Előszállás - Könyökből leszakadt az egyik karja egy 15 éves fiúnak, aki terepmotorozás közben szenvedett balesetet szerda délután Fejér megyében, Előszállás közelében - tudta meg a Független Hírügynökség.
A fiút életveszélyes sérülésekkel mentőhelikopter vitte kórházba. Németh-Kész Mónika, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság helyettes szóvivője a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy a baleset délután Előszállás közelében, a főúttól alig 50 méterre, egy földúton történt. A 15 éves daruszentmiklósi fiú krosszmotorozott, amikor nekicsapódott egy teherautónak. Olyan súlyosan megsérült, hogy leszakadt az egyik keze. Mentőhelikopter érkezett a helyszínre, életveszélyes sérülésekkel szállította kórházba a fiút. A baleset körülményeit vizsgálja a rendőrség. BOON - Súlyos motoros baleset Fejér megyében - leszakadt a keze a 15 éves fiúnak. - Független Hírügynökség -Meghalt egy teherautó vezetője szombaton, amikor összeütközött egy mezőgazdasági vontatóval Nagyvenyim közelében – közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság az MTI-vel. A közlemény szerint a baleset egy bekötőúton történt. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a teherautóban utazó két ember megsérült. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A tárgyaláson lefolytatott bizonyítás alapján a Pesti Központi Kerületi Bíróság a férfit a váddal egyezően bűnösnek m Negyedszázad rendőr indult 8 helyszínre, a termés: két drogterjesztő, hét fogyasztó elfogása, kristály és marihuána lefoglalása - közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság. A monori nyomozók koordinálták azt a realizálást, amelyet 2022. július 5-re időzítettek. Az előzmény egy két hónappal azelőtti, pilisi kábítószer terjesztésről szóló jelzés volt. Erre dolgoztak rá, majd az egy időben, több helyszínre tervezett rajtaütéshez egyenruhásokat, megyei felderítőket és nagykátai nyomozókat hívtak támogatásul. A pilisi és örkényi címekre érkező rendőri egységek hét drogfogyasztót, valamint két, a kábítószer terjesztésével gyanúsítható férfit állítottak elő. Átkutattak mindent és számos, a bűncselekményt alátámasztó bizonyítékot lefoglaltak: kristályos port, növényi származékot, mérlegeket, pénzt, sőt begyűjtöttek egy feltehetően lopásból származó szivattyút is. A bűnjelek egy részét szakértő vizsgálja.
Munka megnevezése: A Főkert Nonprofit Zrt. telephelyén található 2 db 35 méter magas acélkémény bontása Munka részletezése: 2 db 35 méter magas acélkémény bontása Megrendelő: Nemes Bau Plusz Kft. Munka megnevezése: Gépészeti berendezések azbesztmentesítése majd bontása Munka részletezése: Az Olof Palme ház gépészeti berendezéseinek azbesztmentesítése, majd a komplett gépészet és a tető acélszerkezetének bontása Megrendelő: Nemes Bau Plusz Kft. Munka megnevezése: Azbeszt rombuszpala bontása és elszállítása Munka részletezése: A Budai Vígadó komplett tetőszerkezetének lebontása – rombuszpala, ácsszerkezetek, szelemenek, acélgerendák bontása. Megrendelő: PLE Group Kft. Munka megnevezése: A Vincotech Hungária Kft. épületében épületgépészeti bontási munkálatok elvégzése Munka részletezése: A Vincotech Hungária Kft. 6-os, 7-es, valamint 8B épületeiben található kijelölt technológiák bontása Megrendelő: Kállai-Bau Kft. Munka megnevezése: Azbeszt hullámpala bontása és elszállítása Munka részletezése: Az Óbudai Gázgyár területén található kijelölt épületek (14/C, 15/B, 45, 1, 4) tetején lévő azbesztpala lebontása, a keletkezett hulladékok deponálása, valamint engedéllyel rendelkező lerakóhelyre történő szállítása Megrendelő: Inwatech Kft.
