Munkáink 388 szavazat érkezett eddig Hang-Szín-Tér Művészeti Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium Megosztás:
Munkáink 107 szavazat érkezett eddig Hang-Szín-Tér Művészeti Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium Megosztás:
A legmélyebb frekvenciát alapfrekvenciának hívjuk, mely a hangmagassággal egyenlő, ez alapján tudjuk a hangokat megnevezni. De egy komplex hang valójában több, egymásra épült frekvenciából áll, ezeket nevezzük Részhangoknak, felhangoknak. A felhangok lehetnek harmonikusok és inharmonikusok. A harmonikus felhangok az alaphang egész számú többszörösei, az inharmonikus felhangok az alaphang nem egész számú többszörösei. Léteznek szubharmonikusok is, ezek az adott harmonikus inverzei. Bármely hangszer hangszínét a rá jellemző felhangtextúra határozza meg. ALAPFOK - Hangszíntér. A jól érzékelhető hangmagasságot adó hangszerek hangszínében a harmonikusok vannak többségben (oboa, klarinét, cseleszta), míg a hangmagasságot nem adó hangszerekében pedig az inharmonikusok (tam-tam, cintányér). Tulajdonképpen bármilyen hang hangszíne jól leírható a részhangjaik összegeként. A hangszín beazonosításának ezért remek eszköze a Fourier-transzformáció illetve az ebből következő spektrális burkológörbe, mely az egyes felhangok időbeli felfutását és lecsengését mutatja meg.
Sorszám Név Cím Státusz 001 Hang-Szín-Tér Művészeti Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium 8053 Bodajk, Petőfi Sándor utca 7. Aktív 007 HSZT-Csókakő 8074 Csókakő, Petőfi utca 5. 009 HSZT-Gyermely 2821 Gyermely, Iskola utca 10-12. 010 HSZT-Kincsesbánya 8044 Kincsesbánya, Iskola utca 2. 012 HSZT-Magyaralmás 8071 Magyaralmás, Iskola utca 9. 013 HSZT-Mór 8060 Mór, Szent István tér 5. 016 HSZT-Sárkeresztes 8051 Sárkeresztes, Arany János utca 1. 019 HSZT-Fürdősor 8000 Székesfehérvár, Fürdő sor 3. 026 HSZT-Szomor 2822 Szomor, Mátyás király utca 8-10. 029 HSZT-Velence-Bethlen 2481 Velence, Bethlen G. utca 14. Hang szín ter aquitaine. 030 HSZT-Velence-Kis út 2481 Velence, Kis út 1. 031 HSZT-Kollégium 8053 Bodajk, Bányász lakótelep 16. 034 HSZT-Bányász ltp. 21-22. -Bodajk 8053 Bodajk, Bányász lakótelep 21-22. 040 HSZT-Batthyány u. 1. 8000 Székesfehérvár, Batthyány utca 1 041 Mór, Wekerle Sándor utca 12. 8060 Mór, Wekerle Sándor utca 12. 042 Szfvár, Budai út 4. 8000 Székesfehérvár, Budai utca 4.
A pécsi Széchenyi István Gimnázium szervezésében a Nemzeti Tehetségprogramon nyertes pályázat keretében 2022. június 19 és 21.. között rendeztük meg a második Hang-Szín-Tér kreatív tábort a pécsváradi vár falai között. A festői környezetben csaknem 20 tanuló és három pedagógus vett részt az intenzív alkotótábori munkában. Külön öröm volt számunkra, hogy olyan tanulók is csatlakoztak hozzánk, akik az idei tanévben befejezték tanulmányaikat az iskolában, mégis az iskola megtartó közössége miatt csatlakoztak diáktársaikhoz. A résztvevő diákok intézményünk valamennyi tagozatát képviselték. Hang szín tér iskola. Az egész tábort átjárta az alkotás iránti szeretet, a közös munka öröme és a családias hangulat. A táborban három művészeti ág képviseltette magát. A festőművészet, a kórusművészet és a színjátszás eszköztárát próbáltuk bemutatni a diákjainknak. A nem egész három nap alatt számtalan élményt éltek át a tanulók. A projektmunkán kívül szabadidős foglalkozások is voltak, melyek biztosították a megfelelő egyensúlyt a komoly munka és a szabad elfoglaltságok között.
Lezörögsz-e, mint rég-hervadt virág Rég-pihenő imakönyvből kihullva, Vagy futkározva rongyig-cipeled Vett nimbuszod, e zsarnok, bús igát S, mely végre méltó nőjéért rebeg, Magamimádó önmagam imáját? Ady Endre: Léda Párisba készül - Magyar versek. Kérem a Sorsot, sorsod kérje meg, Csillag-sorsomba ne véljen fonódni S mindegy, mi nyel el, ár avagy salak: Általam vagy, mert meg én láttalak S régen nem vagy, mert már régen nem látlak. Összeállította: D. A. Nyitókép: Pinterest ()
A szerelmesek szimbóluma a ragadozó héjapár; a nász: dúló csókos ütközet, egymás húsába tépés. Bántó, kellemetlen hanghatások kísérik aszerelmi vágyat: víjjogás, sírás, csattogás. A második strófa bizonyítja, hogy nem csupán két meghatározott ember sajátos kapcsolatásról van szó, hanem a szerelmi érzésről általában, mindenfajta szerelem közös sorsáról. Ezt a diszhamónikus érzést tükrözi a külső forma is: a strofák páros rímű sorait egy-egy visszhangtalan, elárvult, rímtelen sor követi. Léda asszony zsoltárai | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. A szerelem útja a Nyárból az Őszbe tart: a boldogságból a boldogtalanságba, az ifjúságból az öregségbe. S ez az út egyre gyorsul; ezt fejezi ki a mozgást jelentő igék cselekvésének fokozása: útra kelünk – megyünk – szállunk – űzve szállunk. A gyorsuó rohanás vége a megállás "valahol az Őszben", a lehullás "az őszi avaron", vagyis a halál, a pusztulás. Céltalanná, hiábavalóvá lett tehát a korábbi mozgás: a héjanász az őszi, élettelen avaron ér véget. Baljós, szomorú hangulat uralkodik a két évvel később keletkezett Lédával a bálban (1907) című versében is.
