A regény elbeszélője, Magda is egy rémálom leírásával kezdi el történetét, amelyben nem tudja kinyitni a ház bejárati ajtaját, és hiába kiabál, nem hallja senki, hiszen nem jön ki hang a torkán. A mesebeli, fákkal körbezárt tér kapcsán adta magát, hogy egy olyan teret kell keresnem, amely ezt a szorongást is hordozza, de az oltárszerűséget, a szakralitást is. Hiszen ez egy olyan tér, amelyből újra "ki" kell születni. A gyász és a bűntudat tere is. Csaba nyitottan és lelkesen reagált a mese-történetemre és tervezett egy ablakkeretekkel körülhatárolt teret. Görög Színház Makett. Ez még egy absztrakt tér volt. Ekkor jutott eszembe a Colosseum. És hozzátettem, nem "igazi" Colosseumra gondolok, inkább valami olyasmire, mint amilyen az Eiffel-torony a kislányom kulcstartóján. Makett és turista-giccs egyszerre. Ez nagyon megtetszett Csabának. A Colosseumban ugyanakkor benne van az is, hogy Szabó Magda maga is klasszika-filológusnak készült, ezért sem véletlen, hogy a regény tele van a már említett ókori görög, római és egyéb mitikus utalásokkal.
Tehát ezek összeadódtak, és egyszer csak az ember érzi ennek a görög-római kultúrának, a mi európai civilizációnk alapjául szolgáló kultúrának, a polgári kultúrának a folyamatos jelenlétét, ami végső soron Szabó Magda életének a felülete, formája is. De nem Emerencé. Ő ebben egy teljesen idegen elem. A Colosseum és az ufó úgy létezik egymás mellett, mint ahogy ez a két személy – Emerenc és az írónő – és ennyire messze is vannak egymástól. Van Emerencben és ebben a szimbólumban is valami tabudöntögető, provokatív, valami kívülről jött és sehova bele nem illő. Ugyanakkor a két kör alakú forma mégiscsak összeillik és kiegészíti egymást. A regény történelmi előtere a huszadik századi Magyarország viszonyait idézi meg, ez az ajtó kiszakad ebből a kontextusból, és áthelyeződik egy utópikus zenei és látványvilágba. Melyek ennek a világnak a viszonyítási pontjai? Görög színház makeet.com. Ebben az egész regényben kifeszítődik maga az idő: nemcsak két nőnek a sorsáról szól, hanem benne van a XX. századi magyar történelem is – mitizálva.
Az eredeti cikk ezen a linken található:
Színház Olvasd el az alábbi szöveget, majd oldd meg a végén található feladatokat a füzetbe! Athénban a Dionüszosz-ünnepen került sor színházi előadásokra. A költők pályázhattak műveikkel, és egy városi főtisztviselő jelölte ki azt a három szerzőt, akinek a darabjait előadták. A darabok kiválasztása után kijelölték azt a három gazdag polgárt, akik az előadások költségeit viselték. Görög színház makett boltok. A feladat alól senki sem bújhatott ki, csak abban az esetben, ha bizonyította, hogy már végzett efféle szolgálatot, valaki más pedig, aki nála gazdagabb, még nem. Az athéni Akropolisz lábánál a színházzal A darab és a szereplők betanítását rendszerint maga a költő végezte, aki ezen kívül eredetileg az egyik színész szerepét is betöltötte. A tragédiákban rendszerint csak két-három színész szerepelt: mindegyikük több szerepet játszott, csupán mindig más álarcot öltöttek. A vígjátékokban ennél többen is szerepelhettek. Minden szerepet férfiak játszottak. A tragédiákban az álarcon kívül a szereplők nem viseltek különösebb jelmezt, mindössze díszesebben voltak öltözve az átlagosnál.
Az évek óta megszokott rendkívüli sikerrel zajlott le ma a III. Országos Zsidó Zenei Vetélkedő döntője a budapesti Frankel zsinagógában. A versenyt a BZSH Scheiber Sándor iskolájának diákjai aranyéremmel zárták, de két ezüstöt és egy bronzot is szereztek. Reggel írásbeli vizsgával kezdődött a verseny, amelyre tíz fővárosi és vidéki csapat jutott be, majd zsinagóga-látogatáson vettek részt a 8-11 éves gyerekek dr. Verő Tamás főrabbi vezetésével. Délben a zsidó konyha specialitásait felvonultató könnyű kóser ebéd következett a versenyzők, a kísérőtanárok és a szülők részére, a délután folyamán pedig a szóbeli vizsgák is lezajlottak. Az I. korcsoportban a BZSH Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola diákjai, Sörös János és Török Jakab (felkészítő tanár: Sugár Edit) szerezték meg az első helyet, a II. korcsoportban pedig a debreceni Ibolya Utcai Általános Iskola negyedikesei, Nagy Ádám és Győrfi Ádám (felkészítő tanár: Sebestyén Mária) szerepeltek a legjobban. Külön öröm, hogy a rendkívül szoros és izgalmas versenyben a "scheiberesek" végül két ezüstérmet és egy bronzérmet is szereztek az aranyérem mellé.
2022. május 16. hétfő, 09:22 - május 17., 00:00 Címkék: Irodalom, Városi Könyvtár - Hévíz VÁROSI KÖNYVTÁR RENDHAGYÓ IRODALOMÓRA: "Ki gépen száll fölébe... " - Radnóti Miklós és a haza