Nem látom kívülről magam. Igénylem az erős, biztos kezeket. " Náray Tamást a hozzáértők koloristának tartják, aki izgalmas színkombinációkat, markáns árnyalatokat használ. Stílusban az absztrakt expresszionizmushoz áll a legközelebb, lírai ábrázolástechnikával, erőteljes érzelmi kifejezőerővel. Természetes alapanyagú festékekkel dolgozik Munkácsy festővászonra, s természetes fa vakrámát használ. Legutóbb 2018 augusztusában a szegedi Regionális Összművészeti Központban (a REÖK-palotában) volt önálló kiállítása, ahol 67 képét láthatták az érdeklődők. Esőerdő/Rainforest (2018 olaj, vászon/oil, canvas, 140×160 cm) "Egy festmény eladásakor nem a pénz motivál. A művészetben a divattal szemben az a fantasztikum, hogy az alkotásaim a DNS-eim töredékét juttatják el az otthonokba – fejti ki a festő. Hasonló műtárgyak 1945 Budapest, az egyik rommá lőtt templom kertjében eltemetett Sulics László honvéd síremléke, dr. Kunszt János hagyatékában levő negatívról készült későbbi nagyítás, 17, 5x24 cm Klie Zoltán (1897 - 1992): Női portré, 1936 Klein József (1896-1945) Nagybányai lankák cca 1880 Ausztria, Meran keményhátú fotó / Austia South-Tirol, Meran vintage photo 16x11 cm Menyhárt József (1901-1976): Erotikus ex libris Eugeni Kelemen.
‒ Valóságos történetek vannak benne, valóságos szereplőkkel, de bizonyos történeteket és eseményeket ki kell színezni, hogy izgalmasabbak legyenek. ‒ Bár a festményei absztraktok, de jelennek meg ezeken is történetek? ‒ A saját átéléseimből nem nagyon, inkább gondolati elvonatkoztatás látható rajtuk. A Szabó Magda 100. születésnapja alkalmából készült Régimódi történet című képemen viszont az anya és a gyermek kapcsolata ölt testet. Egyébként, ha másképp nézzük, még egy lakás alaprajza is lehetne. ‒ Valahogy arra nagyon nagy szerencsével ráérzett, hogy az aranynak most milyen szinten aktualitása van. Pont ma adtak át a Fekete házban egy kiállításra arany kincseket, és az ön képeinek is fő témája az arany. Ez szerencse volt, vagy tudatos? ‒ Szerintem minden művésznél úgy alakul ez, hogy van a levegőben valami irányvonal – ezeknek az embereknek meg a fejükön egy antenna. Máskülönben miért lehetne az, hogy egyszerre 4-5 divattervező is eltalálja, hogy padlizsán lila legyen a kollekciójában?
Luca napi népszokások Szent Luca, akinek alakját köszöntik ezen a napon, a legendák szerint Kr. u. a III. és IV. század fordulóján élt Szicília szigetén, Siracusában. Egyszer álmában megjelent neki a szent Ágota, aki hívta az égiek seregébe. Mikor felébredt, Luca kérte édesanyját, hogy ne adják férjhez, mert ő immár örökre Jézus Krisztus jegyesének tekinti magát. Ebbe az elhagyott vőlegény nem tudott belenyugodni, ezért feljelentette a lányt keresztény hite miatt. Lucát kegyetlen kínzások alá vonták, de Ő mégsem adta fel a hitét. Végül rabtartói elvágták a torkát, de addig nem halt meg, míg imádságát be nem fejezte. Luca neve a latin "lux", azaz fény szóból származik. A fénnyel való kapcsolata miatt már a középkorban a szemfájósok védőszentjének is tekintették. Maga Dante is megemlékezik erről az Isteni Színjátékban. A Gergely-féle naptárreform (1582) előtt az esztendő legrövidebb, egyúttal a téli napforduló kezdőnapja volt. Ezért ez a nap tele van tilalmakkal, jóslásokkal, amelyek az újév napjához kapcsolódó hiedelmekhez hasonlóan a következő esztendőre befolyással vannak.
Luca napjához sokféle házasságjósló eljárás kapcsolódott, melyek többségét Luca és karácsony között kellett elvégezni. A leányok a szemétdombra állva hallgatóztak, és ahonnan a kutyaugatást vagy kakaskukorékolást hallották, úgy vélték, abból az irányból jön majd a jövendőbelijük. Jósoltak még lucacédulával, lucaággal is. A varázsló eljárások között szerepel – főként a Dél-Alföldön – a tollaspogácsa, ún. lucapogácsa készítése A Luca napi hiedelmek többsége a tyúkok termékenységvarázslására vonatkozott. A gazdasszony, aki soha életében nem lopott, Luca napján elcsent a szomszédtól egy marék szalmát és egy tojást. Betette a tyúkólba a saját tyúkjai alá, miközben mondogatta: A mi tyúkunk tojogáljon, a szomszédé kotkodáljon! Dél-Dunántúlon Luca napjának hajnalán "kotyolni" vagy "palázolni" indultak a kisfiúk, többnyire egy idősebb legény vezetésével. Lopott szalmát vagy fadarabot vittek magukkal, s arra térdepelve mondták el köszöntőjüket, bő termést, a jószág nagy szaporulatát kívánva. A háziasszony vízzel fröcskölte, kukoricával öntötte le őket, s ezt utána libáival, tyúkjaival itatta, etette fel.
December 13-án Luca napjához több népszokás is kapcsolódik. Ezekről beszél a következő percekben harangozó Imre tanító, néprajzkutató. Szent Luca napjáról Újkígyóson nagyanyám mindig mondogatta, hogy kisasszony napjától Szent Luca napjáig minden nap egy tyúklépéssel rövidebb a nappal, hosszabb az éjszaka. Aztán Lucától karácsonyig pedig egyaránt van. Az egyház nem véletlenül helyezte december 13-ára Szent Luca szűz és vértanú emléknapját, ugyanis már a nevében a Lux a fényesség, a fény latin kifejezése található meg. Dec. 13. A Gergely naptár életbe lépése előtt az esztendő legrövidebb napja volt, s ugyanakkor a téli napforduló kezdőnapja. A szegedi öregek a mai napig mondják, hogy Szt. Lucának híres napja a napot rövidre szabja. Valóban, a Luca és Karácsony közötti napok az esztendő legsötétebb napjai, nem véletlen hogy a boszorkányok járásának, a gonosz erők földi ténykedésének időszakát véli felfedezni ebben a néphagyomány. Egyszer Kósteleken bucs patakán egy öreg csángó nénivel beszélgetve Lucáról kérdezgettem őt, és azt mondta "mágikusan" köpködve maga elé, ne is emlegessük őket, olyankor a kántírosok igen szabadjára vannak engedve.
szavak kíséretében. A lucázó fiúknak azért is örültek, mert a hiedelem szerint, ha fiúgyermek érkezett elsőnek a házhoz, szerencse lett a tyúkok körül, ha azonban nő jött volna, a tyúkok nem tojnak és nem kotlanak. Sőt, attól is féltek, hogy egész évben törni fognak a tányérok.
Mi történt az adott hónapban? Hó 13. Jan. 14. Febr. 15. Márc. 16. Ápr. 17. Máj. 18. Jún. 19. Júl. 20. Aug. 21. Szept 22. Okt. 23. Nov. 24. Dec.. Luca-napján, némely tájegységeken fehér lepedőbe öltözve, belisztezett arccal ijesztgették a gyerekeket és lányokat, máshol pedig bekormozott arccal rongyos ruhában ajándékoztak vagy rémisztgettek. Volt ahol csak férfi volt a Luca, volt ahol nő és volt ahol, fiúk és lányok Lucának öltözve büntettek vagy ajándékoztak. A lucaszék kilencféle fából: kökény-, boróka-, jávor-, körte-, som-, jegenyefenyő-, akác-, cser- és rózsafából készült, az ékeket bükkfából faragták. Az éjféli mise után nyomban el kellett égetni. A lucaszék tulajdonosa mákot vitt magával az éjféli misére, hogy hazafelé elszórja, nehogy utolérjék a boszorkányok. (akiknek szemenként össze kellett szedni) Ipoly mellett a keresztúton is ráálltak a lucaszékre, mert itt is gyülekeztek a boszorkányok. Boszorkányok ellen, mákot szórtak, fokhagymát dugtak a kulcslyukba, kést vágtak a bal ajtófélfába, és keresztbe állították a söprűt.