Újabb, mérföldkőnek számító előrelépés történt a paksi bővítés engedélyezési folyamatában, ugyanis az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) megadta a nukleáris biztonság szempontjából gyakorlatilag legfontosabb engedélyt, jelentette be a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Isztambulban. A tárcavezető arról számolt be, hogy a hatóság csütörtökön jóváhagyta az úgynevezett olvadékcsapda gyártásiengedély-kérelmet. Veszélyesek a paksi atomerőművek, megismétlődhet a Csernobili atomkatasztrófa?. Elmondta, hogy ez a reaktorok egyik kritikus fontosságú, ráadásul hosszú gyártási idejű alkotóeleme, amelynek feladata, hogy egy esetleges nukleáris baleset esetén felfogja a reaktortartályból kiáramló olvadékot, és így megelőzze a környezetre és egészségre káros anyagok kijutását. Ez az engedély a nukleáris biztonság szempontjából gyakorlatilag az egyik legfontosabb, de mondhatnám, hogy a legfontosabb engedély, hiszen az olvadékcsapda egy rendkívül fontos alkotóeleme egy nukleáris erőműnek – jelezte a miniszter. Szijjártó Péter bejelentette, hogy pénteken a Roszatom orosz atomenergetikai konszern vezetőivel tárgyal arról, hogy a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos munkálatokat hogyan tudják felgyorsítani annak érdekében, hogy 2030-ra a két új paksi reaktorblokk már munkába tudjon állni.
"Meggyőző bizonyítékokat gyűjtöttünk össze arról, hogy a paksi telephely szeizmikus biztonságával kapcsolatban további fontos kérdéseket szükséges megvitatni" – nyilatkozta Andreas Molin, a nukleáris ügyekért felelős minisztérium tisztviselője, aki szerint "van ok az aggodalomra". Az OAH szerint az atomerőmű helyszíne kifogástalan 2017-ben már volt szó az atomerőművel kapcsolatos aggályokról, az OAH pedig éppen az akkoriban nyilatkozott sajtóközleményére hivatkozva válaszolta meg az osztrákok jelenlegi álláspontját, miszerint az értékelések során "a korábbi ismeretekhez képest nem tártak fel új kockázati tényezőket, a telephely alkalmasságát kizáró szempontot pedig nem adtak". 2025 körül indulhat el Paks II. Mindezen felül, a kockázat kezelésére alkalmas technikai megoldásokat mutattak be, valamint az 1990-es évekre visszamenőleg elmondták, hogy magyar és külföldi szakértők is arra a következtetésre jutottak, hogy a Paks I alatti aktív törésvonal jelenlétére nincs bizonyíték. 2011-ben pedig, a fukusimai balesetet követően, úgynevezett uniós "stressztesztek" is bebizonyították, hogy semmilyen veszélyforrás nincs az erőmű körül.
Valami bűzlik " Ha összehasonlítjuk a magyar rendeletet, amely meghatározza, mi alapján kell a telephelyengedélyt megadni a helyszíni felmérés eredményeivel, akkor egyértelműen látszik, hogy a helyszín alkalmatlan. A telephelyengedély tehát nem felel meg a magyar szabályozásnak – állítja Franz Meister, a projektért felelős osztrák környezetvédelmi ügynökség vezetője – A Paks II Kft. 'kreatívan' foglalta össze tanulmányát a helyszínválasztásról. A felmérés eredményei azonban azt mutatják, hogy a telephely nem elfogadható. A magyar hatóságoknak vissza kell vonniuk az engedélyt, a vállalatnak pedig más helyszínt kell keresnie. " Kiemelte továbbá, ahogyan azt már említettük, hogy a területen való építkezést " a törésvonal keresztezi ". Az osztrák hatóságok szerint a törésvonal közelsége miatt a Paks I már meglévő négy blokkja is veszélyben van, bár ott elviekben biztonsági frissítéseket hajtottak végre az ezzel járó kockázatok csökkentése érdekében. Paksi atomerőmű reaktor 5. "Van ok az aggodalomra" A nukleáris biztonságról szóló kétoldalú megállapodás alapján az osztrák környezetvédelmi minisztérium már kérvényt nyújtott be a magyar hatóságoknak az eset felülvizsgálatára.