A kutatások alapján a környezetbe jutó azbesztrostok mennyisége évente 3 gramm négyzetméterenként. Az azbesztszálaknak mindössze 20 százaléka kerül a levegőbe, a nagy részét a csapadékvíz lemossa (több európai kutatás arról számol be, hogy az azbeszt mennyisége a mérési pontokon általában meghaladja a környezetvédelmi határértékeket). Németországban a felmérések alapján jelenleg közel 1000 négyzetkilométernyi erodálódott azbesztpala található a tetőkön, ez alapján feltételezhetően 1000 és 3000 tonna közti azbesztrost-mennyiség jut a környezetbe évente, amelyből legalább 200 tonnányi mennyiség a levegőbe kerül. Az tehát biztosnak látszik, hogy a felületi kopás miatt megnő a környezeti levegő azbesztrost-szennyezettsége, ahogy az is, hogy a tetőben lévő azbeszt sajnos nemcsak a szakszerűtlen bontáskor, hanem a meg nem bolygatott, "normál" állapotában is veszélyt jelenthet. Mi a helyzet Magyarországon? Magyarországon Selypen és Nyergesújfalun gyártottak azbeszttartalmú termékeket, de a termelés már mindkét helyen leállt.
Az erre szakosodott cégek ilyenkor a munka első fázisában nagy nyomású vízsugárral tisztítják meg a felületet a rárakódott szennyeződéstől, illetve mohától. Ez azonban még súlyosabb környezetszennyezést okoz, mint a szakszerűtlen bontás! Azzal nem számolnak ugyanis, hogy a mechanikus tisztítás révén nagy számú azbesztrost kerül a környezetbe, ráadásul a fröcskölés akár száz méteres körzetben is szétteríti az apró rostokat a levegőben. Lengyelországban már végeztek átfogó felmérés az azbeszttartalmú anyagokkal érintett épületekről, mindez igencsak időszerű lenne Magyarországon is. Ahogy arról a már korábban beszámolt, Magyarországon 1999 és 2003 között ugyan már végeztek felméréseket panelos lakóépületekben abból a célból, hogy felderítsék: tűzvédelem céljából alkalmaztak-e azbeszttartalmú szigetelést, ám ez nem vonatkozott az összes azbesztfelhasználásra. Az eredmények tanúsága szerint egyébként főleg a Nyugat-Dunántúli régiókban 1970 és 1990 között épített panelépületekben található szigetelés közel 250 ezer m2 felületet érint.
azbesztlaboratóriumának a vezetője. Hozzátette, hogy a hullámpalát általában raklapnyi alapterületű elemenként annak megsérülése nélkül le lehet szerelni a tetőről, majd egymásra rakni és elszállítani. A síkpalalapoknál azonban bonyolultabb a helyzet, ugyanis ezeket általában szegecseléssel, szögeléssel rögzítik a tetőn, az eltávolításukkor pedig a szögek mellett a palalapok elrepednek, eltörnek. Ilyenkor az azbesztrostok kikerülhetnek a levegőbe, ami már komoly veszélyt jelent a munkát végző munkások és a lakóközösség tagjainak egészségére egyaránt. A kutatások alapján a környezetbe jutó azbesztrostok mennyisége évente 3 gramm négyzetméterenként. Az azbesztszálaknak mindössze 20 százaléka kerül a levegőbe, a nagy részét a csapadékvíz lemossa (több európai kutatás arról számol be, hogy az azbeszt mennyisége a mérési pontokon általában meghaladja a környezetvédelmi határértékeket). Németországban a felmérések alapján jelenleg közel 1000 négyzetkilométernyi erodálódott azbesztpala található a tetőkön, ez alapján feltételezhetően 1000 és 3000 tonna közti azbesztrost-mennyiség jut a környezetbe évente, amelyből legalább 200 tonnányi mennyiség a levegőbe kerül.
