Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. A jogalap nélküli gazdagodás a polgári jogban olyan vagyonnövekmény, amelyhez jogi alap ( jogcím) nélkül jut valaki, másnak a rovására. A jogalap nélküli gazdagodás fennállása ú. n. "kötelemkeletkeztető tényállás. A hatályos Ptk. nem vette át a korábbi Ptk. azon szabályozását, amely bizonyos esetekben lehetővé tette a szolgáltatásnak (vagyoni előnynek) az állam javára való megítélését. [1] Szilárd szabály polgári jogunkban, hogy aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. [2] Története [ szerkesztés] A korábbi Ptk. (1959. évi IV. Jogalap Nélküli Gazdagodás Régi Ptk. törvény) 361 - 364. §§-ai rendelkeztek a jogalap nélküli gazdagodásról. Fogalma [ szerkesztés] A korábbi Ptk. törvény) XXXII. fejezete szabályozta a jogalap nélküli gazdagodást. Kimondta, hogy aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.
Ugyanebben az esetben: átterhelheti-e a kiugróan magas költségek egy részét az eladó a fogyasztóra pusztán arra való hivatkozással, hogy az Európai Bíróság egyik döntése ezt lehetővé teszi, miközben ennek tételes jogi leképeződése a Ptk. § • - a normaszöveg szintjén megegyezik a régi Ptk. 112. §-ával • 2. Az elidegenítési és terhelési tilalom • 5:31. -5:34. § • - a régi Ptk. 114. Jogalap nélküli gazdagodás régi pt português. §- ainak szabályaihoz képest eltérő alapokon • nyugszik • - kifejezett jogszabályi rendelkezés az elidegenítési tilalom önálló • alapításáról • - új elem, hogy a. ) a tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog biztosítása érdekébenalapítható, egyéb feltétel szükségessége nélkül • b. ) az elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes • rendelkezés csupán hatálytalan azzal szemben, akinek a jogát a tilalom • biztosítja • c. ) azonos szabályok a jogszabályon vagy bírósági • határozaton alapuló elidegenítési és terhelési tilalom esetében • - az elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző szerződés az ingatlan- • nyilvántartásba kizárólag a jogosult hozzájárulásával jegyezhető be VIII.
A Ptk. 4:211. §-ában foglalt kártérítési felelősség tartalma A Ptk. § (1) bekezdése szerint "az a személy, akinek a kezéhez a tartásdíjat folyósítják, köteles – a kötelezett egyidejű értesítése mellett – a bíróságnak bejelenteni, ha a jogosult tartásra való rászorultsága megszűnt. Az e kötelezettségének elmulasztásából eredő kárért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint felel. " Bejelentés esetén a bíróság a tartási kötelezettséget peres eljárás lefolytatása nélkül szünteti meg, a bejelentése elmulasztása esetén a kötelezett a megszüntetést perben kérheti [4:211. Jogalap nélküli gazdagodás régi pt. 2. § (2) bek. ]. Az eljárási szabályokra tekintettel per esetén a tartásdíj fizetési kötelezettség megszüntetésére legfeljebb a kereset megindítását megelőző hat hónaptól kezdődő időponttal kerülhet sor [Pp. 361. § (3) bek., régi Pp. 230. § (3) bek. A gyakorlatban felmerült, hogy a fenti jogszabályi környezetben, a családjogi tartás körében a Ptk. által meghonosított kártérítési felelősség jelentheti-e a tartási kötelezettség megszüntetésének időpontja előtt rászorultság hiányában felvett tartásdíjak kártérítés címén történő visszafizetését, vagy az csupán a tartásdíj megszüntetése iránti igény érvényesítésével kapcsolatos költségekre terjed ki (pl.