A krimi hamarosan ismét megjelenik magyarul, ezúttal a Helikon Kiadó életműsorozatában. De hiába az az eredeti könyv címe, hogy Ten Little Niggers, magyarul már nem a tükörfordítás az új cím. Hogyan lett a Tíz kicsi négerből Mert többen nincsenek? – ezzel a címmel közölt írást a Nyugati tér blogon M. Nagy Miklós, a Helikon igazgatója. Az írás apropója kettős: a nyáron újra megjelenik Agatha Christie egyik legnépszerűbb krimije, a Tíz kicsi néger, méghozzá a Helikon Kiadó életműsorozatában. Azonban a címe az lesz, hogy Mert nincsenek többen. A könyv eredetije 1939-ben jelent meg Angliában, Ten Little Niggers címen. M. Új címmel jelenik meg a Tíz kicsi néger - Könyves magazin. Nagy azt írja, a könyv Christie legnépszerűbb regénye lett, sőt minden idők egyik legtöbb példányban eladott könyve. Emlékeztetőül, ahogy azt az igazgató is leírja: a történet "arról szól, hogy tíz brit embert fondorlatos módon, egy meglehetősen ellenszenvesnek tűnő zsidó ügyvéd közbenjárásával valaki összegyűjt egy lakatlan szigeten, ahol csak egyetlen vendégház található, s aztán az illető – miközben találgathatjuk, hogy a tíz ember közül melyik lehet az – elképesztő ügyességgel sorban megöli őket, végrehajtva az ítéletet különböző súlyos vagy épp csak a titokzatos gyilkos által súlyosnak vélt bűnökért, amelyeket azok az életük során (valamikor régen) elkövettek. "
Szerintem nem nagyon van olyan ember, aki valamilyen formában ne ismerné Agatha Christie először 1939-ben (Magyarországon 1968-ban) kiadott, gyorsan klasszikussá váló történetének gyermekmondókáját, ami egy hihetetlenül zseniális írói húzásnak köszönhetően minden szinten a történet vezérmotívumává válik. "Tíz kicsi néger éhes lett egyszer; s vacsorázni ment, Egyik rosszul nyelt, megfulladt, s megmaradt kilenc. Kilenc kicsi néger későn feküdt le, s rosszat álmodott, Egy el is aludt másnap, s nem maradt, csak nyolc. Nyolc kicsi néger sétára ment egy szép kis szigeten, Egy ott is maradt örökre, s így lettek heten. Agatha Christie: Tíz kicsi néger - Valcsa olvasónaplója. Hét kicsi néger tűzifát aprít, gyújtóst hasogat, Egyik magát vágta ketté, s már csak hat maradt. Hat kicsi néger játszadozik a kaptárok között, Egyet megcsíp egy kis méh, és nem marad, csak öt. Öt kicsi néger tanulgatja a törvény betűjét, Egyik bíró lesz a végén, s marad, csak négy. Négy kicsi néger tengerre száll, és egy piros lazac Egyet lépre csal, bekapja, s csak három marad.
M. Nagy szerint Christie "nyilván a baljós hangulat fokozása érdekében veti be a "négertémát": ez a sziget neve, mert a rajta lévő szikla néger fejre emlékezet, és mindenkinek a szobájában ott lóg a falon az Amerikában egykoron jól ismert – meglehetősen rasszista – versike az ügyetlen néger kisfiúkról, akik sorban meghalnak. " A Helikon igazgatója megjegyezte, hogy 1940-ben a könyv az Egyesült Államokban is megjelent And Then There Were None címmel, mert az amerikai kiadó már akkor elképzelhetetlennek tartotta, hogy egy általa kiadott könyv címében a nigger szó szerepeljen. Christie akkor beleegyezett a változtatásba. Ugyanakkor élete végéig az eredeti címén emlegette a könyvet, és elutasította, hogy akár a cím, akár a regényben szereplő vers miatt rasszistának lehetne bélyegezni. Angliában a nyolcvanas évekig az eredeti címen jelent meg a könyv, majd ott is áttértek az amerikai változatra. Agatha Christie: Tíz kicsi néger | e-Könyv | bookline. "Az elmúlt években-évtizedekben a nyugati világ nagy részében a könyv az amerikai cím fordításával jelent meg, miközben a legtöbb olyan országban, ahol a néger szó nem vált ki különösebb érzelmeket az emberekből, maradt az eredeti cím és az eredeti szöveg" – írja M. Nagy.
