[10] A napilapok működése [ szerkesztés] A 19. század végére a lapkiadás, a sajtóélet egyes feladatai elkülönültek, [11] gyakran önálló vállalkozásba, vagy szervezeti egységbe tömörültek. A lapot a kiadóvállalat igazgatja, ez alatt működik a szerkesztőség. A terjesztést a kiadó, vagy független külső vállalkozás intézi, míg a hirdetésszervezés a kiadó vagy a szerkesztőség mellett működik. Kétféle lapkiadási koncepció alakult ki: mikor egy kiadó csak egy lapot jelentet meg, ilyen például az internetes hírportálok zöme, de ilyen volt a Népszabadság és a Magyar Nemzet is, a másik, amikor nagy kiadóvállalatok sok lapot tudnak a portfóliójukban: ilyen például a Ringier vagy az Axel Springer SE, de ilyen a nemrég alakult Mediaworks Hungary Zrt. is. A napilapok története [ szerkesztés] A legrégebbi feltételezett napilap időszámításunk szerint 151 körül, a Római Köztársaság idején jelent meg Acta diurna urbis (magyarul kb. Napi lapok online poker. : A város napi közleményei) címmel. Mivel példánya még töredékesen sem maradt fenn, így a megjelenési időszakokról sem tudunk biztosat, ám címéből következtetni lehet a gyakori kiadásra.
hetente, vagy időszakosan, egyes rendezvények, események alkalmával) jelennek meg, ahogy az is, hogy a lap mellékletben ad ki bizonyos témákat. A napilapokra jellemző, hogy hasábokra tördelve jelennek meg a közölt anyagok. Tipográfiai szempontból a napilapok oldalai képeznek egy-egy egységet. Napi lapok online shop. [8] A napilapok mérete [ szerkesztés] Az egyes országokban használt újságméretek és megnevezésük. A napilapok mérete világszerte eltérő, az adott ország vagy nyelvterület lapkiadási történelmének, kultúrájának, szokásainak megfelelően alakult ki. Az egyes lapméretek megnevezésére is különböző fogalmak léteznek, mint például a kanadai tabloid, norvég tabloid, vagy az amerikai broadsheet (" lepedő "), dél-afrikai broadsheet stb. A napilapok Magyarországon háromféle méretben készülnek: A3-as szabványos papírméret (297 x 420 mm), A2-es szabványos papírméret (420 x 594 mm), és berliner (" midi " 315 x 470 mm). [9] Ez utóbbit nevezik 13-as méretnek, ami azonban nem konkrét nagyságot, hanem a lapszélek egymáshoz viszonyított 5:7-es arányát jelenti, így például a 13-as " imperiál " 630 x 950 mm.
A napilap (vagy régies, de még ma is használatos megnevezéssel: hírlap [1]) napi aktualitású eseményeket közlő, legalább hetente négy alkalommal megjelenő [2] újság. A napilapok holdudvarába tartoznak a hetilapok és a folyóiratok. [3] A napi frissítésű internetes lapokat hírportálnak nevezzük és az elektronikus sajtóhoz soroljuk. [4] A legtöbb napilap politikai-közéleti és helyi témákkal foglalkozik, de napilap a sport (pl. : Nemzeti Sport, La Gazzetta dello Sport stb. ), gazdasági (pl. Napi lapok online filmek. a volt Napi Gazdaság, Handelsblatt stb. ) tematikájú, napi rendszerességű lap is. A napilapok speciális fajtája az úgynevezett bulvárlap (pl. : Blikk, Bild), melyben közéleti hírből kevesebb, a celebritások világából több jelenik meg. A hírlap [ szerkesztés] Bár a hírlap fogalmát mind a 19. századi magyar értelmező kéziszótár, [1] mind Buzinkay Géza sajtótörténész is a napilapokra szűkíti, [3] az 1995-ben megjelent Magyar nagylexikon már az újság általános fogalmával rokonítja, [5] és könyvártudományi szempontból is elfogadott az a nézet, hogy a hírlap bármely időszakonként megjelenő, ám híreket közlő periodika.