Magyarországon Selypen és Nyergesújfalun gyártottak azbeszttartalmú termékeket, de a termelés már mindkét helyen leállt. > azbesztpalaveszely Az azbesztpala egy keménykötésű anyag, mindössze 10-30 százalékban tartalmaz azbesztet, a nagy része cement, éppen ezért eddigi ismereteink szerint az azbesztrostok nyugalmi helyzetben kevésbé szabadulnak ki az ilyen felületekről. Az azbesztpala éppen ezért akkor jelenti a legnagyobb veszélyt, amikor szakszerűtlenül kezdik bontani, igaz, a hullám- és a síkpala esetében eltérő a környezetszennyezési kockázat és az egészségkárosodás esélye, mértéke – mondta el a Six Éva, a független laboratóriumokat működtető WESSLING Hungary Kft. azbesztlaboratóriumának a vezetője. Hozzátette, hogy a hullámpalát általában raklapnyi alapterületű elemenként annak megsérülése nélkül le lehet szerelni a tetőről, majd egymásra rakni és elszállítani. A síkpalalapoknál azonban bonyolultabb a helyzet, ugyanis ezeket általában szegecseléssel, szögeléssel rögzítik a tetőn, az eltávolításukkor pedig a szögek mellett a palalapok elrepednek, eltörnek.
Az azbesztmentesítésről és a laboratóriumi vizsgálatokról itt tájékozódhat. Az erre szakosodott cégek ilyenkor a munka első fázisában nagy nyomású vízsugárral tisztítják meg a felületet a rárakódott szennyeződéstől, illetve mohától. Ez azonban még súlyosabb környezetszennyezést okoz, mint a szakszerűtlen bontás! Azzal nem számolnak ugyanis, hogy a mechanikus tisztítás révén nagy számú azbesztrost kerül a környezetbe, ráadásul a fröcskölés akár száz méteres körzetben is szétteríti az apró rostokat a levegőben. Lengyelországban már végeztek átfogó felmérés az azbeszttartalmú anyagokkal érintett épületekről, mindez igencsak időszerű lenne Magyarországon is. Ahogy arról a már korábban beszámolt, Magyarországon 1999 és 2003 között ugyan már végeztek felméréseket panelos lakóépületekben abból a célból, hogy felderítsék: tűzvédelem céljából alkalmaztak-e azbeszttartalmú szigetelést, ám ez nem vonatkozott az összes azbesztfelhasználásra. Az eredmények tanúsága szerint egyébként főleg a Nyugat-Dunántúli régiókban 1970 és 1990 között épített panelépületekben található szigetelés közel 250 ezer m2 felületet érint.
Ilyenkor az azbesztrostok kikerülhetnek a levegőbe, ami már komoly veszélyt jelent a munkát végző munkások és a lakóközösség tagjainak egészségére egyaránt. Ez az adat tehát a szórt azbesztre vonatkozik, lássuk, mi a helyzet az azbesztpalával! Nyergesújfaluban 1903 óta működött azbesztpalagyár, itt több, mint 350 millió négyzetméternyi hullám- és síkpala készült. Emellett még jelentős orosz import is érkezett ezekből az anyagokból. Hogyha átlagosan 150 négyzetméteres tetőfelületű házzal számolunk, akkor elmondhatjuk, hogy az azbesztpala borítású épületek száma a huszadik században bőven meghaladhatta a kétmilliót. Természetesen ez csak egy rendkívül hozzávetőleges becslés, ahogy az is bizonyos, hogy azóta már számos épületet lebontottak, másokon pedig tetőcserét hajtottak végre. Tény azonban, hogy Magyarországon a mai napig több százezer lakóépület lehet érintett a hullám- és síkpala, valamint a szórt azbeszt okozta azbesztveszély által. Éppen ezért rendkívül fontos a lakó- és gyárépületek folyamatos felmérése, mentesítése, az azbeszt laboratóriumi vizsgálata, valamint a levegőtisztasági mérések… Az azbeszt veszélyeiről itt olvashat.