Nem elég csak a cigányoknak akarni a változást, de az sem megoldás, ha kívülről oldanák meg a helyzetet. Brazilok magyar film 1. Persze ez csak a mögöttes tartalom, teljesen jól működik a film egyszerűen a focis versengés szintjén, a sportfilmek sablonjaiból kiinduló, de azért nagyon magyar vígjátékként is. Igaz, ha akarjuk, az hiányosságként is felfogható, hogy hiába mutat a film korrupt, csaló politikusokat, a rendőrök elől színesfémet rejtegető cigányokat meg rasszista, hatalmukkal visszaélő rendőröket, mindezek csak körülmények maradnak, és a film nem beszél arról, miért van így, miért rossz ez így, vagy miért dönt úgy a politikus és miért dönt úgy a cigány, ahogy. De ha kicsit jobban odafigyel az ember a filmre, és nem teljesen elvakult rasszista, akkor azért mégis egy fokkal érthetőbbé válik, miért is vannak ennyire berögzülve a szerepek egy olyan faluban, ahol a film is játszódik, és ami egyébként teljesen olyannak tűnik, mint pár száz másik Magyarországon. Másrészt a Braziloknak igazából jól áll, hogy nem nyitja ki a filmet a globális kérdések felé, hanem csak a maga teremtette világban akar működni, a lepusztult focipályán, a barátságosan mocskos abroszos kiskocsmában, a vidáman tömegverekedős falusi búcsúban meg a kopott polgármesteri hivatalban.
A filmet egy rendezőpáros jegyzi, és Rohonyi Gábor ( Konyec – Az utolsó csekk a pohárban) még a forgatás alatt azt nyilatkozta a Nők Lapja Cafénak, hogy ő próbál inkább a valósághoz közelíteni, míg a tévés műsorvezetőként ismert M. Kiss Csaba – akinek a Brazilok hosszú évek óta a dédelgetett szerelemprojektje – a mesei irányt képviseli. Nehéz megfelelő arányú elegyet kikeverni, nem is sikerül maradéktalanul, végig ott dolgozik a Brazilok -ban a kétféle alkotói szemléletből fakadó feszültség. A film egyértelműen a cigány fiatalokat tekinti pozitív hőseinek, de nem romantizálja, nem szemléli őket rózsaszín szemüvegen keresztül: a rendőri razziánál sietve rejtik el a guberált fémeket, és amikor a szomszéd falvakból szurkolók érkeznek, a narrátor megjegyzi: "én is megijedtem ettől a sok cigánytól". Brazilok címmel rendez magyar „etnomesét” M. Kiss Csaba és Rohonyi Gábor - Filmtekercs.hu. A rendőrök viszont szinte rajzfilmes gonoszok, ha lenne bajszuk, azt pödörgetnék. Szalay Marianna, Lengyel Ferenc, Gáspár Laci és Anger Zsolt a Brazilok című filmben Forrás: InterCom Említhetném azt a remek jelenetet is, amelyben kiderül, hogy a telepiek sem támogatják a saját focistáikat, mert félnek, hogy így magukra vonják a falusi többség haragját, és durvább zaklatásnak lesznek kitéve, hogy aztán Gryllus Dorka kikacsintós feltűnése elvegye a jelenet élét.
Ami egy vígjátéknál nem utolsó szempont. Bergendi Barnabás, Nagy Dániel Viktor és Lakatos Erik a Brazilok című filmben Forrás: InterCom Az, hogy Fingi kifogyhatatlan optimizmussal tekint az őt körülvevő, meglehetősen lehangoló világra, nem naivitásból fakad, hanem szükségszerű védekezőmechanizmus – a nyomorra, a nehézségekre, ha nem akarunk begolyózni, a humor, az irónia az egészséges válasz. A Brazilok is ezt a szemléletet vallja. Brazilok magyar film magyarul. Acsán járunk, egy cserháti településen, ahol az év fénypontja mindig a helyi focibajnokság. Főleg az önkormányzat tagjainak, akik meg szokták nyerni. Ám amikor az új, fiatal plébános bejelenti, hogy a győztes Brazíliába utazhat, a faluszéli romatelep fiataljai is beszállnak a megmérettetésbe. A cserháti falu a 2002-es világbajnokság lázában ég, ez az egyetlen – a mobiltelefonok hiánya mellett –, ami adott korhoz köti a filmet, egyébként akár ma is játszódhatna. (Az alkotók olyan nagyvonalúan kezelik az időt, hogy a tévében egy 2005-ös Gáspár Laci-videoklip fut, csalás nélkül nem cameózhatott volna a zenész, bár pont e miatt a cameo miatt kár volt csalni. )
Vízszintje a Kiskörei-vízerőmű által szabályozható, melynek nagy szerepe van a téli és nyári vízállás kialakításában is, melyek közt átlagosan 1, 5 m-es vízszintkülönbség is lehet. A tározó víztere nem összefüggő, öt medencére különíthető el. Ezek a Tisza vízfolyásával szembe (felfelé) haladva, az Abádszalóki-medence, a Sarudi-medence, a Poroszlói-medence, a Valki-medence és a Tiszafüredi-medence. Feltöltés után olyan vízi élőhely alakult ki, amely a mozaikossága révén rendkívül jó táplálkozó- és fészkelőhely, vonulási időszakban fontos pihenőhelyként szolgál, főleg ősszel több ezres madártömegek jelennek meg itt. A terület jellegéből adódóan értékes védett vízi növénytársulások alakultak ki. A szárazulatokon található erdők szintén fontos fészkelőhelyek ragadozó és énekesmadarak számára. A tározó halfaunája rendkívül gazdag. Jelenleg több mint 50 halfajt ismerünk a területről. A Tisza-tó méreteinél, mozaikosságánál fogva lehetőséget nyújt a változatos flóra és fauna fennmaradására és megfigyelésére.
Élvezd a természet közelségét és ismerd meg velünk a tó élővilágát! Keresés az oldalon, írd be a faj nevét: Az oldal - ezen egy soron kívüli - reklámmentességét a Tisza-tavi Természetbúvár Bolt, a Dawbird's Könyvelő Iroda és a PPB Pénztárgép Szerviz támogatása biztosítja, kérjük ha teheted vásárolj tőlük, illetve vedd igénybe szolgáltatásaikat.
3400 ha kiterjedésű Tiszafüredi madárrezervátumot foglalja magába, mely a Tiszavalki-medencében helyezkedik el. 1972-ben természetvédelmi területként alapították, majd 1993-tól Nemzeti Parki területként kezelik. Fő rendeltetése a fészkelő madárközösségek védelme a területen, illetve a kiemelkedő jelentőséggel bíró élőhelyek, mint például a Háromágú, a Hordód vagy a Nagy-morotva fenntartása. A déli védett terület kb. 3600 ha kiterjedésű s a Poroszlói és a Sarudi-medencében helyezkedik el. 1996-ban csatolták a Nemzeti Parkhoz a területet, s fő rendeltetése a kiemelkedő jelentőséggel bíró élőhelyek védelme, mint például a Csapói-, vagy az Óhalászi-holt-Tisza. A védett területekre szigorú természetvédelmi, vízi rendészeti és horgászati előírások vonatkoznak. A védett területek a Ramsari-egyezmény hatálya alá tartoznak, illetve mint a HNP részterületei 1999 óta a világörökség részét képezik. HORTOBÁGYI NEMZETI PARK LÁTOGATÓKÖZPONT +36 52 589-000
#1. Tisza-tavi Ökocentrum A Tisza-tavi Ökocentrumot szerintem mindenkinek látnia kell, kicsik és nagyok számára is élvezetes és izgalmas program. Az ökocentrum interaktívan, játékosan tárja a látogatók elé a Tisza-tó és a Tisza-völgy természeti kincseit, bemutatva a folyót és gazdag élővilágát. Annyi, de annyi mindent fel lehet fedezni itt, sok helyen kerekítettük a szemeinket, hogy mennyire színes az élővilága a Tisza-tónak, tényleg elképesztő. Itt található Európa legnagyobb édesvizű akváriumrendszere, ami bemutatja a Tisza-tó és a Tisza összes halfaját, és telis-tele van érdekes növényekkel is, csak hogy fokozzuk a kíváncsiságot, megsúgjuk: az akváriumegymillió liter össztérfogatú. A szabadidőparkban két szárazföldi játszótér és egy vízi játszótér, sövénylabirintus és számos állat várja a legkisebbeket is. #2. Tiszafüredi Madárrezervátum A Tisza-tónál tényleg sok különlegese hely van, egy ilyen a Madárrezervátum is, amiről csak kevesen tudják, hogy a legendás Világörökség részeként számontartott Hortobágyi Nemzeti Park legszebb területe.
Ugye kár lenne kihagyni egy Tisza-tavi nyaralásból ennek bejárását, felfedezést? A 2500 hektárnyi természetvédelmi terület a nemzetközileg elismert vízimadár-élőhelyek egyike, csodálatos vidék, amit leginkább egy csónaktúra során lehet felfedezni. Lehet látni gémet, kócsagot, kerecsensólymot, kormoránt, bakcsót vagy barna kányát, és megannyi varázslatos növény, meg csodaszép tájat. De ha nem szeretnénk egy csónak fedélzetére pattanni, akkor az egész jól kiépített ösvényen kalandozva is bejárhatjuk ezt különleges vidéket. "A Tisza-tavi Vízi Sétány másfél kilométer hosszú fahíd-rendszerét bejárva - mely körbefut egy kis belső tavon és elvezet két madárvártához és egy megfigyelő toronyhoz is -, úgy érezhetjük, mintha vízen járnánk, miközben megismerhetjük a Tisza-tó növény-, és állatvilágát. " Lapozzatok, mert a legjobb Tisza-tavi látnivalók még hátra vannak!
Ezeket az élőhelyeket fel kellett számolni ahhoz, hogy eláraszthassák a tározó medrét. Ezt egyrészt az erdők és gyümölcsösök kivágásával és nem teljes mértékű elhordásával, illetve a meder kialakításával valósították meg. A kinyert földet a tavat átszelő 33-as főút, illetve a tározó gátjának töltéséhez használták fel. Azokat a helyeket, ahonnan a földet kinyerték, kubikoknak nevezzük, s egész kubikrendszereket találunk a tározó egyes pontjain, mint például a Gólyaorr nevű területen, vagy a Poroszlói-medencében. Ma az erdők és gyümölcsösök egykori helyét jelzik a hátrahagyott tuskók, melyek igen veszélyessé teszik a vízi közlekedést, ugyanakkor kiváló pihenő és szárítkozó hely számos madárfajoknak. A tározó medrének kialakítását követően 1973-ban történt meg az első elárasztás, illetve a második 1978-ban. Ezen a szinten üzemel ma is a tározó, melynek területe 127 km 2, hossza 27 km. Legnagyobb szélessége 6, 6 km, amely Poroszló és Tiszafüred között mérhető, míg legkisebb szélessége Tiszaderzs határa és Dinnyéshát között 0, 6 km.