Panziónkhoz zárt parkoló tartozik, melynek használata szállóvendégeink számára ingyenes. Áraink: Szoba: 9000 Ft-tól (éjszakánként) Reggeli: 900 Ft/fő Kulcsszavak étterem, vendéglátás, szigetszentmiklósi panzió, kisduna étterem, kisduna panzió, programok, csónakázás, olcsó szállás, magyaros ételek, horgászat, karaoke, jégkorcsolya, Kisduna, Szigetszentmiklós, étterem, kert, kerthelyiség, heck állandóan, vízibicikli, vízparti terasz, rendezvények, esküvők Céginfo A Kisduna Étterem és Panzió több mint tíz éve áll kedves vendégei rendelkezésére. Kisduna étterem és panzió dunaharaszti. Budapesttől 20 km-re, a ráckevei dunaág mellett, Dunaharasztiban, az 510-es út mellett található családias hangulatú, légkondicionált vendéglőnkben a la carte kínálattal és svédasztalos ebéddel várjuk vendégeinket. Panziónkban 19 szobában, 40 vendégnek tudunk szállást biztosítani. Világos, fürdőszobás, modern berendezésű, franciaágyas, két és háromágyas, központilag klimatizált szobákat kínálunk szállóvendégeinknek. Várjuk szeretettel! Térkép Képek minden jog fenntartva
Szobatípusaink: franciaágyas, kétágyas, illetve háromágyas. Minden szoba zuhanyzós fürdőszobával, kábeltelevízióval, ingyenes WiFi-vel és klímaberendezéssel felszerelt. Panziónkhoz zárt parkoló tartozik, melynek használata szállóvendégeink számára ingyenes. Szoba árak: Franciaágyas szoba: 15. 500. -HUF / éj Kétágyas szoba: 15. -HUF / éj Apartman: 24. Home 2 - Kisduna Panzió-Étterem. 000. -HUF / éj Három ágyas szoba: 18. -HUF / éj Büféasztalos reggeli: 2. 000 HUF / fő
Közvetlen közelünkben sólyahely található. Korhű viking hajónk akár 15-20 fő részére nyújt élményt! Hívja meg barátait egy saját maga által készített bográcsos ételre! Tekintse meg honlapunkon galériánkat, étlapunkat, rendezvényeinket! Ingyenes parkolóval, változatos programokkal várjuk kedves vendégeinket!
Frissítve: június 17, 2022 Nyitvatartás Zárásig hátravan: 2 óra 37 perc Vélemény írása Cylexen Regisztrálja Vállalkozását Ingyenesen! Regisztráljon most és növelje bevételeit a Firmania és a Cylex segítségével!
Például ezen adatok alapján határozzuk meg a kattintási mintákat, hogy ezeknek megfelelően optimalizáljuk szolgáltatásainkat és tartalmainkat. Marketing Harmadik felek számára is lehetővé tesszük, hogy sütiket helyezzenek el az oldalainkon. KISDUNA ÉTTEREM-PANZIÓ Kkt. céginfo, cégkivonat - OPTEN. Az ott gyűjtött adatok többek között a közösségi médiában személyre szabott hirdetések megjelenítésére vagy egyéb marketingcélokra használhatók fel. Ezek a sütik nem feltétlenül szolgálják szolgáltatásaink tényleges működését.
A régészprofesszor, aki közelebb hozta a magyar múltat címmel publikált beszélgetés bemutatása előtt visszatérnék a bevezetőben szóbahozott hajdani munkaköri leíráshoz. Annak zárómondatában, ugyanis mint feladat szerepelt a közreműködés a német megszállás alatt levő ukrajnai régészeti élet megszervezésében, illetve az ottani magyar őstörténeti ásatások kezdeményezése. Hadd jegyezzem meg, hogy ennek az elvárásnak a teljesítéséért utóbb László Gyula súlyos árat fizetett, mert két országban is a kommunista hatalom mindig gyanús elemként kezelte. A "bűne" az volt, hogy 1941-1942 telén magyar kormány megbízásából Kijevbe utazott, ahol a múzeumi anyag feltérképezésében vett részt, mentorával, Fettich Nándorral együtt. Itt a szaknyelvet gyorsan elsajátították, a magyar vonatkozású emlékeket lerajzolták, lefényképezték és jó kapcsolatot tudtak kialakítani az ukrán muzeológusokkal, mivel ők, a német kollégáikkal ellentétben, akik a germán vonatkozásokra fókuszáltak, nem rabolták el a műtárgyakat.