Aztán amikor a falakból megszólal a könyörtelen hang, és elkezdi sorolni a jelenlévők múltjában fellelhető sötét titkokat, melyeket mindannyian szívesen kitörölnének onnan, egy csapásra elillan a varázs, és szép lassan átadja helyét a rettegésnek. Főleg azok után, hogy a vendégek a mondókában szereplő módokon kezdenek távozni az élők sorából. Vajon bűneik súlyossága adja haláluk sorrendjét, így aki a legsúlyosabb terhet hurcolja, az szenved a legtöbbet, vagy a titokzatos házigazda (Mr. Agatha christie tíz kicsi never say. V. A. Lacky) szeszélyétől függ, ki hány napot tölthet az egyébként csodálatos szigeten? Megítélésem szerint a regény hangvétele alapvetően eltér attól, amit Christie-től megszokhattunk. Ebben az esetben sokkal több a belső monológ, ami a mondatok hosszúságában és a szóhasználatban is eltér az események olykor kissé szikár leírásától, ráadásul hiányzik a detektív figurája is. Arról nem is beszélve, hogy a "mindenki mindenre és mindenkire gyanakszik" megoldásnak köszönhetően a Tíz kicsi néger műfajilag sokkal közelebb áll a rém-, mint a detektívregényhez.
1940-ben a könyv az Egyesült Államokban is megjelent And Then There Were None címmel, mert az amerikai kiadó már akkor is elképzelhetetlennek tartotta, hogy egy általa kiadott könyv címében a nigger szó szerepeljen. Christie belement a változtatásba, ugyanakkor élete végéig az eredeti címén emlegette a könyvet, és elutasította, hogy akár a cím, akár a regényben szereplő vers miatt rasszistának lehetne bélyegezni. Angliában egészen a nyolcvanas évekig az eredeti címen jelent meg a könyv (gyakran a versikében szereplő néger fiúcskákat igencsak visszataszítóan ábrázoló borítókkal), majd az ottani kiadó is átvette az "amerikai" címet. Agatha christie tíz kicsi néger olvasónapló. Az elmúlt években-évtizedekben a nyugati világ nagy részében a könyv az "amerikai" cím fordításával jelent meg, miközben a legtöbb olyan országban, ahol a néger szó nem vált ki különösebb érzelmeket az emberekből, maradt az eredeti cím és az eredeti szöveg. Az író életművét kezelő ügynökség jó pár éve ugyanakkor arra kéri Christie kiadóit, hogy ezentúl az And Then There Were None cím fordítását és a jogutód, Matthew Pritchard (Christie unokája) által jóváhagyott szöveget használva adják ki a könyvet.
Semmiképp sem külföldi szó, mert azt nem bírják sem megjegyezni, sem kimondani. Filmforgalmazók mesélték el nekünk, hogyan és főleg miért adnak béna magyar címeket a filmeknek. Jack Black rámozdul egy gazdag öregasszonyra Richard Linklater idén már a harmadik filmjének fut neki: miután nem jött össze se a Tökéletlen idők folytatása, se a Liars (A-E), egy Bernie című - speciel mindkét korábbi tervnél lényegesen jobban hangzó - filmet fog leforgatni idén ősszel, Texasban. Jack Black (akit Linklater a Rocksuli-ban rendezett) és Shirley MacLaine szerződött le a Bernie két főszerepére, amely Linklater elmondása szerint "az én kelet-texasi Fargó-m lesz. Boerne az eszelős temetős 3. Ott nőttem fel, a film tele lesz helyi arcokkal. Egy temetkezési vállalkozó asszisztenséről szól, aki összemelegedik egy idős hölggyel". Shirley MacLaine | Jack Black A film megtörtént eseten alapul, de akii...
Az idős nő pénzén utazgatnak, élvezik az élet örömeit. A szipirtyó egyre inkább kisajátítja magának a férfit, aki elkeseredésében agyonlövi. A helyiek megbocsátanának a közkedvelt temetősnek, az elszánt ügyész azonban a rácsok mögött akarja tudni. Igaz történet alapján. Több vélemény, érdekesség, fotó és kritikák kattintás után! TERMÉKEK, MELYEK ÉRDEKELHETNEK Kapcsolódó top 10 keresés és márka
Karaktere feleannyira sincs olyan masszív, hogy egy emlékezetes filmen végigkalauzolja a nézőt. A képek forrása: Igaz, annyi változás akad, hogy Linklater az eddig zömmel minimalista, realisztikus helyszínrajzot ezúttal színes-szagos teátrális világra cseréli dalokkal (Bernie varázslatos oldalát szemléltetendő), kamerába beszéléssel (ami ismét a címszereplő jóság-abszolútumát hivatott kiemelni) és a Miss Nugent rikító színű kulisszái mögött bujkáló taszítósággal, a Börni játékossága ideig-óráig mulattató, arra viszont nem elég, hogy tanulságosnak nevezhessük. Linklater ugyanennek a műanyag-valóságnak rendeli alá biopicjét, amikor a Stetson-kalapos, fogpiszkálót rágcsáló ügyészt ( Matthew McConaughey csupán teszi, amire közönyösen instruálják) behozza a mesébe, ám a film alapvetően jelentéktelen szcenárióját az ő svungos észrevételei sem írják felül. Boerne az eszelős temetős online. A Börni nagyjából az utolsó fél órában hullik végérvényesen darabjaira. Utoljára a tárgyalótermi filmek zsáner követi a szatíra, a krimi és a mockumentary műfajait, és ekkor érezni igazán, tulajdonképpen miért is csúszott el a film.
Árnyalatok nélküli, egyoldalú és korántsem magával ragadó értelmezések születnek, ne keressünk semmiféle sziporkát vagy világmegváltó párbeszédet a szüzsében. A cinizmus egyáltalán nem a Börni sajátja, Linklaternek mintha nem is állna szándékában, hogy a gúny, az irónia felől mérjen csapást a kisvárosi látszatboldogságra és a zöld pázsitos jómadarakra. Szó, mi szó, ezzel a film egy újabb rétege törik össze, jelesül a kisvárosi szatíra, vagy ha gondoljuk, a kisvárosi rettenet-ciklus egy esetlegesen szubverzív olvasatával leszünk szegényebbek. ORIGO CÍMKÉK - Börni, az eszelős temetős. A Börni ekképpen nem léphet a Fargo, az Amerikai szépség nyomdokaiba, Jim Thompson briliánsan pesszimista és feszélyezően szadista ponyva-noirjának, A bennem élő gyilkos nak pedig már a puszta említése is dőreség volna. Nem szippantható be a carthage-i levegő, nem élhető át az ottani miliő, vagyis épp a legendás linklateri kézjegy tűnik el, Mr. Tiede pedig nem sorakozhat fel a csellengésükkel együtt is igéző texasi ifjoncok vagy a Bécsben/ Párizsban randevúzó James "Jesse" Wallace és Celine mögé.
Értékelés: 90 szavazatból Bernie egy vidéki városban temetkezési vállalkozó. Tanít és mellette énekel a templomi kórusban. Mindenki szereti, mert nem csak jópofa, hanem segítőkész is. Egy alkalommal megismerkedik Marjorie-val, egy gazdag özveggyel, akivel egyre szorosabb kapcsolatot kezd kialakítani. Pici idő elteltével a nő már a saját pénzügyeinek irányítását is rábízza. Xpress. Börni: Az eszelős temetős. Marjorie meghal, amiről a lakók hosszú ideig nem is tudnak. Kiderül, hogy gyilkosság történt. A város lakossága Berniet vádolja. Bemutató dátuma: 2012. december 13. Forgalmazó: PARLUX Entertainment Stáblista: Díjak és jelölések Golden Globe-díj 2013 Legjobb színész - zenés film és vígjáték kategória jelölés: Jack Black