Irodalom - 8. osztály | Sulinet Tudásbázis Kosztolányi Dezső: Édes Anna elemzés - Ha jelképesen értelmezzük, akkor a cím témajelölő, de ha a konkrét jelentését vesszük (kamrakulcs), akkor a cím félrevezető lehet, mivel a történetben egyáltalán nem a kulcs a fontos, pontosabban a kulcs nem fizikai tárgyként fontos. Főszereplő. A novella főhőse a kisfiú. Az ő tudatában, lelkében lezajló folyamatok teszik drámaivá az egyébként banális cselekményt. Amikor még csak keresi az apját, várakozó, izgatott hangulatban van. Amikor megtalálja, megdöbben, mivel nem azt látja, amit várt. A végén pedig mélységesen csalódott, mert hamisnak bizonyul az apjáról alkotott képe. Elbeszélő: valószínűleg mindentudó elbeszélő. Szólama nem egységes. A végén amikor Pista tűnődik, hogy apja vajon miért szólította Pistukámnak, az elbeszélői szólam helyett a szereplőt halljuk beszélni (" Miért hívott így? Otthon sohasem nevez így. ") Ez a rész egy belső vívódásról szól, és itt Pistát közvetlenül halljuk, ezt az igék is jelzik, amelyek E/3.
"a novella nőtt-nőtt, és valami nagyszerű lett belőle... ", s megszületett a tökéletes cselédlány története, aki tökéletessége révén válik teljesen kiszolgáltatottá és gazdái gyilkosává. Édes Anna több valóságos személyből gyúrt alak. Egyrészt a régi dajka, Bözsi alakja szolgált mintául, másrészt annak a szabadkai tanyasi lánynak az alakja sűrűsödött Annáéba, akihez a költő diákkorában gyakran kilopódzott, "s aki egy szép napon szótlanul, sírva elhagyta a házukat". De az eredeti ötlet engedelmes mosolyú, seszínű hajú leányalakjából is megmaradt néhány vonás a regényben. Kosztolányi 1927-ben egy nyilatkozatában azt állította: "Édes Anna cselédkönyvét íróasztalom fiókjában őrzöm. " Később, 1931-ben – ellentmondva ennek – azt mondta, hogy "az élmény, mely ennek a munkámnak alapja, szintén tisztázatlan előttem". Bulla Elma színésznő úgy emlékezik, hogy amikor a színpadi előadás előkészületei idején meglátogatta az akkor már beteg költőt, az fölhívta vidékről az igazi Annát, "az Édes Anna modelljét".
A regényben megjelenő viszonyrendszer A legfontosabb az Anna és a Vizy család (Vizy Kornél és felesége, Vizyné) közti viszony. Anna és Vizyné között több hasonlóság is fellelhető, mindkettő ragaszkodó típus – jelen esetben egymáshoz is, egymásrautaltságuk is fontos –, egyiküknek sincs különösebb kapcsolata a külvilággal. Vizy Kornél mintahivatalnok, nagyobb mozgástérrel rendelkezik, aktív kapcsolata van a külvilággal. Jancsi (Patikárius Jancsi) Vizyék unokaöccse, eleinte szerelmes Annába, később csak kihasználja, önző és gátlástalan, de meggyőző külsővel rendelkezik. Moviszter doktor magányos, idős orvos, kívülálló mellékszereplő, aki közvetítői szerepet vállal magára és az erkölcsi tanulság letéteményesévé is válik: rajta keresztül szólal meg a mű beleértett szerzője (a kikövetkeztethető alkotói véleményalkotást, üzenetet fejezi ki). Édes Anna jellemzése Anna keresztneve önmagában is beszélő névnek tekinthető, jelentése: 'jó lelkületű, kedves', amit a vezetéknév szinte már a túlzásig nyomtékosít.
A szenvedő emberek iránt érzett szeretet szánalommal tölti el, de képtelen a cselekvésre, mert nem bízik a rossz ellen vívott küzdelem sikerében. Ez szkeptikus, szemlélődő magatartásra kényszeríti. Nem hisz az emberiség megváltásában, de bátran kiáll a szenvedők és elesettek mellett. Álláspontját az "úri társaságban" meg nem értés, közöny, sőt elutasítás fogadja. Kissé anakronisztikus figura, éppoly magányos, mint Anna. Druma "öreg bolseviki"-nek nevezi, pedig valójában ő az egyetlen érző szívű ember. Nézeteit jól érzékeltetik a tárgyaláson elmondott szavai: "Embertelenül bántak vele, cudarul bántak vele. " Druma energikus, fiatal ügyvéd, ő is karrierista. Jellemző, hogy amikor a tárgyaláson Anna ellen vall, a leány tettét politikai indíttatásúnak vélte, "a bolsevizmus utolsó kilengését" látta benne. A huszadik fejezetben (1922-ben járunk) már a ház gondnoka, Vizyék lakásában lakik családjával (három gyermeke van), sikeres ügyvéd, és azt fontolgatja, hogy indul az országgyűlési képviselő-választáson (pótválasztáson jelölteti magát olyan kerületben, ahol nincs ellenjelölt).