A honfoglaló magyar nép életéről tartott előadásában László Gyula körvonalazta az általa kidolgozott "régészeti néprajz" módszerét, amely a népi mozgalom célkitűzéseivel összhangban lévő elveket igyekezett a – mindaddig alapvetően tárgyközpontú – régészetben meghonosítani. E módszer alkalmazásával írta meg A honfoglaló magyar nép élete című könyvét, amely már megjelenésekor, 1944-ben hatalmas sikernek bizonyult, és máig László Gyula legjelentősebb, legnagyobb hatású munkájának tekinthető. 1944 őszétől 1945 tavaszáig Budapesten vészelte át a háború végét feleségével és 1939-ben, illetve 1945-ben született gyermekeivel. Utána családjával visszatért Kolozsvárra, ahol elfoglalta az újonnan létrehozott magyar nyelvű Bolyai Tudományegyetemen kormányközi egyezmény alapján magyar állampolgárságú tudósok számára biztosított harminc tanári állás egyikét. Régészeti előadásainak megtartása mellett aktív szereplője volt az erdélyi magyarság tudományos és tágabb közéletének. Így tanár-elnöke volt a Mátyás király szülőházában 1946-ban létrehozott, Móricz Zsigmondról elnevezett magyar népi kollégiumnak, és részt vett a világháború során gyűjteménye zömét elvesztett Székely Nemzeti Múzeum tevékenységének újraindításában is.
aukciósház Szőnyi Antikváriuma aukció dátuma 2020. 09. 05. 15:10 aukció címe 46. árverés aukció kiállítás ideje 2020. aug. 24-től szept. 4-ig (2 héten át, szombat, vasárnap zárva) 10-18 óráig. aukció elérhetőségek +36 20 9624427 vagy +36 30 4597910 | | aukció linkje 278. tétel LÁSZLÓ Gyula (1910-1998, régész, történész, képzőművész) 1976. VI. 16-án kelt, egészoldalas (A/4), géppel sűrűn teleírt, aláírt levele Veress Endre zeneművészhez. A levél elején idézi Endrét és kérését: Adjon hírt Sándor testvéréről. Ezek után László Gyula részletes beszámolója következik Bernben tett látogatásáról, Sándorral történt találkozásáról, együtt töltött napjaikról. Veress Sándor Berechtigskeitgassei műtermében minden szóba került: Meghallgatták Klee szimfóniáját, Illyés Gyula verseit, megtárgyalták a magyarországi viszonyokat, szóba került Demény János és Sárosi Bálint. Sándor karrierjéről annyit: Most nem komponál, erre nincs idő, tanít az egyetemen és a konzervatóriumban. "Bern városától megkapta az ottani "Kossuth díjat".