Az osztrák Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség szerint aggodalomra ad okot Magyarország orosz építésű Paks II. atomerőműve, mivel a reaktor egy aktív szeizmológiai törésvonalon fekszik. A jelentés szerint az atomerőmű bővítése, melyet Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök szoros kapcsolata szorgalmaz, számos biztonsággal kapcsolatos aggályt vet fel. " A felszíneltolódás bekövetkeztét tudományos bizonyítékok nem zárják ki teljesen. A Paks II telephelyét ezért alkalmatlannak kell nyilvánítani " – áll az osztrák hatóság jelentésében. Az osztrákok szerint az is nyugtalanító, hogy a projekt mögött álló vállalat, a Paks II Kft. Lízingben is épülhet atomerőmű. a helyszíni engedélyezési eljárással kapcsolatban " nem ad releváns adatokat ". A magyar jogszabályok pedig előírják, hogy tudományos tényekkel kell alátámasztani az esetleges helyszínválasztást, mielőtt azt megfelelőnek tekintenénk. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) 2017-ben megadta a Paksi II. atomerőmű telephelyengedélyét, annak ellenére, hogy a magyar szabályozás és a biztonsági kérdések " potenciálisan kizárják egymást ".
Megépül Paks II, blokkonként 1000-1600 megawatt teljesítménnyel. A Nemzeti Energiastratégia szerint 2025-ben indulna el az új atomerőmű első blokkja, és ha lesz második blokk, az legkorábban 2030-ban lép működésbe. Arra nincs körülbelüli válasz sem a fejlesztéssel foglalkozó projektcégtől, hogy mennyibe kerülne az atomerőmű bővítése. Paks II egy darabig párhuzamosan futna Paks I-gyel. A bővítést az indokolja, hogy számítások szerint 2030-ban a jelenleginél 30 százalékkal több áramra lesz szüksége az országnak, többek között az elektromos-üzemanyagcellás autók elterjedése miatt - mondta Nagy Sándor, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója a cég csütörtöki sajtótájékoztatóján, és a szénalapú erőműveket fokozatosan le kell állítani. Paksi atomerőmű realtor.org. Paks II működésével az ország nem szorulna árambehozatalra. Hatvanéves üzemidővel számolnak a beruházást előkészítő zrt. szakértői, vagyis a 2025-ös dátumból kiindulva az atomerőmű legalább 2085-ig meghatározná, hogy döntően miből és hogyan termel villamos áramot Magyarország.
Új ügyfeleink részére, a zökkenőmentes indulás érdekében az alábbi import lehetőséget biztosítjuk: TB járulékalap és munkaerő-piaci járulékalap adatok importálása A Novitax bérszámfejtő programba a Munkaerő-piaci járulékalap adatok importálása a következők szerint lehetséges: A Szervíz – Importok és exportok – TB járulék és munkaerő-piaci járulékalap importálása menüponton belül az útvonal kiválasztásával választható ki a a TB járulék és munkaerő-piaci járulékalap adatokat tartalmazó import ( formátumú) állomány.
( A 2. alpont azokban a helyzetekben segít a járulékalapot képező jövedelem meghatározásában, amikor - valamely országgal a kettős adóztatás elkerülése végett kötött nemzetközi szerződésből adódóan – a munkavállalónak Magyarországon nem keletkezik személyi jövedelemadó alapja. Az 1997. és 1998. év vonatkozásában – mikor még e szabály nem létezett – a Tbj. Munkaerőpiaci járulék amap.org. végrehatását segítő kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a foglalkoztató által az említett években külföldön foglalkoztatott biztosított esetében utólag megállapodás alapján megfizetésre kerülhessen a nyugdíjjárulék és ezzel elismertté váljék szolgálati időként is az egykori egyébként biztosításban töltött idő. ) Az előzőekben felsorolt jövedelmek lényegében megegyeznek – a borravaló és a felszolgálási díj – kivételével a szociális hozzájárulási adóról szóló 2011. törvényben meghatározott szociális hozzájárulási adó alapjául szolgáló jövedelmekkel. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.
Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink Hozzászólások (0) További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink