Nagyon gyakori, hogy a társaságok az év közbeni eredményes együttműködésre tekintettel üzleti partnereiknek is ajándékkal kedveskednek. Üzleti ajándék adható többek között a már meglévő vagy jövőbeli üzleti partner részére, viszont nem adható a társasággal munkaviszonyban, illetve egyéb jogviszonyban álló magánszemélynek. Az üzleti ajándék egyes meghatározott juttatásnak minősül, azaz a társaságnak az üzleti ajándék értékének 1, 18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót, valamint 15, 5 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie. Ingatlanajándékozás: költségek és szabályok - Ingatlan.com - Tudástár. A koronavírus-járványra tekintettel azonban jelenleg a társaság tevékenységével összefüggő üzleti ajándékok után 2021. december 31-ig nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót. A BDO Magyarország szakértője, Kristóf Kitti gyakorlati példákkal is bemutatta az ajándékokra vonatkozó adószabályokat: "Egy munkáltató egy céges karácsonyi rendezvény keretein belül minden munkavállalójának egy 60. 000 forint értékű okosórát ajándékoz. Mivel az okosórák egyedi értéke meghaladja a minimálbér 25 százalékát (jelenleg 41.
Lakástulajdon, illetve ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes megszerzése esetén pedig 9 százalék az illeték mértéke – tették hozzá. Gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozás útján történő megszerzése esetén speciális szabály érvényesül, az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének a kétszerese. Az ajándékozási illeték részletes szabályait a NAV honlapján elérhető 38. számú információs füzet tartalmazza. (MTI) [htmlbox art_tukor] Kapcsolódó cikkek 2022. július 6. A magyar áfabevallás sajátosságai (4. rész) Abban az esetben, ha a bevallás kitöltése során hibát vétünk, akkor a jogalkotó lehetőséget biztosít a hiba kijavítására. Így adózik az ajándék - Adó Online. Ezeket a szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény, illetve az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet tartalmazza. 2022. július 5. Történelmi mélyponton a forint Történelmi mélypontra került a forint az euróval, a dollárral és a frankkal szemben kedden 10 óra körül.
Kell-e ajándékozási szerződést írni, ha a férjének egy sportautót szeretne venni a születésnapjára? Van-e illetékfizetési kötelezettség a szülőktől kapott lakás után? Vissza lehet-e kérni az ajándékot, ha már ki nem állhatja azt, akinek az ajándékot adta? Az alábbiakban összegyűjtöttem a legfontosabb szabályokat a családon belüli ajándékozásról, amikkel mindenkinek érdemes tisztában lennie. Az ajándékozás jelentése A polgári jog szerint ajándékozás során az ajándékozó arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott dolog (pl. ingatlan, készpénz, festmény, bútor stb. ) tulajdonjogát ingyenesen, bármiféle ellenszolgáltatás nélkül átruházza a megajándékozottra, aki pedig köteles az ajándékot átvenni. Áfa-kötelezettség ingatlan ajándékozása esetén. A legtöbb esetben persze fel sem merül bennünk, hogy egy-egy születésnap vagy karácsony alkalmával a szeretteinknek adott ajándék átadásával tulajdonképpen egy szerződéses jogviszony jön létre, pedig ajándékozási szerződés nem csak írásban, hanem szóban és ráutaló magatartással (pl. az ajándék átnyújtása és átvétele) is létrejöhet.