Ady Endre – Léda versek (II) Ady életformájában, szerelmi ügyeiben is más értékrendhez igazodott, mint az emberek töbsége. A polgárokat riasztó feltűnésvágy, az ún. perdita kultusz, Dosztojevszkij halhatatlan szánalmának félremagyarázása vola a forrása Az én menyasszonyom (1900) című versének. Ezt jóval Lédával való megismerkedése előtt írta Nagyváradon. Kesztyűt dobott azoknak az arcába, akiket megbotránkoztatott a táncosnővel veló viszonya, s provokáló daccal csttant fel a vers indításában a legfőbb gondolat: "Mit bánom én, ha utcasarkokrongya, De elkísérjen egész a síromba" Szokatlan hang volt ez a magyar lírában a múltban a magyar szerelmi költészetből hiányzott az érzékiség, az érszéki forróság. A nagy szenvedély s az áhitaos életvágy szólalt meg a Léda-zsoltárokban. Valódi szerelem fűzte az asszonyhoz. Léda fétjes asszony volt, ráadásul zsidó nő, idősebb is a költönél. Léda is, Ady is túl sokat, mindent várt ettől a felfokozott érzéstől. Ilyen lobogással csak álmodni lehet, való életet élni nem.
Ady teljesen szembement a költészeti konvenciókkal. Szerelmes verseiben nyoma sincs az idillnek, a szerelmi boldogságnak, még csak azt sem érezni belőlük, hogy a szerelem alapvetően egy pozitív érzés volna. Sőt, Ady szerelmes versei arról tesznek tanúbizonyságot, hogy a szerelem nem szép, békés, harmonikus, boldogító érzés, hanem örökös harc, gyötrelem, szenvedés, hajsza, vágy, önzés, ösztön és önkeresés. Ennek oka az, hogy Ady és Léda kapcsolata feszült, küzdelmes és ambivalens volt: a költő is és szerelme is erős, szuverén, önmegvalósító személyiségek voltak, ezért mindketten rosszul viselték, ha valaki ellentmondott nekik, és mindketten képtelennek bizonyultak a szerelemben szükséges önfeladásra. Kapcsolatuk egyébként a korabeli erkölcsi normák szerint botrányosnak számított, a költő édesanyja például szégyellte Lédát, így Adynak a környezetével is szembe kellett szállnia. Ez mondjuk különösebben nem zavarta. Nyíltan vállalta a házasságtörő kapcsolatot, ahogy korábbi szerelmi kalandjait is.
Szerelmük egyszerre volt öröm és kín, áldás és átok. Ezért a Léda-versek meghatározó motívuma a folyamatos harc férfi és nő között: mintha a szerelem háború lenne, amiben le akarják győzni egymást. A Léda-versekben soha nem az idilli, boldog, békés, megnyugvást és érzelmi biztonságot adó szerelem jelenik meg, és a szerelem jelképei nem galambok, fecskék, hattyúk vagy énekesmadarak, mint hagyományosan a szerelmi költeményekben. A Léda-versek mindig a diszharmonikus, felkavaró, "se vele, se nélküle"-típusú, szenvedéssel és küzdelemmel teli szerelmet tematizálják. Ennek megfelelően a szerelem jelképei egymás húsába tépő héják vagy dögkeselyűk. Ady szerelmi költészetében a szimbólumok és a hanghatások is idegenek bármiféle szerelmi hangulattól. Jelképei nyugtalanságot, vergődést, örökös mozgást, fájdalmat és céltalanságot sugallnak. A versekben ambivalens, szélsőséges érzelmek kapnak hangot. Nem a boldogság és az intimitás szólal meg, hanem az állandó hiányérzet és halálhangulat. Őrjítő nyugtalanság és szomjazás kísérte ezt a szerelmet, valamint a hiábavalóság és a céltalanság érzése.
De minden meghasonlottság, diszharmónia ellenére a Léda-szoltárok hírdetik a társ utáni vágyat a menekülést valaki máshoz. A Léda regénynek többszöri szakítási próbálkozás után végül is az Elbocsátó szép üzenet kegytlensége vetett véget 1912-ben. A szerelmes évek során Ady fölébe nőtt a lassan öregedni kezdő nőneks most hallhatatlanságának gőgős magasából küldte szavainak halálos ütéseit Lédának. Leszed róla minden díszt, mint egykor rárakott, s kíméletlenül kimondja, hogy szerelme már rég nem volt igaz, már régóta csak neki címezte az ékes Léda-zsoltárokat, a versek csupán kegyes csalásként szóltak hozzá. Ez az igaztalan költemény nemcsak egy asszony megtagadása, hanem az egész szerelemé is. Több korábbi versben is szó van arról, hogy minden nőben csak önmagát szerette, de most nyíltan odaveti: az ő szerelme "magam imádó önmagam imája ".