- Áldott az Úr, Izrael Istene. - És ne vígy minket a kísértésbe. - De szabadíts meg a gonosztól. - A pokol kapujától - Vond el, Uram, az ő lelkét. - Ne add a vadaknak a lelkeket, kik téged dicsérnek. - És szegényeid lelkéről el ne feledkezzél mindörökre. - Uram, Jézus Krisztus, könyörülj rajta. - Krisztus, kegyelmezz neki. - Uram, hallgasd meg könyörgésemet. - És kiáltásom jusson elédbe. Könyörülj rajtam, Istenem. - Ne bocsájtkozzál ítéletre szolgálóddal Uram. - A paradicsomba vezessenek el az angyalok és az egykori szegény Lázárral örök életed legyen. - Könyörögjünk. Az ő lelke és minden megholt hívők lelkei Isten irgalmából nyugodjanak békességben. " (Sík Sándor–Schütz Antal: Imádságoskönyv, egyszersmind kalauz a lelki életre a tanulóifjúság számára, Bp. 1922, 310-314. ) További érdekes oldalak: A regény szövegváltozatokat, később cenzúrázott részleteket is feltüntető kritikai szövegkiadása az interneten, mely szövegmagyarázó jegyzeteket is közöl A filmváltozat ismertetése Maráczi Géza cikke
Írd le reflexióidat a regénnyel kapcsolatban, legalább 200 szó terjedelemben! Segítségként néhány megközelítési szempont: A regény problémafelvetése (Szerinted milyen kérdésekkel foglalkozik elsősorban a regény: társadalmi, pszichológiai, a nőiség lényegét, megítélését érintő problémákkal? Esetleg emberi kapcsolatokkal, elnyomással, megalázottsággal? ) Narráció ( A nézőpontváltások szerepe: Melyek azok a jeleneteket, melyek az egyes szereplők nézőpontját közvetítik? Milyen többletet jelentenek ezek a mindentudó elbeszélői szerepkörhöz képest? Milyen gondolatokat, érzéseket, benyomásokat tárnak fel? Hol jelenik meg a narrátori szólam? ) Jellemformálás A szereplők kapcsolatrendszere A szereplők kommunikációja A gyilkosság lélektani okai A mű szerkezete (A mottó értelmezése, a történelmi események kapcsolódása a cselekményhez, a nyitó- és a zárófejezet értelmezése) A megalkotottság jellemzői (nyelvi megformáltság, szóképek, alakzatok szerepe, az előrevetítések, sejtető elemek jelentősége) Érdekességek: I.
Folt a zsákját Eddie (Richard Pryor) a börtön árnyékában elvállalja egy szanatóriumi beteg kíséretét. Csakhogy George (Gene Wilder) notórius hazudozó, aki ha egyszer beindul, a világ a sarkaiból is kifordul. Épp hogy kilépnek a klinika ajtaján, George máris egy hatalmas tévedés középpontjában találja magát. Összetévesztik a milliárdos Abe Fieldinggel, és bár George szabadkozik, végül Eddie kedvéért belemegy a játékba. Hamarosan azonban rá kell jönnie, hogy csőbe húzták és hazug életének egyetlen szereplője sem az, akinek mondja magát.
Új, celofános. Az egyik szórakozásból hazudik. A másik pénzért. Ez ám a csapatmunka! Richard Pryor és Gene Wilder, a filmtörténelem egyik legviccesebb párosa újabb nevettető együttműködésbe kezdenek. A Száguldás gyilkosságokkal, a Dutyi-dili és a Vaklárma utáni negyedik közös komédiájukban George és Eddie szerepében megrögzött hazudozókat alakítanak, akik egyszerűen nem tudnak leszokni káros szenvedélyükről. A kezdetben néhány ártalmatlan füllentés, igen komoly következményekkel jár. A rosszfiúk ugyanis összetévesztik George-ot egy eltűnt milliomossal, és mindent megtesznek, hogy kiforgassák vagyonából. George esetlenül mozog a luxusvillában, sőt a házzal járó gyönyörű feleségről is lemondana, de Eddie, aki épp most szabadult a börtönből rábírja barátját a szerepcserére. A Folt a zsákját című filmben Pryor és Wilder újra bebizonyítják, hogy ők korunk legnagyobb komikusai - és ez végre nem hazugság!
