lekvárral vagy szörppel, mézzel, vaníliával ízesítve kiváló üdítőitalt kapunk. Készíthetünk tejsavóból édesítőszert is. A cukorral kis lángon, hosszú ideig addig főzzük, míg méz sűrűségű lesz. Fedezzük fel újra a tejsavót, mutatjuk mihez használhatjuk | Sokszínű vidék. Ugyanúgy használhatjuk, mint a mézet. Főzelékek habarásához is bátran használhatjuk, de ízesítés előtt kóstoljuk meg, mert a tejsavónak magában is van már egy kicsit savanykás íze. Rizst, gabonaféléket is főzhetünk víz helyett tejsavóban. Arra kell figyelni, hogy savóból kb. negyedével többet adjunk az ételhez, mintha vízzel készítenénk. Kelt tésztákhoz, kenyérsütéshez szinte érdemes kipróbálni.
Lehet bennük hinni vagy sem, de tény, hogy egyre több élsportoló figyel arra, hogy vércsoportjához illeszkedő táplálékokat fogyasszon, márpedig ők semmit sem csinálnak ok nélkül. Ha nullás a vércsoportod, mindenképp érdemes kipróbálnod a tejtermékmentes étrendet, mert lehet, hogy komoly teljesítménynövekedést fogsz tapasztalni edzéseid során. Mire jó a tejsavó fehérje tartalma. (A vércsoport diétáról bővebben itt és itt olvashatsz. ) Kicsit árnyaltabb a kép, ha alapvetően nincs tudomásod róla, hogy tej vagy laktóz érzékeny volnál, azonban a következőket tapasztalod a tejsavó fogyasztása során (a tejsavót fogyasztók több, mint felénél jelentkezik az alábbi tünetek valamelyike): Puffadás, kellemetlen gázképződés. Lehet, hogy azt hiszed ez normális ("a fehérjeturmix puffaszt és kész…"), azonban a túlzott gázképződés mindig valamilyen emésztési problémát jelez. A szervezet küzd a bevitt fehérje megemésztésével, ami - a közismert és "érezhető" mellékhatások mellett - gyengíti a szerveztet, az extra emésztés energiákat von el más folyamatoktól, ami fáradékonysághoz vezet.
Kérdés: Sziasztok!! A nap melyik időszakaszában javasolják elfogyasztani a házilag készített sajtból nyert értékes savót? Köszönöm. Válasz: Szia! A házilag kinyert savó teljesen értéktelen a testépítők számára, mivel tápértéke alig van, és az a kicsi sem éppen optimális összetételű. Ha kikeresed a kalóriatáblázatok között, láthatod, hogy kb. 1 százalék a fehérjetartalma. A házi savó összetétele nagyon messze van a tejsavófehérje-koncentrátumétól. Míg a tápkiegboltban kapható készítmények 60-80 százalékos fehérjetartalommal rendelkeznek, az otthon kotyvasztott folyadéké 1 százalék körül van. Ezért is hívják előbbieket koncentrátumnak, hiszen legalább 60-szor annyi tejsavófehérje van bennük. A válasz tehát egyértelmű: semmiképp se igyál házi "értékes savót", mert nincs benne semmi, amire szükséged lenne akár edzés után, akár szilárd étkezés helyett. Ha tejsavófehérje-koncentrátumot vagy izolátumot veszel, ezeket elsősorban edzés után idd, egyszerű szénhidrát (de semmiképp sem fruktóz) társaságában.
Emelt szintű kémiai érettségire felkészítő A Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karának szervezésében emelt szintű Kémia Érettségire felkészítő online kurzust indítunk. A külön erre a célra létrehozott virtuális osztályterembe 7 héten keresztül különféle, elsősorban a számolási feladatok megoldását szemléltető segédanyagokat helyezünk el. Minden heti anyagot kísér egy olyan feladatsor is, melyet visszaküldve a kurzus szervezői kijavítanak és az eredményekről tájékoztatják a hallgatókat, akik így valós képet kaphatnak az eddig elsajátított tudásról és a fejlesztendő területekről. A feladatokhoz kapcsolódó problémákról és az egyetemi képzésről/életről lehetőség lesz heti egy alkalommal egy tapasztalt egyetemi oktatóval online, vagy ha a vírushelyzet megengedi, személyesen is beszélgetni. A kurzusra való jelentkezés semmilyen kötöttséggel nem jár, bármikor fel illetve le lehet csatlakozni. Részletekért kattints az ONLINE KURZUS gombra! Rövidesen a hétköznapi valóságban is megjelennek (sőt, részben már meg is jelentek) azok a – ma még a csodák világába tartozó – különleges anyagok ("alak- emlékező" ötvözetek, nanorészecskéket tartalmazó kerámiák és fémek, nanoszerkezetű polimerek, ultra nagy tisztaságú fémek, különleges bevonatok, fémhabok és fémkompozitok), amelyekkel azok a középiskolás diákok is találkozhatnak, akik a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karának anyagmérnöki vagy vegyészmérnöki alapszakán (BSc) kezdik meg tanulmányaikat.
A képzés lezárását, az abszolutórium megszerzését, és a doktori szigorlat letételét követően kerülhet sor a doktori fokozat odaítélésére és a doktori oklevél átadására. Diákélet Amikor a gólyák szeptemberben megérkeznek a miskolci Egyetemvárosba, elhűlnek attól a látványtól, ami nem csak madártávlatból lenyűgöző. Bár az egyetem campusa a város része, mégis külön világ a Dudujka- völgy 85 hektáros parkjában. Európa egyik legszebb egyetemvárosában különféle szolgáltatások könnyítik meg az életet. A Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karán a hallgatók tehetségének kibontakoztatásában meghatározó szerepe van a Tudományos Diákkör keretében végzett kutatómunkának. A hallgatók a kar oktatói és ipari szakemberek iránymutatása mellett végeznek kutatómunkát, melynek eredményeként készítik el a Tudományos Diákköri dolgozataikat. Prof. Dr. Palotás Árpád Bence – dékán, egyetemi tanár Mit jelent anyagmérnöknek és vegyészmérnöknek lenni? Miért érdemes ide jelentkezni? A válasz kézenfekvő: egyrészt egyetemünk csodálatos természeti környezetben kínál korszerű képzési lehetőségeket, modern infrastruktúrát és vonzó szabadidős programokat.
Karunk volt az anyagmérnök képzés hazai kezdeményezője, ma a képzés központja. 2019-től vegyészmérnök alapszakos képzést is indítunk a vegyipari vállalatokkal közösen, a vegyipar szívében. Rendkívül széles ipari háttér, számos iparág várja anyagmérnökeinket. Végzett hallgatóinkat a polimeralapanyag-gyártó és -feldolgozó üzemek, vegyiművek, gumiipari, energetikai, építőanyag-ipari, mikroelektronikai anyagokat gyártó cégek, valamint – hagyományosan – a fémiparban működő alapanyaggyártó, öntő, hőkezelő, képlékenyalakító vállalatok alkalmazzák. Mérnök növendékeink a megszerzett elméleti és gyakorlati tudásukra támaszkodva kiválóan megállják helyüket Magyarország gazdaságának húzóágazatában, a nemzetközi összevetésben is versenyképes járműiparban vagy vegyiparban. A végzettjeink az anyagok szerkezetének és tulajdonságainak szakemberei. Új, korszerű szerkezetű anyagokat fejlesztenek, terveznek, gyártanak, és kutatják ezek felhasználási lehetősége it. Olyan mérnökök képzése a cél, akik az anyagok szerkezetének, viselkedésének ismereteivel képesek a technológiák tervezésére, működtetésére, kutatási-fejlesztési feladatok ellátására.
Műszaki Földtudományi Kar Műszaki Anyagtudományi Kar Gépészmérnöki és Informatikai Kar Állam- és Jogtudományi Kar Gazdaságtudományi Kar Bölcsészettudományi Kar Egészségtudományi Kar Bartók Béla Zeneművészeti Kar
1913-ban 580 hallgató tanult a főiskolán. Az első világháború az akadémia felívelő pályáját megtörte, a hallgatói létszám száz alá esett, az oktatók jelentős része is behívót kapott. A háború után – mivel Selmecbánya a megalakuló Csehszlovákiához került – a főiskolát Sopronba telepítették át. 1934-től az intézmény a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karaként működött – természetesen továbbra is Sopronban. A tanulmányi idő kilenc szemeszter volt, a vas- és fémkohómérnöki képzést összevonták. 1949-ben törvényi kezdeményezésre megalakult Miskolcon a Nehézipari Műszaki Egyetem. Magja a soproni bánya- és kohómérnöki kar, mellette gépészmérnöki kart is alapítottak. A bánya- és kohómérnöki karon az első évfolyam már Miskolcon indult, de a felsőbb évfolyamok még Sopronban fejezték be az egyetemet. Az oktatás a nappali képzés mellett levelező és esti tagozatokon is beindult. A kohász tanszékek 1952-re költöztek át teljes egészében Miskolcra. A képzés vas- és fémkohász, valamint kohásztechnológus szakon folyt.
Globális és helyi, iparágakon is átívelő környezetvédelmi problémák megoldása is a mindennapi feladatai közé tartozik. Anyagmérnöki mesterszak (MSc). Olyan mérnökök képzése a cél, akik az anyagok (például fémek és ötvözeteik, kerámiák és szilikátok, polimerek és műanyagok) szerkezetével, tulajdonságaival, viselkedésével foglalkozó alaptudományokban szerzett ismereteik birtokában képesek a technológiák tervezésére, működtetésére, kutatási-fejlesztési feladatok ellátására. Választható szakirányok: Szilikátmérnöki specializáció, Polimermérnöki specializáció, Vegyipari technológiai specializáció, Energetika specializáció. Vegyészmérnöki mesterszak (MSc): A mesterképzési szakot a kar a 2021/22-es tanévre hirdette meg először. Kohómérnöki mesterszak (MSc). A képzést elvégző mérnökök képesek a földkéregből bányászott ércek és fémtartalmú hulladékok felhasználásával fémeket, ötvözeteket készíteni. Emellett kidolgozzák, korszerűsítik a fémes anyagokból termékeket előállító forma öntészeti és hőkezelési eljárásokat, berendezéseket terveznek, működtetnek, kohómérnöki célú kutatási-fejlesztési feladatokat látnak el.