Az ügyben panaszosok voltak: Bakró-Nagy Ferenc, Fábián Tamás, Fekete Norbert, Kaufmann Balázs, Kovács Klára és Mándli Iván. Az érintetteket dr. Hüttl Tivadar, a TASZ ügyvédje képviselte a bíróságon. 17 kitiltás 2011 óta A témával ugyancsak foglalkozó Index (az ügy egyik érintettje) emlékeztetett: 2011 óta már 17 alkalommal tiltottak ki az Országházból újságírókat, illetve akár teljes szerkesztőségeket. Ezek indoka szinte minden esetben az volt, hogy az érintettek tiltott helyen forgattak. Az érintettek kifogásolták a gyakorlatot, de Magyarország nem biztosított számukra jogorvoslati lehetőséget, sem a hazai bíróságoknak, sem az Alkotmánybíróságnak nem volt hatásköre az ügyben. Frissítés Az MTI-n keresztül reagált az Országgyűlés Sajtóirodája is az ítéletre. A reagálásból kiderül, hogy Kövér Lászlóék nem látják szükségesnek a parlamenti szabályozás újragondolását. További részletek ITT. További hírek találhatók a Media1-en! Borító: Unsplash
A magyar gyermekvédelmi törvény brüsszeli kritikája és az EU LMBTQ-nagykövete ügyében feltett kérdésre, "mi kell ahhoz, hogy ez a mesterséges őrület véget érjen? ", Kövér László úgy válaszolt: "az, hogy a folyamat elérjen a falig vagy mélységben a szakadék aljáig, ahonnan már nincsen tovább". "Dúl a Pegasus-hisztéria, ami természetesen egy műbalhé, de közben egyébként a Facebook meg a Google gyűjt rólunk, jó néhány más szolgáltatóval egyetemben olyan adatokat, amelyekből a komplett személyiségprofilunk megrajzolható" – tette hozzá. Kövér László szerint ezek a cégek kéretlen információkkal bombázzák az embereket, "amitől senki nem tud megvédeni bennünket, már jogi eszközeink sincsenek hozzá". "Az a cél, hogy egy nemzeti kötődések, kultúra, gyökérzet, közösségek és személyiségek nélküli, egyedek halmazát jelentő fogyasztói masszát etethessenek a saját tenyerünkből" – közölte. A házelnök szerint egyelőre nem világos, hogy hova fut ki mozgatói szándéka szerint az, ami ma Európában, Európával történik.
Hivatalosan is megalakult a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja, a 117 fős kormánypárti frakció a csütörtöki alakuló ülésen egyhangúlag döntött arról, hogy újból a durva kirohanásairól és öncélú pénzbírságairól ismert Kövér Lászlót jelöli az Országgyűlés elnöki tisztségére. A Fidesz-frakció az MTI-nek küldött közleményben azt írta: a Ház törvényalkotásért felelős alelnöki posztját Hende Csaba, országgyűlési alelnöki tisztséget Jakab István és Lezsák Sándor tölthet be a következő ciklusban. Közölték azt is: a Fidesz-frakció - szintén egyhangú szavazással - újból frakcióvezetővé választotta Kocsis Mátét. A frakcióvezető-helyettesi tisztségeket Vitályos Eszter, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor pártigazgató, Balla György frakcióigazgató és Ovádi Péter tölti be.
A házelnök a kitiltás előtt nem vette figyelembe a döntésének potenciális következményeit, illetve az újságírók tudósításának fontosságát. Ezen felül a kitiltott újságírók semmilyen formában nem vehettek részt a kitiltásukat eredményező eljárásban, hiszen arról csak a főszerkesztőjüknek küldött levélből értesültek, utólag. Az is jogsértő volt, hogy a kitiltott újságírók sem a házelnöki döntésből, sem pedig a szabályozásból nem tudták meg, hogy pontosan meddig nem léphetnek be újra a Parlamentbe, a későbbi regisztrációs kérelmeikre pedig semmilyen választ nem kaptak. Végezetül pedig az újságírók számára semmilyen jogorvoslati lehetőséget nem biztosított a szabályozás. Kövér a jogsértés óta tovább szigorított A TASZ szerint a mai strasbourgi döntés azért is különösen fontos, mert az eset óta még súlyosabb korlátozásnak vetették alá a Parlamentben és a Képviselői Irodaházban dolgozó újságírókat: tavaly ősz óta például sajtókarámot vezetett be Kövér László, amivel lényegében elzárja a média munkásait a képviselőktől, holott az országgyűlési képviselőknek mindenkor számot kell adniuk arról, hogyan végzik munkájukat, nem csak akkor, ha a számukra kedves médiumoktól kapnak kényelmesen megválaszolható kérdéseket.