És Richard Pryor ontotta magából a remek alakításokat, még akkor is, ha maga a filmes alapanyag nem volt éppen elsőosztályú. Ezzel a kritikával illethetnénk a Superman harmadik részét, amelyben "vendégszerepelt", vagy a Szórd a pénzt és fuss! című filmet, amelyet személyes karaktere visz el a vállán. A Költözés (1988) szintén joggal megkérdőjelezett minőségű film volt, ám Pryor ebben is megmutatta, hogy szeretnivaló egyénisége csodákra képes. Apja háborús veterán volt és ökölvívóként, valamint pincérként kereste kenyerét (később Pryor is leszerelt katonát játszott a Hat év, hat nap című filmjében), anyja a nagyanyja által üzemeltetett bordélyházban űzte a legősibb mesterséget. A kis Richardot az utca nevelte fel, hamar elsajátította annak törvényeit, elmerült a tolvajok és késelők éjszakai világában. Ebben az időben szívta magába a társadalom perifériájának "szakzsargonját", a művészetét később fémjelző káromkodásokat. Az iskolából azért tanácsolták el, mert megtámadott egy tanárt, egy másik feleségének a kocsiját pedig szitává lőtte.
Eddie (Richard Pryor) a börtön árnyékában elvállalja egy szanatóriumi beteg kíséretét. Csakhogy George (Gene Wilder) notórius hazudozó, aki ha egyszer beindul, a világ a sarkaiból is kifordul. Épp hogy kilépnek a klinika ajtaján, George máris egy hatalmas tévedés középpontjában találja magát. Összetévesztik a milliárdos Abe Fieldinggel, és bár George szabadkozik, végül Eddie kedvéért belemegy a játékba. Emu felvásárlási ára 2015 Pepco gyerek kabát application Ház One piece 337 rész 5 8mm laminált padló akció Mallorca - Gasztroutazás Hírek Budapesti muszaki egyetem Kapu legjobb weblapok egy helyen Bmw e39 530d alkatrészek Klubrádió élő Vezetői engedély hosszabbítás Adósságrendező hitel erste
Hol van az előírva, hogy Alföldinek egyáltalán dirigálnia kellene valamit is? Ahelyett hogy örülne annak: lyuk van a fenekén, s ülne rajta, nehogy baja essen az ülepének. Tudomásul kéne venni végre-valahára, hogy a tehetség önmagában semmi. A tehetségesek ártottak a legtöbbet az emberiségnek. Tudják-e, milyen zseniálisan kell céloznia egy bérgyilkosnak? Minő nagy szakmai tudomány igényeltetik egy jó kis bomba elkészítéséhez. Mussolini, Hitler, Sztálin, Rákosi, de Kádár is zseni volt a maga nemében. A közízlés, a közerkölcs lerombolása erőfeszítést kívánó hosszú folyamat. Akörül kezdődhetett, hogy egy gázoló énekesnő helyett a férje ülte le a börtönbüntetését. Egy másik dalénekes a közelmúltban börtön nélkül megúszta halálos karambolját. A politikusokat pedig mentette mentelmi joguk. És mit hőbörgök én Stohl miatt, amikor a szörnyű elnyomó hatalom titkos szolgálatában buzgólkodó ügynök Magyarország miniszterelnöke lehetett, a másik meg elcuffolt zsidóvagyonban pöffeszkedik. A valóban világhírű Szabó István fölsőbbrendű öntudattal vállalta III/3-as múltját, s az ezt leleplező filmkritikust fölpofozhatta az ugyancsak világhírű filmrendező, ahelyett hogy a besúgót pofozta volna föl.
Értékelés: 96 szavazatból Eddie (Richard Pryor) a börtön árnyékában elvállalja egy szanatóriumi beteg kíséretét. Csakhogy George (Gene Wilder) notórius hazudozó, aki ha egyszer beindul, a világ a sarkaiból is kifordul. Épp hogy kilépnek a klinika ajtaján, George máris egy hatalmas tévedés középpontjában találja magát. Összetévesztik a milliárdos Abe Fieldinggel, és bár George szabadkozik, végül Eddie kedvéért belemegy a játékba. Hamarosan azonban rá kell jönnie, hogy csőbe húzták és hazug életének egyetlen szereplője sem az, akinek mondja magát. Stáblista: