Verpeléti vulkáni ku klux Verpeléti vulkáni kupu Verpeléti vulkáni kap'stages Verpeléti vulkáni kupon Verpeléti vulkáni ku klux klan Verpeléti vulkáni kup La Niña nagyjából az ellentéte El Niñónak, ilyenkor a dél-amerikai partoknál az átlagosnál alacsonyabb a tenger hőmérséklete. Úgy alakul ki, hogy Közép- és Dél-Amerika partjainál lehűl az óceán vize, Ausztrália, Indonézia és a Fülöp-szigeteken pedig felmelegszik. A víz hőmérséklete hatással van a légköri viszonyokra, módosítja a felső légköri áramlások rendszerét, megint megváltoztatva a csapadék mennyiségét az egész világon. Persze egyáltalán nem biztos, hogy ahol most nem esett, ott La Niña alatt fog. (Borítókép: Az El Nino által keltett vihar hullámai érik el a kaliforniai Mondos Beach-et 2016. januárában. Fotó: Mark Ralston/AFP) Takarítói feladatok ellátása különböző helyiségekben (irodák, folyosók, mellékhelyiségek... 4 napja Raktáros munkatárs MÁV Zrt.... felvilágosítást ad Molnár-Hetesi Éva (***) ***-**** Jelentkezés határideje 2020. július 15.
Mint minden évben, most is gyepkezelést végeztek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) munkatársai és több önkéntes a verpeléti Vár-hegyen. Verpelét település mellett, de valójában Tarnaszentmária község közigazgatási területén található a Mátra egyik legszebb földtörténeti kincse, a Vár-hegy elnevezésű parazita vulkán. E vulkáni kúp terület e 2004-től az Európai Unió Natura 2000 hálózatának része. A várnak mára már nyoma sincs, hiszen 1934-ig intenzíven folyt a kőbányászat, mely feltárta hazánk egyetlen, csaknem eredeti épségében megmaradt vulkáni kúpját. Azonban a Vár-hegy geológiai értéke mellett elsősorban botanikai szempontból jelentős. Az erdőssztyepp jelleget magán viselő hegyoldalon a BNPI jelenlegi ismeretei szerint 19 védett növényfaj él. Köztük több Natura 2000-es jelölőfaj is található, úgy mint a Janka-tarsóka (Thlaspi jankae), a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), és a piros kígyószisz (Echium maculatum). Ezek mind gyepi növények, tehát a cserjésedés eltüntetné élőhelyüket.
Az a fontos, hogy jelentkezzetek előre a megszokott elérhetőségeken, hogy tudjuk a várható létszámot! Hogy ne zavarjuk a pecásokat… Gyalogtúrára indulunk a bányatótól, és a verpeléti Várhegyet fogjuk megnézni. Ez egy Magyarországon páratlan, csaknem eredeti épségben fennmaradt vulkáni kúp! A túratáv kb. 6 km lesz, oda-vissza. Bográcsozást is tervezünk erre a családi napra, a legjobb szakácsnővel, Kévés Zsuzsa jelnyelvi tolmáccsal, aki jelnyelvvel is fűszerezi a főztjét. Ezen a napon nem kell horgászjegyet váltani, nem kell ebédet hozni, de akinek van horgászfelszerelése, az hozza magával! A kezdőknek tudunk néhány horgászbotot kölcsönözni. Etetőanyagot minden horgász hozzon!!! A bányató halban gazdag és szinte minden halfajta megtalálható benne. Fogható halak: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa. Ti csak pecázzatok, és mivel sporthorgászat ról van szó, így a kifogott halakat számoljuk, de vissza kell dobni a tóba!!! Díjazásban részesülnek: a legnagyobb halat kifogó horgász a legtöbb halat kifogó horgász a legjobb gyerekhorgász – (gyereknaphoz közeli időpont lévén) a legkreatívabb horgász Utazási információ: Aki tud, jöjjön kocsival és hozzuk-vigyük egymást!
A vulkáni kúpot, annak palástját döntően piroklasztikus kőzetek (pl. andezittufa) alkotják, amelyek szemcsemérete az egykori krátertől távolodva folyamatosan csökken. A bányászat tárgya a néhai kis vulkán kürtőjében megszilárduló, kőzetfizikai–műszaki szempontból jó minőségűnek számító piroxénandezites lávadugó kőzetei voltak. Ezt vulkanológiai szempontból úgy értelmezhetjük, hogy a robbanásos eredetű vulkáni törmelékekből álló kúp működésének a végén a kürtőben andezites láva nyomult fel, majd ott hosszú idő alatt az kihűlt, kikristályosodott. A térség későbbi tektonikai mozgásai, valamint a változó klíma alatt működő külső erők felszínlepusztító rendszerei voltak azok, amelyek az utóbbi pár millió évben a Vár-hegyet mintegy "tanúhegyként" kipreparálták a "puhább" környezetéből. A relatíve fiatal kornak köszönhető, hogy a hegy viszonylag ép formában meg tudta őrizni az egykori vulkán felépítményét a vidék. Mindaddig, amíg nem jött az ember! A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 1892. évi jelentése már beszámol a verpeléti Vár-hegy kőbányájáról, amelyben naponta 100 napszámos és 25–50, nagyrészt olasz kőfaragó dolgozott.
Verpelét egy nagyjából négyezer fős Heves megyei városka, két négy számjegyű mellékút találkozásánál fekszik a Tarna völgyében. A magyar történelemben játszott szerepe nem túl jelentős, a legemlékezetesebb talán az lehet, hogy egyik helyszíne volt az 1849. februári kápolnai csatának, ami központi szereplő lehetne a legelcseszettebb magyar csaták tablóján. A földtörténeti jelentősége viszont nem akármilyen. Ha a városból Sirok felé indulunk el, nem sokkal azután, hogy a hepehupás úton magunk mögött hagytunk néhány városszéli ipari üzemet, köztük az Egervin egyik telephelyét, egy enyhe kanyar után jobb kéz felé jellegtelennek tűnő, csonka gúla formájú dombnak tűnő valamit pillantunk meg. Ez a jellegtelen, csonka gúla formájú dombnak tűnő valami nemcsak Magyarországon, hanem egész Közép-Európában páratlan természeti kincs. A verpeléti Várhegy ugyanis – mert ez egy hegy, és valaha állt itt egy várszerű erődítmény is, az osztrákok innen zúdítottak tüzet a magyarokra az említett 1849-es csatában – az országban egyedülálló, de az egész térségben is ritkaságszámba menő, eredeti épségében megmaradt vulkáni kúp.
A last minute utak esetében ilyen veszélyekkel a legritkább esetben kell számolnunk, ez esetben inkább a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt támadhatnak problémáink. Vízumot, egyes oltásokat például, biztos nem tudunk se perc alatt megszerezni, de leendő üdülőhelyünk releváns információinak begyűjtésére sem mindig nyílhat alkalmunk. Aki mer, az nyer! – így a másik mondás, és valóban szunnyad benne némi igazság. Félre értés ne essék, senkit sem szeretnénk lebeszélni az olcsó utakról, csupán azt javasoljuk, egy-egy kitűnőnek tűnő ajánlat olvastán is őrizzük meg higgadtságunk, hogy aztán körültekintően tudjunk mérlegelni. Az egyik utazási iroda kínálatban legutóbb például igen kedvezményes külföldi utakkal találkozhattunk, melyek egy-egy turisztikailag egyébként is jelentős ország fővárosába invitáltak leendő vendégeiket. A feltüntetett árak tartalmazták a repülőjegyét is, kivételesen oda-vissza, illetékekkel, adókkal együtt. A turpisságra csak akkor jött rá az ember, ha alaposan a dolgok mögé nézett és a hirdetés apró betűs részeit is átfutotta.
A fapados repülőtársaságok az ezredforduló táján kezdtek elterjedni Európában. A Lufthansa tulajdonában lévő Eurowings - akkor még Germanwings - légitársaság volt az első, mely már Budapestre is indított járatokat. 2003 májusában érkezett az első gép Kölnből. Innentől kezdve a korábbi repülőjegyárak töredékéért lehetett utazni szerte Európában. A szemfülesebbek napjainkban akár már 10 ezer forintért utazhatnak Brüsszelbe vagy Londonba. Így utazhatsz a legolcsóbban repülővel Ha nem tudsz sokat költeni az utazásra, és a nyaralás tervezésekor fontos szempont, hogy minél olcsóbb legyen a repülőjegy, lényeges, hogy a cél és az időpont tekintetében viszont rugalmas legyél. Vagyis ne ragaszkodj görcsösen Izlandhoz vagy Korfuhoz, egyszerűen foglalj oda repülőjegyet, ahová épp a legkedvezőbb áron kínálják, és szívesen mennél. Az ilyen jellegű tervezésben nagy segítséget nyújt, hogy ma már számos repjegykereső oldalon be lehet állítani a "bárhová", "bármikor" opciókat. Próbáld ki például a skyscanner és a momondo oldalon!
Mielőtt tehát lefoglalnád a repülőjegyet, nézz szét, hogy körülbelül mennyibe fog kerülni a kiválasztott városban a szállásod. És persze, kalkuláld bele, hogy maga a célállomás mennyire drága. Egynapos repülőutak Ha csak egyetlen napod van, de szívesen kimozdulnál az országból, megmutatjuk, mely európai országokba érdemes ellátogatnod. Képek: Getty Images.