Megszólalt a héten a Magyar Nemzetben M. Lezsák Gabriella és interjút adott Rácz Andrásnak, annak apropóján, hogy a napokban jelent meg László Gyula kolozsvári évei című könyve. Kettőjük beszélgetéséből kiderült: a múltunkról alkotott mai felfogásunk kialakulásában döntő szerepet játszó iskolateremtő régészünk életpályájának meghatározó állomása volt Kolozsvár, ahol 1940 és 1949 között előbb, mint egyetemi tanár és az Erdélyi Tudományos Intézet régészeti szakosztályának irányítója, majd a Bolyai Egyetem régészeti tanszékének vezetőjeként dolgozott, amíg a kommunista román hatalom el nem távolította onnan. Az interjúban a szerző, aki maga is régész, elmondja: a zseniális professzor, azzal hogy felismerte a néprajzi és archeológiai hagyaték összefüggéseit, a legtöbbet tette a magyar történettudományban a régészeti néprajz kutatási módszer meghonosításért. Megtudjuk tőle, hogy a székely származására mindig büszke László Gyula "a kettős honfoglalás elméletét már Kolozsváron elkezdte kidolgozni. "
Évtizedeken át kutatta, vizsgálta a honfoglalás kori temetőket és ennek eredményeként az 1960-as években jelentette meg a "kettős honfoglalás elméletét", ami munkásságának egyik legfontosabb elemévé vált. Ahogy ő fogalmazott, "felvetése" szerint, amikor Árpád népe a 9. században meghódította a Kárpát-medencét, itt már nagyszámú magyar tömegeket talált. Az ásatások, kutatások mellett foglalkozott a nagyszentmiklósi kinccsel, a Lehel-kürttel, az ókeresztény leletekkel, a honfoglaló magyarok használati tárgyaival, a Kárpát-medence őskori viszonyaival, vagy éppen az újkori művészeti irányzatok fejlődésével is. László Gyula professzor tanítványai, pályatársai (bár egyesek a "kettős honfoglalás elméletét" vitatva) között páratlan köztiszteletnek örvendett, gyönyörű rajzokkal illusztrált könyvei nagy sikert arattak az olvasók körében. Leghíresebb kötetei: A honfoglaló magyar nép élete, Árpád népe, Arckép és kézírás, Őseinkről, a Szent László legenda középkori falképei, A "kettős honfoglalás", "Emlékezzünk régiekről…", stb.
30 László Zoltán építészmérnök – Emlékezés László Gyulára, az édesapára László Gyula régész, történész, képzőművész, egyetemi tanár, a kettős honfoglalás elméletének megalkotója 1910. március 14-én született a Brassó megyei Kőhalmon. A családja 1916-ban a háború elől Budapestre menekült. Itt végezte tanulmányait előbb a Képzőművészeti Főiskolán, ahol kiteljesedett kiváló rajztudása, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ahol 1935-ben doktorált. A Hopp Ferenc Kelet-Ázsia Múzeumban, majd később a Nemzeti Múzeumban gyakornokoskodott, dolgozott. 1940-ben, Észak-Erdély visszacsatolása után Kolozsváron lett egyetemi tanár, ahol 1949-ig tanított. Itt jelent meg 1944-ben egyik legnépszerűbb műve, A honfoglaló magyar nép élete című kötete. Budapestre visszaköltözve előbb a Nemzeti Múzeum munkatársa lett, majd 1957-től 1980-ig, nyugdíjazásáig, az ELTE régészhallgatóit oktatta. Mintegy 25 kötete jelent meg és közel 800 cikke, tanulmánya. Ezek mellett rengeteget rajzolt, sok kötete jelent meg a honfoglaló magyarokat bemutató saját rajzaival.
Számos módon (a tudományos ügyosztály vezetése, választási plakátok rajzolása stb. ) segítette a romániai magyarság baloldali irányultságú politikai és művelődési szervezetének, a Magyar Népi Szövetségnek a munkáját, ugyanakkor a kommunista pártba baloldali barátai szorgalmazására sem lépett be. Budapestre 1949 tavaszán, röviddel az erdélyi magyar értelmiségiek ellen tervezett román hatósági fellépés előtt költözött vissza. A kilátásba helyezett egyetemi tanszékvezetői, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói állása helyett – az egyre jobban kiépülő, a népi mozgalomban ellenséget látó kommunista diktatúra közepette – csak megbízott egyetemi előadóként, a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának régészeti előadójaként, majd a Nemzeti Múzeum Középkori Osztályának vezetőjeként volt módja dolgozni. Az 1956-os forradalom idején több újságban is megjelent az a nyilatkozata, amely szerint október 23-át ünneppé kellene nyilvánítani. Ezért később érték bizonyos hátrányok (például nem engedélyezték részvételét egy Mongóliába tervezett kutatóúton), azonban 1957. január 1-től ismét rendes tanári állást kapott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), és így kikerült a Nemzeti Múzeum Fülep Ferenc fémjelezte, László Gyula számára igen nyomasztó légköréből.